Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-30 / 299. szám
www.ujszo.coml 2021. december 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A járvány második éve A gazdaság optimistábban várja a jövő évet, de sok a „ha" DUDÁS TAMÁS A katasztrofális 2020- as év után az emberiség nagy reményekkel vágott neki 2021-nek. Több hatásos oltóanyaggal felfegyverkezve bíztunk benne, hogy a koronavírusos időket nemsokára magunk mögött hagyjuk, és a világ visszatér a normalitásba. Azonban továbbra is a világjárvány határozta meg az évet, és 9 milliárd beadott oltás után is ott tartunk, hogy december utolsó napjaiban a friss esetek száma globális szinten történelmi rekordokat döntöget. Az omikron variáns sokkal gyorsabban terjed, mint a már amúgy is veszélyes delta, ezért 2022-be kevesebb optimizmussal léphetünk át, mint az idei évbe. A pesszimizmus érzékelhető a gazdasági adatokban is. A tavalyi visszaesés utáni gazdasági növekedés ugyan beindult, de a hónapok múlásával az előrejelzésekbe fokozatosan belopózott a pesszimizmus. A globális ellátási láncok problémái tartósabbnak bizonyultak, mint eredetileg gondoltuk, és az év második felében ehhez hozzájött az energiahordozók árának gyors növekedése a nemzetközi piacokon. A csiphiánnyal küszködő autóipar lassította az európai gazdasági fellendülés tempóját, és emiatt a járvány előtti gazdasági teljesítmény elérése az EU több országában is a jövő évre tolódik ki. Szlovákia teljesítménye is beleillik a 2021-es történetébe. A gazdaság nagy reményekkel vágott neki az évnek, az elemzők szerint csaknem 5 százalékos gazdasági növekedésre volt kilátás. A jelenlegi állás szerint azonban elégedettek leszünk azzal is, ha a növekedés eléri a 3 százalékot. Jó hír viszont, hogy a szlovák munkaerőpiac a gyengébb gazdasági teljesítmény ellenére is jól teljesített, és az álláshirdetések számát tekintve ma Szlovákiában nem könnyű új alkalmazottakat találni. Az általános koronavírus-pesszimizmusban elveszett az is, hogy 2021-ben Szlovákiába több jelentős külföldi befektetés érkezett, melyek között a kulcsfontosságú kutatást-fejlesztést célzó befektetéseket is találunk. Ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy a szlovák gazdaság 2022-ben végre felpörög, és a növekedés üteme a Szlovák Nemzeti Bank szerint eléri az 5,8 százalékot. Könnyen előfordulhat azonban, hogy az év eleji optimizmus jövőre is fokozatosan pesszimizmusba fordul. Az egész világgazdaságot nagyfokú bizonytalanság lengi be, és még a sokat látott matadorok is óvatosak az előrejelzéseikben. A világgazdaság nagy valószínűséggel növekedni fog, de még nem teljesen érzékelhető, hogy mekkora lesz az omikron variáns gazdasági hatása. Valószínű azonban, hogy az új esetek gyors növekedése tovább fokozza a globális ellátási láncok fennakadásait. A bizonytalanságot növeli a továbbra is magas infláció, Kína egyre lassuló gazdasági növekedése és a feszültség növekedése több geopolitikai gócpontban. Nehéz optimistán előre tekinteni egy olyan világban, amelyben a jó hírek most ritkaságszámba mennek. Ugyan az Egészségügyi Világszervezet szerint 2022 lesz a globális koronavírus-járvány utolsó éve, de ezt a mostani napi 1,5 millió új eset mellett nem könynyű elképzelni. Mindennek ellenére mégis optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt csaknem két évben a világgazdaság szereplői egyre jobban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. 2022-be ezért talán legjobb azzal elindulni, hogy reméljük a legjobbat, de azért készüljünk a legrosszabbra. WTRHA Idén mintha valóbán tényleges változás vette volna kezdetét a klímaváltozás elleni harcban (Kotrha) Teológusokat vesz fel a NASA Arra a helyzetre kéeziilnek, ha más bolygón is felfedeznénk élet nyomait. Az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan reagálhatnak az emberek arra a bejelentésre, ha más bolygókon is intelligens élet nyomaira bukkana a NASA - írta a The Western Journal. Eddig az ausztrál származású Andrew Davison lelkészt és további 23 teológust vettek fel. Davison Asztrobiológia és keresztény doktrína című könyve 2022-ben jelenik meg. A teológusokkal együtt részt vesz a NASA és a Princeton Egyetem közös projektjében, amely a földön kívüli élet esetleges azonosításakor várható emberi és egyházi reakciókat vizsgálja. A projekt időszerű, mert a James Webb-űrteleszkóp, amelyet karácsonykor lőttek fel, képes arra, hogy nagyon távoli csillagokat és bolygórendszereket, valamint az élet eredetét tanulmányozza és elemezze, abból a szempontból is, hogy vajon alkalmasak-e emberi életre. Carl Pilcher, a NASA asztrobiológiai intézetének volt vezetője szerint azt feltételezni, hogy a világegyetemben sehol másutt nincs élet, „elfogadhatatlan, amikor több mint százmilliárd csillag van csak ebben a galaxisban, és több mint százmilliárd galaxis van a világegyetemben”. A lelkészek és teológusok segítségével most a NASA és a Princeton Egyetem azt is vizsgálja, a különböző vallások hogyan tehetik magukévá és illeszthetik tanításaikba a földön kívüli élet lehetőségét. A munkában keresztény, muszlim és zsidó vallástudósok és gyakorló papok vesznek részt. (MTI) Klímaváltozó kor FELEDY BOTOND A 2020-as évre a koronavírus kezdeteként emlékezünk, 2021 pedig jó eséllyel a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi fordulat kezdeteként kerülhet a történelemkönyvekbe. Ám még mindig lehetnek feketék azok a lapok. Nem, szó sincs arról, hogy idén megoldás született volna, ilyen egyértelmű áttörés nem is volt várható, hiszen sok apró dologból állhat össze, hogy 2040 és 2050 között tényleg karbonsemleges legyen a világ. Viszont két látványos trend összeért idén. A radikális felmelegedéstagadókon kívül nagyjából mindenki más beismeri már, hogy a saját bőrén érzi a klímaváltozást. Az USA lakosságának 32 százaléka idén hosszabb-rövidebb időre katasztrófa sújtotta övezetben találta magát - és ebbe nem számítjuk bele a nyári hőhullámokat. Az áramkieséses órák száma közel megduplázódott, egy amerikai polgár átlagosan 8 órát töltött sötétségben. A klímaváltozás egyáltalán nem csak lineáris felmelegedést jelent. Éppen azért még ijesztőbb, mert elképesztő ingadozásokat okoz: csapadékban, aszályban, hőmérsékletben, ciklonok aktivitásában és minden más időjárási jelenségben. Ezeket megelőzni nehéz, inkább rezisztens infrastruktúrát és reziliens közösségeket lehet építeni. Idén sok-sok helyen a katasztrófa elhárítása került elképesztő öszszegekbe, és most nem távoli afrikai országokról van szó. A tíz legnagyobb katasztrófa legalább 170 milliárd dollárba került az USA hivatalos becslései szerint, ebből csak az Ida hurrikán 65 milliárd dolláros kárt okozott. A második helyen az európai nyári áradások állnak, amelyek német és belga településeken söpörtek végig: a bejelentett károk 43 milliárd dollárra rúgtak. A kiszáradó Velencei-tó és az ezzel kapcsolatos vízminőségi kérdések, a Duna vízállása és a bősi erőmű; az aszály és a belvíz, a jégeső és a csökkenő termésátlag; a városi jégkár (autók!); az invazív fajok terjedése mind-mind tájainkon is bőven érzékelhető. A tény, hogy már nemcsak az újságban olvasunk a klímaváltozásról, hanem a magunk kárán tanulunk róla, szépen lassan formálja az attitűdünket. Ez egyre világosabban látszik a felmérésekben is. A Pew Research idei őszi számai szerint 17 fejlett országban a lakosság 60-90 százaléka aggódik, hogy személyes kára származik a klímaváltozásból. A 2015-ös felméréshez képest minden országban nőttek ezek a számok - az USA-t leszámítva. Ezzel párhuzamosan 65-85 százalék között mozgott az igen válaszok száma arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e a saját életmódján változtatni. Az aggódás és a személyes aktivitás között óriási különbség látszik a fiatal és a 65 évesnél idősebb korosztály válaszaiban szinte minden országban. Nemcsak a brexit, az uniós tagság vagy épp a migráció dől el egyre inkább korosztályi szinten, úgy tűnik, a klímaváltozás is becsúszik ebbe a társadalmi szakadékba. Emellett érdekes, hogy a baloldali válaszadók általában nagyobb hajlandóságot mutatnak az életmódjukon való változtatásra a klímaváltozás megelőzése érdekében. Nagyon izgalmas és további feldolgozásra váró adat, hogy a nők is nyitottabbak. A nők között átlagosan akár tíz százalékkal magasabb a klímaváltozás miatt aggódók száma. Ez felveti, hogy vajon a női politikai döntéshozók érzékenyebbek lesznek-e felmelegedés kockázataira, vagy hogy a macsótársadalmak emiatt számíthatnak-e versenyhátrányra. A vízért folytatott küzdelem elérte Európa határát, a világ öt meghatározó gabonatermelő vidékén nem kis aggodalommal várják a klímaváltozás hatásait és az élelmiszerárakra gyakorolt hatását. Folytathatnánk a sort. A lényeg, hogy a döntéshozók egyre inkább társadalmi igényként érzékelik a cselekvést, és nem a zöld pártok ügyének. Meglátjuk, hány fokos felmelegedés megspórolására lesz ez elegendő. Ám ideje, hogy az új évben az idősebb korosztály érzékenyítése is hatékonyabb legyen, mert az európai demográfiai helyzetben nem ritkán szavazattöbbséget jelentenek. FIGYELŐ Az igazi vesztegzár: 13 millióan éheznek A hírhedt vuhani vesztegzár óta nem voltak olyan szigorú intézkedések Kínában, mint most Hszianban, ahol 13 millió embert helyeztek vesztegzár alá egy még tisztázatlan eredetű koronavírusjárvány-góc miatt. Az intézkedések múlt szerdán léptek életbe a nagyvárosban, amely nincs meszsze Pekingtől, ezért joggal aggódik a kínai vezetés a téli olimpia miatt. Ráadásul az új hullámot nem is az omikron, hanem még a delta okozta. A kínai hatóságok tegnap kénytelenek voltak beismerni, hogy gond van a lakosság ellátásával. A város lakói ugyanis a közösségi hálón panaszkodnak, hogy éheznek, de nem hagyhatják el lakásukat - ételt és más alapvető dolgokat kérnek. Az utcákon csak hatósági személyek, a fertőtlenítő brigádok és az ellátásban résztvevők tartózkodhatnak. A karantén elején még háromnaponta elmehettek élelmiszert vásárolni, most már csakis az hagyhatja el a lakását, aki tesztelésre megy. A tartományi kormányzat felszólította a cégeket, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a lezárt város élelmezésére. A szigorú vesztegzárt mindössze 960 fertőzött miatt rendelték el, ami innen nézve felfoghatatlannak tűnik a napi sok ezer fertőzött mellett, sokkal kisebb népességű országokban, mint a 13 milliós Hszian. (tasr, afp, úsz)
