Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-23 / 295. szám
2 KÖZÉLET 2021. december 23. | www.ujszo.com Mennyire kell félnünk az omikrontól? CZÍMER GÁBOR Pozsony. Már Szlovákiában is terjed a koronavfrus omikron variánsa. Menynyire fertőző az új mutáns, mennyire veszélyes, mit tegyünk az ünnepek alatt, hogy szeretteinket ás magunkat is megvédjük és számíthatunk-e újabb járványhullámra, többek közt ez is kérdeztük Rusvai Miklós víruskutatótól. Mennyire terjedt el a koronavírus omikron variánsa a világban? Ezt a mutációt először másfél hónappal ezelőtt mutatták ki Dél-Afrikában, majd két hétre rá megjelent Európában. Azóta a világ 209 országából már 80-ban jelen van. Ezek között vannak nagyon sűrűn lakott régiók is Nyugat-Európában, Eszak-Amerika egyes vidékein és Távol-Keleten is. Gyakorlatilag az EU minden országában felbukkant már a variáns. Angliában pedig már ez a domináns. Az ottani napi több mint tízezer új eset túlnyomó többségéért ez a mutáció a felelős. Mennyire fertőz, mennyire terjed gyorsabban az omikron, mint a korábbi mutációk? Már az afrikai terjedése során felfigyeltek arra, hogy rendkívüli módon lecsökkent a variáns ún. duplázódási ideje, vagyis az az időtartam, amely alatt a vírus megduplázza a fertőzöttek számát az adott közösségben. Ez az eredeti vuhani kórokozónál harminc nap volt. így, ha például egy országban volt 100 fertőzött, akkor nagyjából harminc nap alatt lett ebből 200. A delta variánsnál ez az időtartam 7-10 nap volt, viszont az omikron variánsnál 2-3 nap. Tehát sokkal gyorsabban terjed a közösségben, mint bármelyik eddigi variáns. Miért terjed ilyen gyorsan? A terjedési sebességet elsősorban az befolyásolja, hogy az ún. tüskefehérje, amellyel a koronavírus a sejtjeink felszínéhez kapcsolódni tud, milyen tökéletesen illeszkedik a sejtfelszíni receptorfehérjéhez. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor az űrhajó dokkol az űrállomáshoz: a két dokkolóegységnek tökéletesen kell illeszkednie ahhoz, hogy létrejöjjön a kapcsolat. Az omikron variáns tüskefehérjéjén történt változások is egy pontosabb kapcsolódást tesznek lehetővé, mint az eredeti vuhani változat esetében. Pontosabban illeszkedik a sejtjeinkhez, és ezért növekedett a fertőzőképessége. Milyen súlyos megbetegedést okoz az omikron variáns, vannak-e a mutációra jellemző tünetek? Bár csak óvatosan lehet megfogalmazni egyfajta optimizmust, az eddigi megfigyelések arra mutatnak, hogy az omikron variáns okozta betegség vélhetően enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi változatok és sokkal kevésbé képes a tüdőt tönkretenni, mint a korábbi mutációk. A tünetek is kissé másak, de fontos kiemelni, csak a tünetek alapján nem lehet megmondani, hogy valaki az omikrontól betegedett-e meg, vagy sem. Erre a variánsra kevésbé jellemző az íz- és szagvesztés, elsősorban orrdugulás szokott jelentkezni, jellemzőnek mondják a torokkaparást, nyelési nehézséget. Illetve érdekes módon derékfájással is összefüggésbe hozzák, ami egy kicsit érthetetlen. A lényeg, hogy a légzőszervi tünetek általában enyhébbek és a magas láz is ritkább. Viszont nem jó hír, hogy ez a variáns gyerekekben gyakrabban okoz fertőzést. Mennyire hatékonyak a vakcinák az új variánssal szemben? Ebben az esetben is elsősorban a külföldi megfigyelésekre tudunk támaszkodni, amelyek alig több mint egy hónaposak. Nagyszámú minta statisztikai elemzése még nem történhetett meg. A Pfizer a laboratóriumi sejttenyészeteken végzett vizsgálatai alapján azt állítja, hogy néhány százalékos hatékonyságcsökkenés figyelhető meg a vakcinájuk esetében. Ez azt jelenti, hogy az a vakcina, ami az alfa variáns ellen 92 százalékos hatékonyságú volt, az az omikron ellen 83-85 százalékos hatékonyságú lesz. Az oltottak megfertőződése esetén a tünetek jóval gyengébbek, mint az oltatlanok esetében. A vakcina olyan, mint a katonáknak a sisak és a golyóálló mellény: egy csatában ezeknek köszönhetően jóval nagyobb a túlélési esélye, mit akkor, ha ezeket nem veszi fel. Az örök életre természetesen a vakcina sem garancia. Mennyire védettek az omikronnal szemben azok, akik átestek a betegségen? Én a természetes, vagyis az átvészelés révén létrejött immunitásban nagyon hiszek. A koronavírusról azt kell tudni, hogy a száj és az orr nyálkahártyáján keresztül fertőzi meg a szervezetet. Ha pedig a fertőzést már átvészeltük, akkor a nyálkahártya felületén is ellenanyagok jelennek meg. Ezt oltással nem lehet elérni. Ezért aki a betegségből felépülve szerez immunitást, annak az immunrendszere már az előtt védekezik a kórokozó ellen, hogy a vírus a vérbe jutna. Az oltás ugyanis abban segít, hogy a már a vérben lévő vírusokkal vegye fel a harcot a szervezet. Itt vannak az ünnepek, mit kell ilyenkor figyelembe venni, hogy ne hozzuk veszélybe a szeretteinket és magunkat se? Sarkosan fogalmazva, aki oltva van, az úgy ünnepeljen, mintha nem is lenne koronavírus. Ha a család minden tagja oltva van, nyugodtan találkozhatnak. Ugyanebbe a kategóriába esik az, aki átesett a betegségen. Bajban azok vannak, akiknél a család részben oltott, részben oltatlan, hiszen ilyenkor elsősorban az utóbbiak vannak veszélyben. Az oltottaknak rájuk való tekintettel kell például maszkot viselniük. Mostantól kezdve elsősorban az oltatlanok vannak veszélyben. A karácsonyi családlátogatások milyen hatással lesznek az omikron variáns terjedésére? Nagy valószínűséggel az omikron nagyon erőteljes terjedését figyelhetjük majd meg a decemberi ünnepkör után. A jelenlegi járványadatok négy mérőszáma, így az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és a betegségben elhunytak száma január közepétől vélhetően rosszabbra fordul. Különösen igaz ez a friss fertőzöttek számát illetően. Ha ugyanis igaz az, hogy az omikron sokkal jobban terjed, de kevésbé súlyos megbetegedést okoz, akkor azt látjuk majd, hogy a fertőzöttek száma január közepétől emelkedni kezd, de nem követi ezt a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők, illetve a Covid-halottak száma. Ez Magyarországon már a mostani járványhullám során is megfigyelhető volt, hiszen ott a legnagyobb áldozatokkal az előző hullám járt idén tavasszal. A fertőzöttek száma most ősszel ugyan magasabb volt, mint tavasszal, viszont a súlyos esetek száma kevesebb volt most, mint a tavaszi hónapokban. Ez egyértelműen az oltásnak köszönhető. Az előttünk álló hullámban ez is fokozottan fog érvényesülni. Mire számít ön az előttünk álló omikron-hullámmal kapcsolatban? A hullám január közepén kezdődik majd és meglátjuk, hogy februárban vagy márciusban lesz-e a csúcsa. A járványtani mérőszámok közül a friss fertőzöttek száma január közepétől fog igazán emelkedni. Az oltottak megfertőződése esetén a tünetek jóval gyengébbek, mint az oltatlanok esetében (TASR-felvétel) Rábólintott a vállalkozók támogatására a kormány A kötelező oltás kérdése továbbra is koalíciós pártokat Szerdán a kormány is rábólintott a járványügyi megszorítások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra. Pozsony. A Milan Krajniak munkaügyi miniszter által előterjesztett és a kormány által elfogadott javaslat szerint az érintett vállalkozások újra igénybe vehetik a munkahelyek megtartása érdekében beindított Elsősegély program 3B intézkedéscsomagját. Ebből azok a munkáltatók igényelhetnek támogatást, akik annak ellenére sem bocsátották el az alkalmazottaikat, hogy a járványügyi intézkedések miatt nem végezhették a munkájukat a szokásos módon. A támogatást azok vehetik igénybe, akiknek november végén és decemberben be kellett zárniuk, és emiatt minimum 40 százalékkal csökkentek a bevételeik, miközben legfeljebb 49 embert foglalkoztatnak. Akiknek a bevételei 40-59,99%-kal csökkentek, azok egy alkalmazottra legfeljebb havi 450 eurós támogatásra számíthatnak, 60-79,99%-os csökkenés esetén ez 630 euró, 80 százalék felettinél pedig 810 euró. A kormány a szerdai ülésén elfogadta a munkaügyi tárca azon javaslatát is, amely alapján a munkáltatók és az önálló kereső tevékenységet végző személyek (SZCO) későbbre halaszthatják a társadalombiztosítási járulék befizetését. A 2021 decembere után fizetett járulékot így 2024. december 31-ig fizethetik be az erre jogosultak. A halasztással azok élhetnek, akiknek a forgalmuk több mint 40%-kal esett vissza. (TASR, mi) Milan Krajniak (TASR-felvétel) megosztja a Eduard Heger (OLaNO) kormányfő szerint a kötelező oltás bevezetése nélkül nem tudjuk legyőzni a koronavírus-járványt: „Ha nem teszszük meg, rá leszünk utalva az országos lezárásokra" - jelentette ki azzal, hogy igyekezni fog meggyőzni a koalíciós partnereket a kötelező oltásról. Pozsony. „Az EU-s trendek a kötelező oltás irányába mutatnak. Mindenki számára egyértelmű, hogy oltás nélkül a járvány velünk marad”- hangsúlyozta. Hozzátette, amikor először megemlítette a témát, nagy felhajtás kerekedett belőle, de az elmúlt időszakban sikerült előrelépést tenni az ügyben. Állítja, vannak, akik nem tudják elképzelni a kötelező oltás támogatását, tudatosítják azonban, hogy másként nem lehet megállítani a járványt. „Kitartó politikai munkával napról napra előbbre fogom vinni ezt a témát. Bízom benne, hogy eredményeket fogunk elérni. Igen, ez sok és nehéz munkával jár. Gyorsabb tempót is el tudnék képzelni” - jegyezte meg Heger. Elsősorban a 60 felettiek esetében tartja szükségesnek a kötelező oltást, a szakértők szerint az idősebb korosztályt fenyegeti a legnagyobb veszély. A kormányfő szerint a további csoportok meghatározása az omikron variáns terjedésétől függ. Büntetni vagy motiválni? A kötelező oltással kapcsolatban egyelőre nincs megegyezés a koalíción belül sem. Igor Matovic (OEáNO) pénzügyminiszter szerint az oltásra kötelezés nem feltétlenül hozná el a kívánt eredményt. „Attól tartok, ha kötelező is lenne az oltás, nem oltatnák be magukat az emberek. A végén csak a pénzbírságok kiosztásáról szólna az egész. Másrészt viszont teljesen jogos a téma” - mondta. Boris Kollár (Sme rodina) határozottan elutasítja a kötelező oltást, úgy véli, ezt az emberek szabad döntésére kell bízni. „Az embernek saját magának kell eldöntenie, beoltatja-e magát, vagy sem. Nem támogatjuk a kötelező oltást. Inkább adjunk 300 eurót az embereknek az oltásért, minthogy törvénnyel kényszerítsük rá őket” - véli a parlament elnöke. Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter szintén ellenzi a kötelező oltást. „Azt gondolom, ha valaki a világért sem akarja beoltatni magát, akkor azt tiszteletben kell tartani” - mondta. Hozzátette, a kötelező oltás nem úgy működik, hogy az oltatlanokat előállítja a rendőrség, és nyomás alatt beoltja őket a nővérke. „Azt jelenti, ha valaki nem oltatja be magát, 330 eurós pénzbírságot fizet” - tette hozzá. Hangsúlyozta, ha valaki nem akarja magát beoltatni, és az a két választása marad, hogy megfizeti a 330 eurós bírságot, vagy lefizeti az orvost, hogy hamisan igazolja az oltását, akkor az emberek inkább a csalás mellett döntenek majd. Sulik szerint a kormány a kötelező oltással korrupcióra ösztönözné az embereket. Matovié úgy véli, az alacsony oltottsági arányért elsősorban az ellenzék a felelős, amiért álhírekkel ijesztgeti a lakosságot. Kritikával illette a koalíció tagjait és Zuzana Caputová államfőt is, amiért negatívan fogadták az orosz Szputnyik-vakcina bevetését Szlovákiában. Ä Za l’udí, Veronika Remisová pártelnök szerint, támogatni fogja a 60 év felettiek kötelező beoltását a jövő év elejétől. Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter és Mária Kolíková igazságügyi miniszter elemzést készít a kötelező oltás bevezetéséről a kabinet számára, (ba)
