Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-04 / 279. szám

www.ujszo.coml 2021. december 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 9 Kezdő tudósok versenye Külön öröm hallgatni a nem magyar nyelven tanuló fiatalok választékos magyar nyelvű előadását LAMPL ZSUZSANNA éretném megoszta­ni önökkel egy szép élményemet. Részt vettem a Felvidéki Tudományos Diákköri Konferenci­án (FTDK). Ezen a versenyen bár­milyen egyetemen, bármilyen nyel­ven tanuló magyar diákok magyar nyelven prezentált saját kutatásaik­kal mérik össze tudásukat. Az FT­DK idei házigazdája a Nyit­­rai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Ka­ra volt (a Selye János Egyetemmel váltakoznak). Negyvenegy hallga­tó versenyzett hét szekcióban. En a társadalomtudományi összevont szekcióban zsűriztem, amely nyolc versenyzőjével a legnépesebb szek­ció volt. Eddig a tudósítás, most pedig jöjjenek a tapasztalatok és érzések, hiszen épp ezeket szeretném meg­osztani. Az érzések visszaröpítenek a múltba, saját egyetemi éveimbe, amikor magam is résztvevője vol­tam a „svocsnak”, az FTDK szlo­vák megfelelőjének. Amikor kide­rült, hogy van ilyen, rögtön indulni akartam, csak nem tudtam eldönte­ni, milyen témával, mert sok min­den érdekelt. Ekkor megszólított a módszertantanárom, hogy van egy érdekes témája, s mivel még mindig törtem a fejem, miről írjak, elfogadtam az ajánlatát. Hát, jól megjártam. A téma érdekes volt, de neki, nem nekem. Egy nehéz mate­matikai-statisztikai adat­számítási módszerrel kellett foglal­koznom, majd kifeküdtem, amikor ismertette, de nem volt képem azt mondani, hogy ez túl nehéz, én ezt nem tudom/akarom megcsinálni. Nekiláttam, küszködtem vele, aztán csodák csodájára, sikerült. És ami még csodálatosabb: felfedeztem, mennyire érdekes lehet valami, ami az embert eredendően nem érdekli, feltéve, hogy nekigyiirkőzik és foglalkozik vele. A szekciómban indulók is csupa érdekes témával foglalkoztak. Egy dorogi bányászcsalád 1956-os ki­­vándorlási története, a nagymama elbeszélése alapján feldolgozva. Ko­moly teológiai értekezés Cornelius Van Til munkájáról. Segítségnyújtás az alkoholistáknak. Az otthonszülés jogi aspektusai. A budapesti Millen­niumi emlékmű története. Az első díjat Kiss Orsolya, a Selye Egyetem negyedikes hallgatója nyerte, aki a közép-európai államosított kasté­lyok és eredeti tulajdonosaik sor­sával foglalkozott. Patócs Ádám, a pozsonyi Rendészeti Főiskola má­sodéves diákja lett a második, az il­legális migráció biztonsági aspektu­sait taglaló lendületes előadásával. A 3. helyet Homyák Enikő, a Selye Egyetem végzőse kapta, ő a nők lelkészi szolgálatával foglalkozott. Nagyon jó volt figyelni a versenyző­ket, érezni az abból fakadó lelkese­dést, hogy képesek voltak létrehoz­ni valami újat, hogy felfedezték a kutatómunka izgalmát. Külön öröm volt hallgatni a nem magyar nyelven tanuló fiatalok választékos magyar nyelvű előadását. Ez nem könnyű dolog azoknak, akik nem a magyar szakterminológiát tanulják. Annak idején én második lettem és ezzel eljutottam az országos ver­senyre, Olomoucba. Ott nem nyer­tem. A tanárom szerint túl magas volt a zsűrinek a témám, de én csak mosolyogtam, mert nyertem egy cseh szerelmet. Ami aztán elmúlt. De a szeretetem a tudományos kuta­tás iránt megmaradt. • • Összevetették a Pfizert és a Modernét Mind a Pfizer-BioNTech, mind a Moderna mRNS-oltása nagyon hatékony a kórházba kerülés és az elhalálozás meg­előzésében. Először hasonlították össze a két biotechnológiai cég oltásának haté­konyságát közel 450 ezer amerikai veterán egészségi adatainak elemzé­se alapján. Az amerikai kutatók azt találták, hogy a Moderna nagyobb szintű védettséget nyújt, 21 százalék­kal kisebb a magának a megfertőző­­désnek a kockázata és 41 százalékkal a kórházba kerülés kockázata. A vakcinák hatékonyságát öt do­log alapján mérték: igazolt fertőzés, tünetekkel járó betegség, kórházba kerülés, intenzív osztályra kerülés, elhalálozás. Az amerikai veteránügyi minisztérium és a Harvard Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport a New England of Journal of Medicine című folyóiratban leírta: 2021. janu­ár eleje és 2021. május közepe között az oltás első dózisát megkapó ame­rikai veteránok adatait elemezték az alfa variánsra összpontosítva, amely akkor az uralkodó volt. Több mint 219 ezer Pfizer-vakcinával beoltottat hasonlítottak össze ugyanennyi Mo­­demával oltottál. A 24 hetes követési időszakban az igazolt fertőzés aránya a Moderna esetében 4,52 volt ezer emberenként, a Pfizer-csoportban 5,75, ami 1,23 esettel több ezer emberenként. A kutatók a másik négy következ­ménynél is kissé magasabb arányt mutattak ki a Pfizernél. A tünetek­kel járó megbetegedés 0,44 esettel, a Jcórházba kerülés 0,55 esettel, az intenzív osztályra kerülés 0,010 eset­tel, az elhalálozás 0,02 esettel volt több a Pfizer-csoportnál, mint a Mo­­dernánál, de ezek a különbségek na­gyon kicsik. A kutatás egy utólagos szakaszá­ban bevonták a delta variánst is, ami­kor már domináns lett. Ekkor egy 12 hetes időszakban csupán az igazolt fertőzések arányát vizsgálták, ami a Pfizer esetében ezer emberre vetítve 6,54 esettel volt több a Modemához viszonyítva. Mindkét mRNS-oltó­­anyagnak nagyon nagy a hatékony­sága és biztonságossága, mindkettőt ajánljuk bárkinek - írták a kutatók ta­nulmányukban. (MTI) Önjelölt magyarságosztogi NYERGES CSABA Időnként feltör, mint a gejzír, mint az Old Faithful a Yellowstone Nemzeti Parkban, hogy az Új Szó „magyarellenes”. Föltör, mert valahol ki kell engedni a gőzt, amit semmilyen hasznos dologra nem tudnak fordítani. Megérhették sokan mostanában Magyarországon, hogy kirekesztik őket. Pusztán csak azért, mert kitértek a mesebeli kis gömböc útjából, ami mindent felfal. Aki a NER-en belül van, az a magyar, aki kívül ma­rad, az idegenszívű. Ez ilyen egyszerű. Pont. Megérhettük már Magyarországon, hogy a sajtó közpénzből élő része propagandagépezetté silányult. Amit kiírnak a központban az üzenőfal­ra, azt kell szajkózni mindenhol. Minden nap vannak kulcsszavak, amiket be kell építeni a cikkekbe, és többször ismételgetni. Ez jelenik meg aztán mindenhol aznap, a rádiók híreiben, az újságok hasábjain. A gyurcsányozás, karácsonyozás persze állandó, miközben a trendi kulcsszókapcsolat most éppen az, hogy „a liberálisok posztkommunisták”. És mit látok! Ez a kulcsszókapcsolat megjelent most a felvidéki sajtó egyik szegletében az Új Szónak címezve. A mesebeli kis gömböc rend­szeres kitérőket tesz errefelé, és hozza magával az ottani gyakorlatot, a végletes megosztottságot, kirekesztést. A NER-ből FÉR lesz, a liber­­nyákokból posztkommunisták. Érthető azok után, amit Kövér László mondott zárt ajtók mögött a titkosszolgálati vezetőknek. Szerinte a magyar politikai osztály egyik része „önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz, és ilyenért dolgozik”, a politika másik része viszont „az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományá­nak jegyében cselekszik”. Kövér ezt a politikai helyzetet, vagyis a kor­mánypárt politikai ellenfeleit tartja „a legveszélyesebb nemzetbizton­sági kockázatnak, amely ma Magyarországot fenyegeti”, és „a lojális titkosszolgálatoktól” várja a megoldást a problémára. Tapasztalhattuk is, hogyan adtak szárnyakat a Pegazusnak, és hallgattak le sok kritikusan gondolkodót. Az Új Szó most éppen azért lett „magyarellenes”, mert független sajtóorgánumként teszi a dolgát és követi a közpénzek útját. Lehetne erre normálisan is reagálni. Úgy, hogy akik osztják ezeket a közpén­zeket és akik részesülnek azokból, egyaránt transzparenssé teszik a tá­mogatási és felhasználási folyamatot. Miét ne lehetne, hiszen az esetek döntő részében biztosan jó helyre és jó célra ment a pénz, mi oka volna a titkolózásnak? Sokan élnek is a nyilvánossággal. Lehet persze úgy is reagálni, hogy zsigerből magyarellenesnek kiáltják ki azt, aki rákérdez erre. Antall József lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének val­lotta magát. Jó volt hallani, átérezni akkor ezt az üzenetet. Jó lenne új­ra olyan társadalomban élni itt, a Kárpát-medencében, ahol ugyanezt érezheti mindenki, világnézettől, gondolkodásmódtól, nemi identitástól függetlenül. Egy befogadó, és nem kirekesztő társadalomban. Ahol a magyarságot nem csinovnyikok próbálják önjelöltként osztogatni. FIGYELŐ Nem voksolhatnak kétszer a kárpátaljaiak A kettős állampolgárságú kár­pátaljai magyarok vagy Magyar­­országon fognak szavazni, vagy Ukrajnában. A kettős állampol­gárságról szóló törvényről David Arahamija, az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője beszélt tegnap. „Csak egy országban szavazhat­nak a választásokon azok, akiknek az ukrán mellett más állampolgár­ságuk is van” - jelentette ki Ara­hamija. Volodimir Zelenszkij elnök a héten nyújtotta be a többes állampolgár­ságról szóló tervezetet. Arahami­ja közölte, hogy a módosításba számos biztosítékot építettek be. Először is azt, hogy nem ismerik el az ukrán-orosz kettős állampol­gárságot. Emellett a több állampol­gársággal rendelkezőknek dönte­niük kell, hogy melyik országban kívánnak szavazni. „Egy személy két országban nem szavazhat a vezetésre. Ez nem így működik. Ha valakit az érdekei Ukrajnához fűznek, akkor itt szavaz, ha más országhoz, akkor ott” - fogalma­zott Arahamija. Megjegyezte, hogy már most terjednek rémhírek, mi­szerint mintegy húszmilliónyian, akik nem élnek Ukrajnában, dönte­nek majd arról, ki legyen kormá­nyon. De ez ellen van biztosíték a benyújtott törvénymódosításokban - mondta a képviselő. (MTI, úsz) Karprotézissel akarta kijátszani az oltást Csalással vádolnak egy olasz férfit, aki úgy próbált meg védettségi igazolványhoz jutni, hogy magá­val vitt az oltóhelyre egy szilikon karprotézist, hogy abba szúrják bele a koronavírus elleni vakcinát. A bizarr eset Észak-Piemontban, Biella városban történt egy héttel azután, hogy Olaszország olyan intézkedéseket jelentett be, ame­lyek tiltanak bizonyos kulturális és sporttevékenységeket az oltatla­nok számára. Az 50 éves olasz férfi úgy ment be a központba, mint bármelyik más oltásra érkező ember, aláírta a beleegyező nyilatkozatot és feltűr­te az ingét. A nővér először nem vette észre, hogy a kar nem igazi, mert a szilikon hasonlított a bőrre. De végül a kar színe miatt gyanút fogott, és arra kérte a férfit, vegye le az ingét, aki így lebukott. Kö­­nyörgött az ápolónak, hogy huny­jon szemet az ügy felett, de nem így történt. A férfi egyébként való­színűleg több száz eurót fizetett a szilikonkarért. (Guardian, 444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents