Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-31 / 300. szám

www.ujszo.coml 2021. december 31. KÖZÉLET 2021 a Szövetség létrejöttének éve Az egyesülési folyamatra jellemző kölcsönös zsarolás megmaradt a Szövetség bejelentése után is CZÍMER GÁBOR Pozsony Egy hosszú folyamat után 2021-ben Szövetség né­ven egyesült az MKP, a Híd és az Összefogás. Az egységes pórt működése azonban azóta is csikorog és belső ellentétek feszítik. A szlovákiai magyar pártpolitika éves eseményeit összefoglaló írásunk címe 2019 és 2020 végén is arra utalt, hogy a Hídnak, az MKP-nak, illetve később az Összefogásnak, valamint a többi kisebb szereplőnek ezekben az években, a hosszas egyeztetések elle­nére, nem sikerült közös pártba tömö­rülnie. 2021 ebből a szempontból át­törést hozott, ősszel ugyanis a Híd, az MKP és az Összefogás egyesülésével megalakult a Szövetség, amelyben a három szereplő ún. platformként, ön­álló jogalanyisággal nem rendelkező szervezeti egységként létezik tovább. Az idáig vezető út 2021-es szakasza, majd pedig a közös működés első hónapjai azonban közel sem voltak fordulatoktól és zökkenőktől mente­sek. A szlovákiai magyar pártpolitika 2021-es évét tekintjük most át. Kiindulási patthelyzet Az MKP, a Híd és az Összefogás az egyesülést tekintve patthelyzettel indította az évet. Az utóbbi pártot ta­valy év végén ultimátum elé állította az MKP és a Híd, amire az Összefo­gás azt kezdte hangoztatni, Sólymos László pártjának tagjai attól félnek, letartóztatja őket a rendőrség. A sze­replők közötti fagyos, vagy inkább ellenséges viszony az idei év első hó­napjait is jellemezte. Január közepén ugyan arról érkeztek hírek, hogy új­raindultak a háromoldalú tárgyalások, a Híd azonban február 15-i határidőt szabott a közös megállapodás létrejöt­tének. A felek főleg abban nem tudtak megállapodni, hogy milyen arányban delegálhatná a három szereplő a közös párt irányító testületéinek a tagjait. Különböző formákban előkerült az előválasztás gondolata is, amely so­rán az állami választási rendszertől független voksoláson maguk a pol­gárok dönthettek volna bizonyos kér­désekben. Az év elején került terítékre a 2021-es népszámlálás, pontosabban az, hogy a felmérésben egy vagy két nemzetiséget lehessen-e bevallani. Ez a kérdés az országos nyilvánosság ingerküszöbét is megütötte, az MKP és az Összefogás az egy nemzetiség bejelölése, míg a Híd a nemzetiségre vonatkozó mindkét kérdés megtartása mellett foglalt állást. Végül a kérdőív­ben két lehetőség maradt arra, hogy bevalljuk a nemzetiségünket. A háromoldalú egyeztetések oly­annyira vakvágányra jutottak, hogy február elejére szinte már biztosnak látszott, az MKP és a Híd az Ösz­­szefogást kihagyva állapodik meg az egyesülésről. Az MKP és a Híd egy közös sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták, be kell látniuk, a két régebbi párt januári kompromisz­­szumos javaslatai nem jelentettek el­mozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. Az MKP elnökségének korábbi döntése alapján közölték az Összefogással, nélkülük folytatják az egyeztetéseket. Válaszul az Összefogás tagfelvételt hirdetett és bejelentette, regionális pártstruktúra kiépítésébe kezd. Ekkor továbbra is elsősorban a közös párt vezetésében való befolyás elosztásán, vagyis a már említett irányító testületekben való hatalomelosztáson akadt meg a megállapodás. Látszólag emiatt első­sorban az Összefogás és a Híd között alakult ki konfliktus, valójában azon­ban a három szereplő mindegyike kö­zött feszült valamilyen ellentét. Szere­pet játszott ugyanis más pozíciók, pl. választási listás helyek, párton belüli tisztségek elosztásának a kérdése is. így a szinte klasszikusnak mondható MKP-Híd ellentét mellett az Összefo­gás és az MKP között is volt egyfajta konfliktushelyzet. Újra téma az Összefogás Március elején, ezúttal gyakorlati­lag teljes titokban, újraindultak a há­romoldalú tárgyalások. A Csemadok ugyanis egyeztetni hívta az MKP, a Híd, valamint az Összefogás vezető­it is. A Bárdos Gyula vezette orszá­gos kulturális szervezet lépése mö­gött az állt, hogy ekkor robbant ki a kormányválság, amely előrehozott parlamenti választással fenyegetett, a Csemadok pedig minden választás előtt annak érdekében tett lépéseket, hogy a magyarok egy választási lis­tán induljanak. A meghívás feltéte­léül szabták, hogy az egyeztetést a feleknek teljes titokban kell tartani­uk. Amennyiben nem egyeznek meg, akkor azt a Csemadok kommunikálja, ha viszont megállapodnak, akkor azt maguk a pártok közlik a nyilvános­sággal. A kulturális szervezet talaján március 5-én találkoztak egymással a három párt tárgyalódelegációi, majd március 15-én újabb egyeztetésre ke­rült sor, közben az egyes pártokon be­lül is megvitatták a problémás kérdé­seket. Az egyeztetések ezzel együtt is hosszadalmasak és nehézkesek voltak. A március 15-i találkozón a pártoknak végül sikerült megegyez­niük az egyesülési megállapodás leg­fontosabb pontjaiban, így például ab­ban, hogy az egyes szereplők milyen arányban képviseltetik magukat a kö­zös párt vezetésében. Az akkor még javaslatnak tekint­hető megállapodás szerint a közös politikai szubjektum elnökségébe az MKP 9, a Híd 5, az Összefogás 4 ta­got delegál. így egy 18 tagú elnök­ség áll fel. Más pártszervekben más arány, így például 5:3:2 érvényesül. Az MKP-nak a tárgyalások során végig az volt a feltétele, hogy a kö­zös párt vezetésében 50 százalékban képviseltesse magát, így a másik két szereplő nem hagyhatja ki semmi­lyen fontos döntésből. Ez ugyanak­kor azt is jelenti, hogy a fajsúlyos ha­tározatokhoz vagy a Híddal, vagy az Összefogással, esetleg mindkettővel azonosan kell szavaznia az MKP-nak. A tervezetnek ugyancsak része volt, hogy a közös politikai szubjektum el­ső elnökét az MKP adja, az országos tanácsának vezetőjét pedig a Híd je­löli, az Összefogás pedig egy alelnöki tisztséget kap. A hárompárti megálla­podásnak része lett, hogy a Szövetség vezetésében létrehoznak egy ún. gré­miumot, amelyben a három szereplő azonos arányban képviselteti magát és amely bizonyos kérdésekben, így például egy kormánykoalícióba való be- és kilépésre vonatkozóan, javas­­lattevő joggal bír. Ugyancsak megál­lapodtak abban is, hogy az országos választásokra állított listák helyeit ho­gyan osztják el egymás között. Bár eleinte a megállapodás rész­leteiről kiszivárgott információkat a három szereplő sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta, végül az MKP, a Híd és az Összefogás március 23-án bejelentette, a Szövetség, szlo­vákul Aliancia nevű pártban egye­sülnek. Az egyesülés pontos dátumát nem határozták meg, ehhez ugyanis formálisan szükséges volt, hogy ösz­­szehívják a három szubjektum külön­böző pártszerveinek ülését, így példá­ul a közgyűlésüket. Csikorgó kezdetek A három párt közötti súrlódások az egyesülés bejelentésével azonban nem szűntek meg. Közvetlenül az összeol­vadást bejelentő sajtótájékoztató után különbözőképpen nyilatkoztak példá­ul arról, milyen lesz a Szövetségnek a magyar kormányhoz való viszonya. Míg a Híd vezetője, Sólymos László azt mondta, nem keres stratégiai part­nert Magyarországon, az MKP elnö­ke, Forró Krisztián kijelentette, nem lát okot arra, hogy a Fidesz-KDNP kormány miért ne látna partnert az egyesült szlovákiai magyar pártban. Ennek ellenére a három szereplő ve­zető képviselői ettől kezdve gyakran nyilvánultak meg közösen, sajtótájé­koztatókon kommentálták az aktuá­lis politikai eseményeket. Egységesek voltak abban is, hogy nem álltak ki a érvényesül. Válaszul a Híd országos tanácsa egy olyan határozatot hozott, amely egyértelműén elutasítja a terü­leti autonómiát. Ezután egészen au­gusztusig az autonómia kérdése körül zajlott a pártok erőfitogtatása, amikor is egy „salamoni” megoldást találtak a problémára: Míg a Híd szerint a meg­állapodásban nem szerepel a területi autonómia, addig az MKP szerint a területi önkormányzatiság kérdése is bekerült a párt alapdokumentumába. Az autonómia és az önkormányzati­ság lényegében ugyanazt jelenti. Nyár végére, miután a három sze­replő megállapodott a Szövetség alap­szabályának szövegezésében, lénye­gében megszületett a pártegyesítési megállapodás kodifikált változata is. Ennek ellenére a közös szubjektum létrejötte nem volt borítékolható, hi­szen az Összefogás, a Híd, illetve az MKP országos pártszerveinek, így az országos tanácsaiknak, a közgyűlé­seiknek is meg kellett szavaznia az összeolvadást. Ez az utóbbi szereplő esetében jelentett némi kockázatot, hi­szen a korábbi években volt arra pél­da, hogy az MKP valamely országos szerve nem szentesített egy hason­ló megállapodást. A három szerep­lő különböző döntéshozási fórumai­bolcsot állította egyetlen jelöltként. Az MKP platformját Berényi József, a Hídét Rigó Konrád, az Összefogá­sét Orosz Őrs vezeti. A Szövetség el­nökségének, a Híd által jelölt ruszin Michal Goriscák személyében, egyet­len nem magyar nemzetiségű tagja van. Párton belül folytatják A Szövetség azonban a formális megalakulása után is messze volt at­tól, hogy egy egységes és teljes egé­szében működő párt képét mutassa. Mózes Szabolcs (Összefogás-plat­form) alelnök arról beszélt, a Szövet­ség programja még alakulóban van. Az immár platformokként működő MKP, Híd és Összefogás között to­vábbra is rendszeresek maradtak az összezörrenések. Ezek közül az egyik legjelentősebbnek az oka a magyar­­országi belpolitika, pontosabban az ottani parlamenti választás előtti kampány volt. Először Forró Krisz­tián (MKP-platform) pártelnök bí­rálta a szlovák nagykövetet, mert találkozott a magyar ellenzéket ve­zető Márki-Zay Péterrel, amire Rigó Konrád (Híd-platform) úgy reagált, a diplomata csak a munkáját végezte. Majd Forró és Mózes Szabolcs (Ösz-A Szövetség a formális megalakulása után is messze volt attól, hogy egy egységes és teljes egészében működő párt képét mutassa (Somogyi Tibor felvétele) szexuális kisebbségek jogai mellett, amelyeket a magyar parlament korlá­tozott. Sőt, az MKP később saját ini­­ciatívából hangosan támogatni kezdte a magyarországi jogszabályt. Az egyesülési folyamatban végig jelen lévő kiszorítósdi, valamint az a helyzet, amelyben a szereplők kölcsö­nösen zsarolták egymást, ugyancsak megmaradt a Szövetség bejelentése után is. Mindegyik párt ugyanis az­zal fenyegethette a másik kettőt, hogy amennyiben az adott szereplő kima­rad az esetleges együttműködésből, a választásokon önállóan indul, és így a többi, magyarokat megszólítani szándékozó szubjektum sikerességét veszélyezteti. A kiszorítósdira pedig szembetűnő példa volt, amikor az MKP, még önál­ló pártként, június 20-án megtartotta az Országos Tanácsát, ahol az addig kitárgyalt feltételekhez újabbakat ad­tak. A testület úgy döntött, csak akkor fogadja el a Szövetségben való egye­sülést, ha annak alapdokumentumai­ban szerepel a magyar tömbök területi önkormányzatisága, szórványterüle­teken pedig személyi autonómia elve nak összehívását ráadásul a világjár­vány is nehezítette, és az események menetrendje is viszonylag hosszú­ra nyúlt. Szeptember 19-én végül az MKP közgyűlése is rábólintott a Szövetségbe való beolvadásra, így ok­tóber 2-ára kitűzhették a közös párt alakuló kongresszuságnak időpontját. A kongresszus A történelminek szánt eseményre, a Szövetség megalakulására október el­ső szombatján, a Somorjához tartozó Csölösztőn lévő Hotel Kormoránban került sor. A kongresszuson minden aszerint történt, ahogy az már a na­pok, vagy akár hetek óta ismert infor­mációk szerint tervben volt. A párt el­nökévé formálisan is megválasztották Forró Krisztiánt, aki addig az MKP-t vezette. Már a hárompárti egyezteté­sek során kiderült, hogy az Országos Tanács elnökét a Híd adhatja, gya­korlatilag ezzel párhuzamosan nyil­vánvalóvá vált, hogy Sólymos László, a Híd vezetője töltheti majd be ezt a tisztséget. Szövetség egyetlen alelnöki tisztsége az Összefogásnak jár. Erre a mozgalom a vezetőjét, Mózes Sza­szefogás-platform) alelnök váratlanul megjelent a Fidesz kampányrendez­vényeként megvalósuló kongresz­­szusán, amit Rigó szintén bírált. Az MKP-platform ezután nyíltan kampá­­nyolni kezdett a Fidesznek, és az Ösz­­szefogás platformjából is érkeztek a magyarországi kormánypártot támo­gató hangok. Majd az MKP-platform­­jának elnöke, Berényi József nyíltan bírálta, hogy szerinte a közös pártban a jogalanyisággal nem bíró platfor­mok érdekei egymásnak feszülnek. Ezért úgy látja, el kell gondolkodni azon, a Szövetség a jövőben platfor­mok nélkül működjön tovább. Az ő álláspontját támogatja a pártelnök is, a két másik platform viszont élesen ellenzi azt. December végén pedig a Híd-platform Jakab Elemér korábbi hidas parlamenti képviselőt delegál­ta a közös párt Országos Tanácsába. Az MKP ennek kapcsán újra meg­kérdőjelezte a platformok létjogosult­ságát, az Összefogás pedig továbbra sem tartja kívánatosnak Jakab szemé­lyét. Maga Jakab pedig magyarorszá­gi pénzek elfogadásával vádolta meg Berényit és Mózest.

Next

/
Thumbnails
Contents