Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-04 / 279. szám

4 I KÖZÉLET 2021. december 4. | www.ujszo.com Heves vitákat vált ki a felsőoktatási reform, amelybe a Szövetség is beleszólna A Szövetség is bekapcsolódott a felsőoktatási törvény módosításába. A ké­pen Mózes Szabolcs alelnök és Rigó Konrád, a Híd platformjának vezetője. (Fotó: Szövetség) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Továbbra is izzik a le­vegő a felsőoktatási törvény módosítása körül. Abban min­denki egyetért, hogy változás­ra van szükség, de a szaktárca tervezetével elégedetlen az akadémiai szféra, és a Szövet­ség is módosításokat javasol. A felsőoktatási törvény módosítása jelenleg a tárcaközi egyeztetés fázisá­ban van. Annak ellenére, hogy a koa­líciós tanácson, a kormányon, majd a parlamenten, végül az államfőn át ve­zető hosszú elfogadási folyamat még csak az elején tart, az elmúlt hetekben éles vita alakult ki a tervezet körül. Az egyetemek képviselői, élükön a pozsonyi Comenius Egyetem rektorá­val, Marek Stevcekkel élesen bírálják a módosítást. Elsősorban azt kifogá­solják, hogy nem valódi reformról van szó, ellenben az aktuális kormány­nak nagyobb befolyást biztosítana a felsőoktatási intézmények működé­sébe. Némileg megnövekedne az ok­tatási minisztériumnak a beleszólása az intézmények vezetőjének kiválasz­tásába és az egyetemek önigazgatá­si szervének, az ún. szenátusoknak a jogköreit is szűkítenék. Ez utóbbi ellen egyébként a diákok tüntetéssel tiltakoztak. A minisztériumnak a törvénymó­dosításért felelős szakállamtitkára, Eudovít Paulis (SaS) visszautasítja a vádakat és azzal érvel a javaslat mel­lett, hogy az egyetemek jelenleg nem működnek hatékonyan, illetve az ok­tatás színvonalán is emelni kell, hi­szen sok fiatal tehetség megy külföld­re tanulni. A hatékonyabb menedzs­ment érdekében változtatnák meg az akadémiai szenátusok jogköreit. A felsőoktatási reform témájával az Új Szó-stúdiójának aktuális adásában is foglalkoztunk. Dudás Tamás, a po­zsonyi Páneurópai Egyetem Gazda­sági Karának dékánja a tervezett in­tézkedésekről elmondta, ugyan érti az egyetemek kifogásait, de az oktatási intézmények szerinte az ügyben túlsá­gosan is védekező álláspontra helyez­kedtek. Rámutatott, sok múlik azon, milyen személyeket delegál a minisz­térium az egyetemek vezetésébe. Lovász Bálint, a Szlovák Felsőok­tatási Akkreditációs Ügynökség el­nökségi tagja, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (SRVS) egykori elnöke az Új Szó-stú­dióban arról beszélt, jelenleg is kérdé­ses, hogy az egyetemi szféra mennyire tudta magát távol tartani a politikától. A mostani törvényjavaslat pedig ponto­san meghatározza például, hogy párt­tagokat, aktív politikusokat nem he­lyezhet a minisztérium az egyetemek vezetésébe. Lovász azzal kapcsolatban, hogy a pártok, konkrétan a Szövetség is belépett a felsőoktatási reformról szóló diskurzusba, úgy nyilatkozott, ez nem sokat számít, hiszen sokkal ko­molyabb nyomás van a minisztériumon az egyetemi szféra irányából. A Szövetség pénteken tartott saj­tótájékoztatót a felsőoktatási reform­ról, ahol Mózes Szabolcs, a párt alel­­nöke azzal reagált Lovász szavaira, fontosnak tartják, hogy elmondják a véleményüket, amelyet egyébként a polgárok az aláírásukkal is megtámo­gattak. „A demokrácia mindig arról szól, hogy minél többen fejtsék ki a véleményüket és legyen egy társadal­mi nyomás” - mondta. A Szövetség ugyanis a tömeges véleményezési el­járásban nyújtott be módosító javasla­tokat a jogszabálytervezethez. A petíciót támogató közel ezer alá­írásnak köszönhetően a párt az okta­tási minisztériummal is tárgyalt az ügyben. A Szövetség szerint a szak­tárca visszalép a rektorválasztás igaz­gatótanácsi vétója ügyében, így az egyetemek vezetőjének megválasz­tása továbbra is döntő többségben az intézmények akadémiai szenátusá­nak kezében marad. A minisztérium jelöltjei ebben az igazgatótanácsban kapnak helyet. A törvény része ma­rad az is, hogy az egyetemek karokra oszlanak, amelyek élén a dékán áll, és az igazgatótanácsnak ezek kivá­lasztásába is minimális beleszólása lesz. Az intézmények költségvetését pedig továbbra is az akadémiai szená­tus hagyná jóvá. A Szövetség az egye­temi alkalmazottak bérének és a kuta­tásra fordított forrásoknak a növelését tartaná helyes lépésnek. Kedden dől el az utalványok sorsa Pozsony. Igor Matovié (OEa- NO) pénzügyminiszter oltási utal­ványai pénteken sikerrel vették az első akadályt, de csak kedden derül ki, hogy a képviselők több­sége rábólint-e a javaslatra, vagy sem. A parlament pénteki ülésén ugyanis arról szavaztak, hogy a plénum tárgyaljon-e gyorsított el­járásban az OEaNO elnökének ötletéről. A jelen lévő 143 képvise­lő közül 72 támogatta Matoviöot, vagyis megkezdődhetett a gyorsí­tott eljárás, de a pénzügyminiszter továbbra sem lehet nyugodt, hi­szen egyetlen szavazaton múlott a sikere. Az SaS az ígéretének meg­felelően nem állt ki a pénzügy­­miniszter mellett, a jelen lévő 18 képviselőjük közül mindenki elle­ne szavazott. így tett az ellenzéki képviselők többsége is: a Smer és az ESNS tagjai is ellenszavazatot nyomtak, a Hlas képviselői pedig javarészt tartózkodtak. A 72 támo­gató szavazat annak köszönhető, hogy az OEaNO és a Sme rodina teljes frakciója igennel szavazott, valamint csatlakoztak hozzájuk azok a képviselők is, akik a Za l’udí frakciójának felbomlásakor nem álltak át az SaS-hez. Paradox módon a Smer is segítette Mato­­viéot, azzal, hogy a frakciójukból 4 képviselő nem vett részt a szava­záson. Ha a hiányzó képviselők is jelen vannak, és nemmel szavaz­nak, Matovic javaslatának nem lett volna esélye. Erről maga a pénzügyminiszter is megemléke­zett a közösségi oldalán. Állítása szerint Robert Fico, a Smer elnöke a szavazás után azt mondta, leg­közelebb már a teljes Smer-frak­­ció jelen lesz, hogy blokkolhas­sák az utalványokat. A javaslattal kapcsolatos parlamenti vita kedd reggel folytatódik, ekkor dőlhet el végleg az utalványok sorsa. (nar) Továbbra is méretes bérszakadék szeli ketté Szlovákiát A világjárvány ellenére Szlová­kiában ugyan az elmúlt egy év­ben is nőtt az átlagbér, a magas infláció miatt azonban ezt most kevésbé érezzük meg, az egyes régiók között ráadásul tovább­ra is hatalmas különbségek vannak, ami a foglalkoztatott­ságra is érvényes. Pozsony. „A bruttó országos átlag­bér Szlovákiában az idei harmadik negyedévben, vagyis a július elejétől szeptember végéig tartó időszakban elérte az 1185 eurót, 6,5%-kal, átla­gosan mintegy 72 euróval haladva meg az egy évvel korábbi szintet” - mondta el lapunknak Jana Morháco­­vá, a Statisztikai Hivatal szóvivője a legfrissebb felmérésükre hivatkozva. Matej Hornák, a Szlovák Takarék­­pénztár elemzője szerint a növekedés nagy részét azonban elvitte a látvá­nyosan megugró infláció, az említett összegből idén így alig 2 százalékkal több árut vehettünk, mint egy évvel korábban. Az országos átlagbért rá­adásul továbbra is erősen torzítják a pozsonyi fizetések, míg ugyanis Po­zsony megyében 1429 euró a bruttó havi átlagbér, a többi megyében az országos átlagot sem éri el. A má­sodik helyen szereplő Nagyszombat megyében ez 1146 euró, további 5 megyében pedig csak hajszálnyira sikerült túllépni az ezer eurót. A sor végén továbbra is Eperjes megye ta­lálható, 945 eurós átlagbérrel. A foglalkoztatottság országos szin­ten alig változott az egy évvel korábbi­hoz képest, ajárványügyi megszorítá­sok által leginkább sújtott ágazatokban - az éttermi és szállodai szolgáltatá­sokban - még a harmadik negyedév­ben is több mint 10 százalékos vissza-Míg az épületek és a bérek Pozsonyban a legmagasabbak, a munkanélküliség esetében a keleti megyéké az elsőség (TASR-felvétel) esést mértek. „Regionális szempontból e tekintetben is Pozsony vezet, ahol a foglalkoztatottság mértéke 84 százalék körül mozog, míg a sereghajtó Kassa megyében ez 69 százalék” - tette hoz­zá Morhácová, aki szerint hasonló a helyzet a munkanélküliség esetében is. A Statisztikai Hivatal szerint a harma­dik negyedévben 188 ezer állástalan volt az országban, csaknem 3 száza­lékkal kevesebb az egy évvel koráb­binál. Míg azonban Pozsony megyé­ben az állástalanok aránya továbbra is 2,6 százalék körül mozog, Beszter­cebánya, Eperjes és Kassa megyében is meghaladja a 10 százalékot. Nyitra megyében ez 4,7, Nagyszombat me­gyében pedig 6,2 százalék. Külföldre több mint 118 ezren jár­nak dolgozni, a legtöbben Németor­szágba (29 ezer), Ausztriába (28 ezer) és Csehországba (22,5 ezer). Több­ségük az építőiparban, iparban, az egészségügyben és a szociális szfé­rában helyezkedett el. A külföldön munkát vállalók többsége a nagyobb munkanélküliséggel küszködő régi­ókból származik, a legtöbben, mint­egy 31 ezren Eperjes megyéből járnak el külföldre dolgozni. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents