Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-31 / 300. szám

www.ujszo.coml 2021. december 31. KULTÚRA 9 2021 legfontosabb filmjei HAVRAN KATI Olyan filmekkel búcsúzunk az óévtől, melyekről már most sejthetjük, hogy filmtörténeti alkotások, vagy épp a 2021- et meghatározó érzéseinkre reflektálnak. A leginkább várt produkció: Dűne Frank Herbert 1965-ös Dűnéje a sci-fi irodalom kultikus müve, mely egy feudális berendezkedésű űrkor­szakban játszódik, az Arrakis nevű bolygó barátságtalan, gyéren lakott sivatagában. Sokan próbálkoztak a történet megfilmesítésével, 1974-ben példá­ul Alejandro Jodorowsky. Az ere­deti filmterv alapján Jodorowsky Dünéjében olyan nevek játszottak volna, mint Salvador Dali, Orson Welles és Mick Jagger. Érdekes­ség, hogy Dali, aki a császár ka­rakterét alakította volna, azt a fel­tételt szabta, hogy a szerepért töb­bet szeretne kapni, mint a legjobban megfizetett hollywoodi színész. Az előkészületek egy bizonyos pontjá­val kapcsolatban tudni azt is, hogy A Titán kapta az Arany Pálmát (Film Europe) gató undort. Alexiának, a film hős­nőjének egy fémlapot operálnak a koponyájába egy gyerekkori autó­balesetet követően. A trauma elle­nére - vagy pont amiatt - Alexia erős vonzalmat érez az autók iránt, felnőttként egy autókiállításon dol­gozik táncosnőként. Az autókiál­lítást látogató férfiak iránta tanú­sított vonzalmával azonban nem tud megbékélni, az ebből született traumák erőszakos cselekedeteket váltanak ki belőle: Alexia egy pon-Filmtörténeti jelentőségű a Dűne Jodorowsky egy monumentális, 14 órás forgatókönyvvel rendelkezett. A produkció végül nem valósult meg, mivel már a forgatást megelő­zően elapadt a pénz. A filmet 1984- ben David Lynch készítette el, a produkció azonban igencsak kilóg sajátos kézjegyét hordozó munkái közül, és önmagában sem lett siker. Denis Villeneuve idei Dűnéje ezért is bír filmtörténeti jelentőséggel, hiszen a kérdés az volt, vajon mit kezd majd a kultikus regényalappal, melynek filmesítésébe már annyian belebuktak. A kanadai rendező íz­lésesen dolgozik a filmben azokkal a motívumokkal, melyeket Herbert könyve szolgáltat: ősi mítoszokkal, motívumrendszerekkel játszik, me­lyek azt sugallják, a Herbert-féle űr­korszak és saját civilizációnk között fontos átfonódások léteznek. A film vizualitásával a Közel-Kelet vilá­gát idézi, mely szintén meghatáro­zó inspirációs forrása volt Herbert könyvének. Villeneuve Dünéjének az első részét láthattuk idén, a foly­tatást már bejelentették. A legbizarrabb alkotás: Titán Julia Ducournau azt kérte a né­zőktől a cannes-i sajtótájékoztatón, hogy műfaji címkék nélkül tekint­senek filmjére. A Titánra ugyanis már a legelső vetítés után ráragasz­tották a „testhorror” jelzőt. Ezzel általában olyan filmeket jelölnek, melyek a klasszikus horrorai ellen­tétben nem is annyira a félelem ér­zését akarják kiváltani a nézőben, mintsem viszolygást, gyomorfor­(Fotó: Warner Bros) ton szó szerint mészárlásba kezd. A film képi világa a fém, a tech­nika és az emberi test bizarr ösz­­szekapcsolódásán alapul. A neon­fények megvilágításában a kocsik metálos csillogása és az orvosi mű­szerek hátborzongató titánja olykor szinte horrorisztikusan illeszkedik az emberi testhez. Ha jobban bele­gondolunk, az alapmotívum nem is nak alapját egy, a Föld felé közele­dő üstökös felfedezése adja, mely­re a csillagász Dr. Mindy (Leonar­do DiCaprio) és doktorandusza, Kate Dibiasky (Jennifer Lawren­ce) bukkannak rá. Mérete alapján úgy sejtik, ha az aszteroida be­csapódik, eltörli az életet a Földön. A filmet értelmezhetjük sci-fiként, a közeledő aszteroida azonban más fenyegető katasztrófák metaforája is egyben: utalhat a pandémiára és a klímakatasztrófára is. Mindy és Dibiasky hiába fordulnak a Fe­hér Házhoz, csalódniuk kell, és a sajtó segítségét kérve sem járnak sikerrel. A világot fenyegető ka­tasztrófa híre nem hozza lázba az embereket jobban, mint a celebpá­­ros szakítása, a szociális hálókon pedig rövidesen két táborra szakítja a közvéleményt: azokra, akik hisz­nek benne, és azokra, akik nem. Mindez híven tükrözi idei évün­ket és a járvánnyal kapcsolatos reakciókat, és szomorúan mutat rá arra, mennyire rövidlátóak va­gyunk, mikor nem vagyunk képe­sek érdemben cselekedni. A film mondanivalójának még drámaibb vetülete a közelgő klímakatasztró­fa: hiába figyelmeztetnek a tudó­sok, sem a hatalom, sem a tömegek nem veszik figyelembe, mi történik bolygónkkal. Egyszerűbb szőnyeg alá söpörni a problémát, hogy ké­nyelmes életünket folytathassuk. .A sokkoló információkat bagatel­lizáló amerikai elnök karakterét, melyet egészen meglepően Me­ryl Streep alakít, minden bizony­nyal Trump inspirálta. Valószínű, Streep azért is vállalta a szerepet, mert élvezte, hogy kifigurázhat­ja a globális felmelegedést tagadó Trumpot. Szintén érthető DiCap­rio szerepvállalása, aki a filmes vi­lág legeltökéltebb klímaaktivistája, főképp, mikor karaktere végső két­ségbeesésében ordítja ki a világba, hogy márpedig mind meg fogunk halni, ha nem teszünk semmit. Míg azonban a sci-fik általában ar­ra mutatnak rá, hogy összefogás­sal tehetünk az emberiséget veszé­lyeztető katasztrófák ellen, ebben a szatírában pont az a hátborzongató, hogy - és nem lövöm le a poént, ez az elejétől fogva egyértelmű - csak nihilbe, teljes kilátástalanságba tor­kollhat. A film lebutított karakté­'-“‘-ni- AH&jÍŰA'Í:' tv Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence a tudósok szerepében (Netflix) rugaszkodik el olyan nagyon a va­lóságtól, hiszen a mindennapi élet­ben is együtt lélegzünk, mozgunk, létezünk a technológiákkal, bár en­nek bizarrsága fölött gyakorta el­siklunk. A Titán Cannes-ban elvitte az Arany Pálmát. Ami leginkább tükrözi az évet: Ne nézz fel! A Netflix év végére ütemezett, sztárokkal teli feketekomédiájá­rekkel és narratívával igyekszik kimondani, hogy annyira hülyék vagyunk, hogy még a teljes ki­pusztulás árnyékában sem vagyunk képesek cselekedni. Ennél többet azonban nem tud megfogalmazni. Tényleg nem akarunk mást, mint tétlenül nézni és röhög­ni azon, ami a bolygónkkal és életünkkel a bolygón történik? Ennél tettre készebb 2022-t kívánok mindenkinek. GYÁSZJELENTÉS Szomorú szívvel tudatjuk minden kedves barátjával és ismerősével, hogy HEGEDŰS LÁSZLÓ mérnök (1938-2021), a Tőzeggyár (Raselinové závody), majd az EBA Rt. nyugalmazott vezérigazgatója a Covid áldozata lett. Temetése a járványügyi megszorítások miatt szűk családi körben zajlott a pozsonyi krematóriumban. Gyászoló nővére és családja DPR211192 MEGEMLÉKEZÉS aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiii Csak a jók mennek el... Aki ember volt, küzdő, tiszta ember, változzék át, bár porladó rögökké, az élőkben tovább él mindörökké. Fájó szívvel emlékezem január 1-én, halálának 10. évfordulóján drága férjemre, ÉRSEK TIBORRA (Sárosfa). Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! Köszönet mindazoknak, akik kegyelettel őrzik emlékét! Jóságát és szeretetét örökké szívében őrzi szerető felesége DPR211086 ........................................................ Már 5 éve eltöltölte szívünket a bánat, nincs a világon semmi, ami ennél jobban fájhat, Csillaggá váltál, barangolsz az égen, ■ Gyere mifelénk is úgy, mint reges-régen. Ha megfáradsz utadon, pihenj meg egy percre, Tekints le az érted fájó szomorú szívekre. Fájó szívvel emlékezünk 2022. január 1-én, halálának 5. évfordulóján szerettünkre, SZTRAPKÓ LAJOSRA (Illésháza). n Szerettei — ♦ DPR210128 -----1 M Lelkelek reméljük békére talált, s ti már a mennyből vigyáztok ránk. Csillaggá váltatok, barangoltok az égen, gyertek mifelénk is, úgy mint réges-régen. Megfáradt utatokon pihenjetek meg egy percre, tekintsetek le az értetek fájó szívekre. A halál nem jelent feledést és véget, amíg élnek azok, akik szeretnek titeket. Szerető családjuk DPR211176 Apróhirdetését e-mailben is feladhatja: reklama<amjszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents