Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-03 / 278. szám
www.ujszo.coml 2021. december 3. KÖZÉLET A magyar belpolitikán veszekednek I 3 CZlMER GÁBOR Pozsony/Budapest. A közelgő magyarországi parlamenti választás a szlovákiai, azon belül a szlovákiai magyar politikumot is megosztja. A Szövetség tagjai egymást bírálják, míg Gyimesi György a Szövetséget kritizálja. Közben a párt elnökének és Gyimesinek sem tetszik, hogy a szlovák nagykövet a magyar ellenzék vezetőjével találkozott, mindketten a Fidesszel szimpatizálnak. Magyarországon jövő tavasszal, várhatóan áprilisban rendezik az országgyűlési választást, a kampány azonban már most is gőzerővel zajlik. Ez utóbbi a szlovák, és azon belül a szlovákiai magyar politikumot sem hagyja érintetlenül. Nagykövet, kisebb vihar Márki-Zay Péter, a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje még múlt hétea pénteken találkozott több, Budapestre akkreditált nagykövettel, köztük a szlovák külképviselet vezetőjével, Pavol Hamzíkkal, akikkel a korrupció elleni küzdelemről, a választási csalások megakadályozásáról, valamint Magyarország európai elkötelezettségéről beszélt. A találkozót az ír nagykövet szervezte. „A megbeszélésen a határon túli magyarok helyzete is szóba került. A meghívottak között volt Románia, Szlovákia, Svédország, Dánia, Litvánia, Lettország, Portugália és Görögország nagykövete” - írta a közösségi oldalán Márki-Zay. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke nyilvánosan fejezte ki nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy a szlovák nagykövet találkozott Márki-Zayjal. „Ha a szlovák nagykövetség Márky-Zay Péter meghívását nem is utasította vissza, megtehette volna, hogy egy alacsonyabb beosztású diplomatával képviselteti magát” - nyilatkozta. Szerinte felmerül a kérdés, hogy kinek szurkol valójában a szlovák külügyminiszter, Ivan Korcok (SaS-jelölt) a magyarországi parlamenti választás során. Forró egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy ő maga találkozzon az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. „Amennyiben érkezne megkeresés egy ilyen találkozóval kapcsolatban, a kérdéssel foglalkozni fogunk a Szövetségen belül” - tette hozzá. Nem minden párttársa ért egyet Forróval. „A nagykövetek munkájának része, hogy a fogadó országban a lehető legtöbb releváns közéleti szereplővel találkozzon és kapcsolatot tartson fenn, különös tekintettel a politikai szereplőkre, pártállástól függetlenül” - reagált a pártja elnökének kijelentésére a közösségi oldalán a Szövetség Híd-platformját vezető Rigó Konrád. A Forróval való egyet nem értés mellett Rigó arról is ír, szerinte a szlovák nagykövetnek munkaköri kötelessége volt találkozni az ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. A kérdéses találkozóra a közösségi oldalán reagált Gyimesi György is, aki az eseményt úgy értelmezi, a szlovák külügy beavatkozik Magyarország belügyeibe. Arra is emlékeztetett, hogy fordított esetben, amikor ő a magyar külügyminiszterrel találkozott, akkor ezt szerinte a szlovák diplomácia vezetője Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak vélte. Márki-Zaynak nem ez volt az első kapcsolata a szlovákiai politikummal, hiszen néhány nappal a nagyköveti találkozó előtt Pozsonyban egyeztetett Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfővel. Dzurinda jelenleg az Európai Néppárt (ÉPP) egy befolyásos háttérintézményének a vezetője. Kongresszus, támogatás A szlovákiai magyar politikusok között a közelmúltban egy másik alkalommal is témává vált a magyarországi belpolitika. A Szövetség elnöke, valamint alelnöke, Mózes Szabolcs (Öszszefogás-platform) november 14-én részt vett a Fidesz magyar kormánypárt kongresszusán. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel részeseivé váltak-e a magyarországi választási kampánynak, Forró azzal válaszolt, természetesnek vette, hogy megjelenik az eseményen. „A jelenlegi kormány pártjai tettek a legtöbbet a külhoni magyarokért” - véli, és hozzátette, a Fidesz kongresszusára a Szövetség mindhárom elődpártjának vezetője kapott meghívót. Forró, aki korábban a Fidesz stratégiai partnerpártját, az MKP-t vezette, az eseményen ugyan nem szólalt fel, de Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott. Ugyanakkor a lapunknak adott nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, a mindenkori magyar kormánnyal akarnak jó kapcsolatot ápolni. A Szövetség vezetőinek magyarországi látogatását is nyíltan kritizálta Rigó (Híd-platform). „Nem tudtam, hogy elnöki szinten végigjárjuk a magyarországi pártok kongresszusait, de legyen” — írta a közösségi oldalán. A Denník N-nek pedig arról is beszélt, Forró nem tájékoztatta a Szövetség vezetőségét, hogy a magyar kormánypárt meghívására részt vesz a Fidesz kongresszusán. Végül a Szövetségben megállapodtak abban, hogy nem kapcsolódnak be a magyarországi választási kampányba. Forrótól egyébként megkérdeztük, melyik másik magyarországi párt kongresszusán vesz még részt, amire úgy válaszolt, nem tervez ilyet, bár egyelőre nem is kapott újabb meghívókat. „Amennyiben kapnánk, eldöntjük, milyen szinten képviseltetjük a Szövetséget” - nyilatkozta. Minderre reagált Gyimesi is, aki bírálta a Szövetség vezetését, amiért az nem állt ki világosan a Fidesz mellett. „Hajrá, Fidesz” - kezdi a Facebook-bejegyzését a képviselő, aki más esetben viszont élesen kritizálta a szlovák diplomáciát, amikor szerinte az be akart avatkozni a magyarországi választási kampányba. A közösségi oldalán Gyimesi kijelenti, úgy gondolja, hogy a Fidesz- KDNP képviselte politika folytatására van szükség. ■ V « A Fidesz kongresszusán a határon túli pártok vezetői is jelen voltak. Orbán Viktorral a vajdasági Pásztor István fog kezet, mellette Forró Krisztián. Kelemen Hunor (RMDSZ) pedig a kép bal oldalán látható. (Orbán Viktor Facebook oidala) A szigorúbb lezárások óta csökkent az oltási hajlandóság NAGY ROLAND Amióta a kormány kihirdette a szigorított lezárásokat, az oltási kedv szinte a felére esett vissza. A matematikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezekből az adatokból egyelőre nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy november közepén lényeges megugrott a lakosság oltási hajlandósága. Ebből a szempontból ugyan fontos mutató az is, hogy hányán vették fel a harmadik, úgynevezett kiegészítő dózist, de az igazán mérvadó az, hogy hány olyan személy van, aki hajlandó volt beadatni az első adagot, hiszen feltételezhető, hogy aki már felvett legalább egy vakcinát, az a kiegészítő dózisokkal szemben is nyitottabb. A szlovák vakcinaprogram idén tavasszal, főként április végén és május elején volt a csúcsponton, amikor naponta tízezrével oltották az érdeklődőket, majd nyáron, a második hullám lecsengésével az oltási kedv is visszaszorult. Szeptember első hetében, amikor már egyértelműen érezhető volt a harmadik hullám, akkor is csak 12 979-en kapták meg az első adagot. Ahogy azonban a járványhelyzet igazán rosszra fordult, úgy nőtt meg az oltási kedv is. A növekedós A növekedés kezdete nagyjából november közepére tehető. Október utolsó hetében, amikor már ezrével azonosították az új fertőzötteket, akkor is csak heti 12 010 érdeklődő vette fel az első dózist. Viszont november 11. és 17. között a számuk csaknem megháromszorozódott, egészen pontosan 31 126 személynek adták be az első adagot. Az időzítésnek több oka is lehet. Egyrészt ekkor kezdtek a kórházak olyannyira kritikus állapotba kerülni, hogy a keleti intézményekben már gondot jelentett a fertőzöttek elhelyezése. Szintén ekkor történt, hogy az osztrákoknál lockdownt jelentettek be az oltatlanok számára. Ezzel egyidőben Szlovákiában is elindult a vita arról, hogy milyen szigorításokat vezessenek be a delta variáns megfékezésére. Nem sokkal később, november 16- án Eduard Heger miniszterelnök is bejelentette, hogy szigorúbb rezsim vár az oltatlanok számára. Az intézkedéseket november 18-án fogadta el a kormány, november 22-től léptek életbe. Ebben az időszakban az oltási kedv még tovább nőtt. November 18. és 24. között 49 080 személyt oltottak be a vakcina első adagjával. Az október végi adatokhoz képest ez ötszörös érdeklődést jelent. A töréspont A következő héten azonban a megnövekedett oltási kedv hirtelen a felére esett vissza: november 25. és december 1. közt már csak 28 286-an kapták meg az első dózist. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány november 24-én bejelentette, Ausztriához hasonlóan teljes lockdown vár az országra, vagyis szinte már semmilyen előnyhöz nem jutnak azok, ákik felveszik a vakcinát. Korábban még arról is szó volt, hogy a fekete járásokban kinyitják a vendéglátóhelyeket a teljesen védettnek minősülő személyek előtt, végül azonban erre nem került sor, sőt, a beoltottakra is szigorú kijárási tilalom vonatkozik. Emiatt sokan veszíthették el a motivációjukat az oltás felvételére, hiszen az egészségügyi minisztérium korábbi szlogenje, „a vakcina maga a szabadság” így tartalmatlanná vált. A szakértők hiába figyelmeztetnek arra, hogy a vakcina felvételével sokkal alacsonyabbá válik a_ fertőzés súlyos lefolyásának esélye, ezt sokan nem érzik elegendő oknak arra, hogy beoltassák magukat. Igor Matovic pénzügyminiszter jelenleg azzal próbálná megnövelni az oltási kedvet, hogy 500 eurós oltási utalványokat osztogatna a 60 év felettieknek. Viszont az eddigi tapasztalatok - például a Covid-lottó - arra utalnak, hogy a pénzbeli motiváció nem sokakat győz meg a vakcina felvételéről. Óvatosan az adatokkal Azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a kihirdetett lockdown és az oltási kedv csökkenése között, felkerestük Pavol Koprda matematikust, aki gyakran foglalkozik a vírussal kapcsolatos görbék elemzésével. A szakértő azt mondta, egyelőre nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az említett összefüggéssel kapcsolatban. Állítása szerint ugyanis az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) által közzétett adatok gyakran nem pontosak, és utólag javítják őket. „A két-három napos adatokkal óvatosan bánnék, mert visszamenőleg gyakran átírják őket. Valószínűleg az említett csökkenés ennél kisebb lesz” - mondta lapunknak a matematikus. Megjegyezte, az érdeklődésre számos más tényező is hatással lehet, nem feltétlenül csak a lockdown. Például folyamatosan csökken a nem védettek csoportja, egyrészt mert sokan felvették az oltást, másrészt mert hetente tízezrével fertőződnek meg az emberek, ők pedig szintén védettnek minősülnek. Úgy véli, az is befolyásoló tényező lehet, hogy egyszerűen hideg van, és az emberek nem szeretnének az utcán várakozni. „Számos oka lehet a csökkenésnek, és nem lehet egyértelműen megítélni, ezek közül melyik a legmeghatározóbb. Mindenesetre ha előnyöket kínálnak az oltottaknak, annak elméletileg növelnie kellene az oltási kedvet” - tette hozzá Koprda.
