Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-28 / 297. szám
8 I RÖVIDEN Jelentkezett az ördög ügyvédje Budapest. „Januártól aktivizálom magam” - így kezdődik az a bejegyzés, amely tegnap délelőtt jelent meg Az ördög ügyvédje című Facebook-oldalon, és amelyben Novák Katalin most már államfőjelöltet és Varga Judit igazságügyi minisztert is szóba hozzák. Az ördög ügyvédje volt az, aki kirobbantotta a Borkai Zsolt korábbi győri fideszes polgármestert érintő szexbotrányt; az oldalon akkor csaknem naponta, majd hetente jelentek meg különféle állítások. Azóta azonban csak ritkán jelentek meg új posztok, a legutolsót szeptemberben tette közzé az oldal ismeretlen kezelője. Az ördög ügyvédje ügyében október elején emeltek vádat két férfi ellen. Egyikükre pénzbüntetést, másikukra felfüggesztett börtönt kér az ügyészség; a vádirat szerint az egyik vádlott egy ügyvéd foglalkozású férfi, akinek bűnsegédje egy többszörösen büntetett társa volt. Az már korábban kiderült, hogy a rendőrség gyanúja szerint Czeglédy Csaba ügyvéd, politikus állt az ördög ügyvédje mögött. Czeglédy tagadta ezt, és azt mondta, büszke lenne rá, ha ő lenne a titokzatos posztoló. Az ügyet december közepén illetékesség hiánya miatt áttették a Szombathelyi Járásbírósághoz, (hvg) Tökóletes karácsonyi ajándék Budapest. Ha van tökéletes karácsonyi ajándék, akkor Hoppál Péter azt kapta: egy könyvét saját parlamenti beszédeinek savával és borsával. Minderről, miként azt a Szabad Pécs észrevette, maga a fideszes képviselő számolt be közösségi oldalán. Hoppál Péter saját kommentárja szerint A haza szolgálatában című kötet 12 év 175 parlamenti beszédét tartalmazza „Pécsről, Baranyáról, kultúráról, oktatásról, gyermekvédelemről, 400 oldalon, sok fotóval, Kövér László házelnök úr előszavával”. Januárban ráadásul könyvbemutató is lesz Pécsett. Hogy ki tette az irodalmat a fa alá, arról nem esett szó a posztban. (444) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 28. | www.ujszo.com Szelfik Desmond Tutu fokvárosi szobránál. Dél-Afrikában egyhetes nemzeti gyászt tartanak a Nobel-békedíjas anglikán érsek halála alkalmából. A 90 éves korában elhunyt Tutu tiszteletére naponta tíz percen át szólnak majd a fokvárosi Szent György-székesegyház harangjai egészen az egyházi vezető pénteki temetéséig. Thabo Makgoba fokvárosi érsek mindenkit arra kért, hogy amikor a harangok megszólalnak, egy percre álljon meg, és emlékezzen a Dél-afrikai Köztársaság lelkiismeretének is nevezett Desmond Tutura. (TASR/AP-feivétei) Moszkva januárban tárgyalna Washingtonnal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Brüsszel. Orosz diplomaták és katonai tisztségviselők a jövő hónapban tárgyalnak az Egyesült Államokkal arról, hogy Moszkva milyen biztonsági garanciákat vár Washingtontól - mondta el tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov egyéb külpolitikai témák között beszélt erről egy részletes interjúban. A tárcavezető hozzátette: az egyeztetésekre az orosz újévi szünetet követően kerül sor. Oroszországban 2022-ben az első hivatalos munkanap január 10-e. Stoltenberg javaslata Egy nappal korábban a NATO közölte: főtitkára, Jens Stoltenberg azt javasolta, hogy hívják össze a NATO-Oroszország Tanács ülését január 12-re, amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén. A moszkvai külügyminisztérium jelezte: megkapta és tanulmányozza a javaslatot. Az orosz külügy december 17- én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek Moszkvában. Moszkva cáfol Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről szerintük a nagyarányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország cáfolja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Azonnali választ vár Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire. Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben. Orosz követelések A Kreml követelései között vannak olyanok - például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára -, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított. Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három balti volt szovjet köztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából. A washingtoni kormányzat közölte, hogy az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan. Vétózott a lengyel elnök Varsó. Megvétózta tegnap Andrzej Duda lengyel elnök a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását, hivatkozva a jogszabály által kiváltott negatív bel- és külpolitikai visszhangra. „Osztom honfitársaim többségének aggodalmait, hogy nincs szükségünk újabb nyugtalanító, megosztó ügyre” - jelentette ki az elnök, utalva egyebek mellett a koronavírus-járványra és az inflációra. Döntésében a Lengyelország szövetségesei iránti kötelezettségeire is hivatkozott. Korábbi nyilatkozataiban már sejtetett döntésében Andrzej Duda Lengyelország szövetségesei iránti kötelezettségeire, az 1990-es lengyelamerikai kereskedelmi szerződésre is hivatkozott. A megvétózott törvénymódosítás célja az volt, hogy külföldi cégek csakis akkor kaphassanak médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése nem haladja meg bennük a 49 százalékot. Az államfő arra hívta fel a képviselőket, hogy „megfelelő” és „rendezett” megoldásokat fogadjanak el a külföldi tulajdonú médiáról. Az új, lehetőleg a politikai törésvonalak áthidalásával elfogadandó megoldásoknak korlátozniuk kell a külföldi tulajdonosok részesedését, de nem visszamenőleg, hanem csak a jövőre szólóan - foglalt állást az államfő. A külföldi részesedés korlátozását a lengyelországi médiában Andrzej Duda egyébként értelmes megoldásnak nevezte, hivatkozva az ilyen jellegű franciaországi, németországi és amerikai jogszabályokra is. A szeptember elején az ellenzéki többségű szenátus által elutasított, december 17-én a szejmben viszont megszavazott, az államfő által most megvétózott előírásokat többen az amerikai tulajdonú, ellenzéki beállítottságú TVN24 hírtelevízió ellen irányuló lépésként értelmezték. A TVN24 tulajdonosa, az amerikai Discovery Csoport „a szabad média ellen elkövetett példátlan támadásnak” minősítette a jogszabályt, amely december közepén utcai tiltakozásokhoz is vezetett Lengyelországban. (MTI)