Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-28 / 297. szám

www.ujszo.coml 2021. december 28. KULTÚRA 113 Tőlük kellett búcsúznunk ebben az évben HAVRAN KATI Sajnos a koronavírus-járvány is közrejátszott abban, hogy idén a kulturális élet számos kiemelkedő egyénisége távo­zott az élők sorából. Pótolha­tatlan művészeket gyászol a közönség és a szakma. Az év elején halt meg Sas József humorista. A Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, színész és rende­ző a hagyományos kabaré műfajának egyik utolsó képviselője volt, szelle­mes poénjaiért kedvelhettük. Az elmúlt évtizedek magyar szín­játszásának egyik meghatározó alakja, Börcsök Enikő hagyott itt bennünket január végén. A Jászai Mari-díjas színművész nevéhez kö­zel száz színházi előadás és két tu­cat film-, illetve televíziós alakítás kötődik. Kiemelkedőt nyújtott Sza­bó István Édes Emma, drága Böbe, Az ajtó, valamint Zárójelentés című filmjében. Dinnyés József zeneszerző, éne­kes-gitáros márciusban hunyt el. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették. Igazi nép­művelőként járta az ország települé­seit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Ót évszázad magyar nyel­vű költészetéből előadás-sorozatot szerkesztett. Sebők János írt róla könyvet A daltulajdonos címmel. Tavasszal következő óriási veszte­ség érte a magyar színjátszást: Törő­­csik Marit nyolcvanhat évesen, hosz­­szas betegség után érte a halál. Fábri Zoltán Körhinta című alkotásában nyújtott főszerepével vált ismertté. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köz­tük volt az író Jean Cocteau és a ren­dező Francois Truffaut is. Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy há­rom vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Szín­ház szerződtette. Férje, Maár Gyula számára írta a Déryné, hol van? című Törőcsik Mari (Fotó: MTI) filmet, mellyel 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Színpadi színésznő­vé Zorin Varsói melódiájában nyúj­tott alakításával vált. Kiváló rende­zők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek ki­­teljesítésében Jurij Ljubimov és Ana­­tolij Vasziljev is inspirálta. Idén hunyt el Lloyd Price, a rock and roll korai sztárja is. Nyolcvany­­nyolc éves volt az énekes-dalszerző, leghíresebb dalai közé tartoznak az olyan gyors tempójú számok, mint a Personality, a Lawdy Miss Clawdy vagy az erőszakos szövege miatt sok vitát kiváltó Stagger Lee. Májusban itt hagyott bennünket Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, a szlovákiai magyar irodalom és a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója, kultúrszerve­ző. Színes és hosszú alkotói pályája a kezdetektől teret adott nemcsak min­den műnemnek, a lírától a prózán át a drámáig, hanem szinte minden mű­fajnak, a szépirodalom mellett a pub­licisztikának is. Egyes monográfiák, kézikönyvek szerint a (cseh)szlová­­kiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé tartozik. Szintén május végén halt meg Jan­­kovics Marcell, pár hónappal nyolc­vanadik születésnapját megelőzően. Kézjegye nemcsak negyven évvel ezelőtt volt formabontó, művei ma is újszerűén hatnak. A János vitéz volt Jankovics első nagyfilmje, melynek képi világát az 1968-as Sárga tenge­ralattjáró inspirálta. A hippikorszak grafikája az elkövetkező évtizedek munkáján is érződik. Jankovics két legnagyobb művét, a János vitézt és a Fehérlófiát tavaly digitalizál­Jankovics Marcell (Fotó: MTI) ták. Nagy tervét, hogy elkészíthesse a Toldi egész estés változatát, már nem tudta megvalósítani. Sisyphus című rövidfilmjét a hetvenes évek­ben Oscarra jelölték, három évvel később Cannes-ban a Küzdők című rövidfilmje Arany Pálmát nyert. Az ember tragédiájának adaptációján több mint húsz éven át dolgozott. Ráday Mihály Kossuth-díjas film­operatőr, rendező, tévés szerkesztő, számos műemlékvédelemmel foglal­kozó könyv szerzője, tévéműsorok ké­szítője szintén hetvenkilenc éves ko­rában hagyott itt bennünket. Ő volt az első televíziós Magyarországon, aki közérthetően, az átlagemberek figyel­mét felkeltve mutatott rá épített örök­ségünk védelmének fontosságára. Fonod Zoltán irodalomtörténész, publicista júliusban távozott közü­lünk. A Comenius Egyetem Böl­csészkara Magyar Nyelv és Iroda­lom Tanszékének egykori vezető­je, a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának oszlopos tagja volt. Egyetemi tanárként a magyar irodalomtörténet elkötelezett okta­tásával egy egész magyar szakos ta­nári nemzedék szellemiségét meg­határozta. Monográfiában dolgozta fel Fábry Zoltán munkásságát, ő a szerkesztője a tizenkét kötetes Fáb­­ry-életműsorozatnak, megírta a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom történetét. Nyolcvanegy évesen elhunyt Mi­lan Lasica. A színpadon esett össze, az utolsó zaj, amit életében hallott, a közönség tapsa volt. Milan Lasica nevéhez fűződik a Stúdió L+S. Lasi­ca és Satinsky humorában ott bujkált a társadalomkritika, a paradoxonok, az emberi ostobaságra való rácso­­dálkozás, a körülmények áldozatává váló tehetetlen polgár vesszőfutása, a felesleges viszályok és a közösségi szolidaritás ordító hiánya. A szoci-Milan Lasica (Fotó:tasr) alista hatalmat, az eszement törvé­nyeket és előírásokat is rendszeresen kipellengérezték. Gyerekkori barát­jával és későbbi állandó alkotótársá­val, Július Satinskyval, illetve Jaro Filip zeneszerzővel hárman készítet­ték el 1981-ben a legendás Bolo nás jedenásf (Tizenegyen voltunk) című albumot. Milan Lasica játszott egy csomó filmben is, írt forgatóköny­veket, énekelte saját dalszövegeit, szerkesztett és vezetett műsorokat, és gyakran állt nemes ügyek mellé. Neve a minőség garanciája volt, von­zotta a nézőket. Meghalt Charlie Watts, a Rolling Stones dobosa is idén. Augusztus ele­jén derült ki, hogy a zenész gyengél­kedik, amikor közölte, hogy orvosai tanácsára nem vesz részt a zenekar közelgő amerikai turnéján. A francia mozi kultikus alakjá­val lett szegényebb a művészvilág, mikor szeptemberben meghalt Je­­an-Paul Belmondo. Kereken száz filmben játszott és több mint 40 színházi szerepben volt látható. Fil­mes pályafutásának kezdete a fran­cia új hullám kibontakozásával esett egybe, Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullámnak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asz­­szony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. A hatvanas évek má­sodik felétől egyre több közönség­filmben szerepelt. Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezekben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, ame­lyekben a legveszélyesebb mutatvá­nyokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Olyan színésznőkkel játszott együtt a filmvásznon, mint Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida, Bri­gitte Bardot és Jeanne Moreau, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Francois Truffaut, Louis Malle Jean-Paul Belmondo (Fotó: tasr/ap) vagy Claude Sautet. Utolsó alakítá­sát a 2008-ban bemutatott Egy ember és kutyája című filmben láthatták a mozirajongók. Gyurkovics Mihály, a kassai Thá­­lia Szinház egyik alapítója és megha­tározó színésze kilencvenöt éves ko­rában hunyt el. 1950-től az Állami Fa­luszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től pedig a kassai társulat tagja lett. Számos hangjátékban is szere­pelt. A kisvárdai Határon Túli Ma­gyar Színházak Fesztiválján 1993-ban éíetműdijat kapott, 1997-ben pedig a szlovák irodalmi Alap életműdíjával tüntették ki. Edita Gruberovától is búcsúztunk idén, akit az operavilág koloratúra ki­­rálynőjeként emlegettek. Azt köve­tően, hogy 1970-ben Bécsben az Éj királynőjeként mutatkozott be 24 éve­sen Mozart A varázsfuvola című ope­rájában, a világ legnevesebb opera­házainak színpadán szerepelt. Rövid időn belül a milánói Scalában, a lon­doni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitan Operában debütálhatott, majd a berlini, a müncheni, a genfi, a zürichi és a firenzei közönség is meg­ismerhette páratlan hangját. A Bécsi Állami Operaházban hétszázszor lé­pett fel különböző operaszerepekben és gálaműsorokban. Számtalan hang­­felvételt készített, leginkább az elmúlt években teljes operákból és bel canto operákból. Hetvenhat évesen elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar szí­nésznő. A Vígszínház társulatának tagja volt, ahol emlékezetes alakí­tások, legendás szerepek sora fűző­dik nevéhez, emellett számtalan ma­gyar filmben szerepelt. Visszafogott, tiszta női alakokat testesített meg a magyar irodalom gyöngyszemeinek filmváltozataiban. Törékeny szépsé­gével, igéző bájával életre szóló ro­­konszenvet váltott ki, és erős érzelmi kötődést alakított ki a közönségével. O volt Zsuzsika a Pillangóból, Rozáli A fekete városból és Vicuska az Egri csillagokból. Venczel Vera (Fotó: MTI) Oszter Sándor hetvenhárom éve­sen halt meg. Sokoldalú színész volt, drámai hősöket és karakterszerepe­ket egyaránt hitelesen formált meg. Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe ala­pozta meg. Markánsan férfias hang­ját a szinkronstúdióban is kamatoz­tatta. A szlovák Paul McCartney-ként emlegették Miroslav Zbirkát, aki novemberben hagyott itt bennünket. Zenekarát, a Modust 1976-ban ala­pította Ján Lehotskyval és Marika Gombitovával, az Úsmev című dal­lal megnyerték a Pozsonyi Lírát. Ké­sőbb Laco Lucenic gitárossal meg­alapította a Limit együttest, amely Miroslav Zbirka (Fotó: tasr) szólópályája alatt is kísérőzenekara volt. Ő volt az első szlovák előadó, akinek sikerült legyőznie Karel Got­tot azzal, hogy Csehszlovákia leg­népszerűbb énekese lett 1982-ben. Egy évvel előtte Marika Gombitová­val főszerepet játszott egy kultikussá vált tévés musicalben (Neberte nám princeznú), amelynek zenéjét Dezo Ursiny írta. A rendszerváltás után könnyűzenei tévéműsort is vezetett, amelyben külföldi lemezeket muta­tott be a szlovákiai fiataloknak. Nem sokkal ezt követően a magyar zenei világ is elveszített egy pótolha­tatlan egyéniséget a legendás Omega frontembere, Kóbor János szemé-Kóbor János (Képarchívum) lyében. Kezdetben angolszász sláge­reket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban. Ma­gyarországon az Illéssel vetekedve a legnépszerűbb beategyüttesnek szá­mított a zenekar. 1969-ben jelent meg 10 000 lépés című albumuk, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlám­pa vagy a Gyöngyhajú lány. Benkő László Presser távozása óta kizáró­lag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt elő­ször Magyarországon. Kóbor János 2010-ben szólólemezt adott ki, egy 17 tételes rapszódiát. Újváry László személyében eltá­vozott a lévai kultúráiét meghatározó alakja. Kultúraszervező, pedagógus és iskolaigazgató, népművelő, kö­zösségszervező, rendező, a regioná­lis színjátszás mozgatórugója volt. A Reviczky Társulás egyik alapító tagja és tiszteletbeli elnöke, a Cse­­madok egyik alapító tagja 92 éve­sen halt meg, rendkívül gazdag élet­pályát hagyva maga után. A Juhász Gyula Irodalmi Színpad és a Bárka Színpad is a nevéhez fűződik. Több mint ötven színdarabot és irodalmi színpadi műsort rendezett. Karácsonyt követően pedig meg­halt Damu Roland színész. Számos színházi előadásban szerepelt, leg­híresebb sorozatszerepe a Jóban­­rosszban című napi sorozatban Vár­nagy Előd karaktere volt. Szexuális bántalmazás miatt 2012-ben börtön­­büntetésre ítélték. Koronavírus-fer­­tőzésben halt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents