Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-22 / 294. szám
www.ujszo.coml 2021. december 22. KÖZÉLET 3 A szlovák külügy támogatja a magyarok által bírált jogállamisági mechanizmust CZÍMER GÁBOR Pozsony. Támogatja az Európai Unió jogállamiság kikényszerítésére vonatkozó mechanizmusát, a V4-es együttműködést ugyanakkor kritikusan szemléli - a szlovák külügyminiszter, Ivan Kordok a 2021-es évet értékelte. „Én támogatom” - jelentette ki Ivan Korcok a jogállamisági mechanizmusról a külügyminisztérium által a napokban szervezett közéleti beszélgetésen. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az EU az uniós helyreállítási alappal együtt egy olyan intézkedést fogadott el, amely a közösség pénzügyi érdekeit védi és feltételekhez köti a támogatások folyósítását. „Ez azt jelenti, ha valaki nem tartja be a jogállamisági elveket, akkor felfüggeszthetik ezen forrásoknak a folyósítását” - magyarázta a miniszter. Az Európai Parlament még tavaly december 16-án szavazta meg azt az Európai Tanácsban megkötött megállapodást, amellyel bevezettek egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós kifizetések felfüggesztését a jogállamiságot megsértő tagállamok esetében. A kifizetések leállításáról szóló döntést az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia, minősített többséggel. Magyarország és Lengyelország azonban az Európai Bírósághoz fordult, megkérdőjelezve a mechanizmus jogszerűségét, de ez nem függeszti fel annak alkalmazását. Novemberi információk szerint ha az EU bírósága 2022 januárjában elkészül a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán. Míg Magyarország esetében a közbeszerzésekkel és a korrupciós kockázattal kapcsolatban látnak kivetnivalót, addig Lengyelország vonatkozásában az igazságszolgáltatás függetlenségével és az uniós jog tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdések merülnek fel. Annak azonban, hogy a két országra már márciusban szankciót vessenek ki, a folyamat bonyolultsága miatt kicsi az esélye, de nem is zárható ki. Korcok szerint ha Szlovákia egyszer az uniós nettó befizető országok közé kerül, vagyis nagyobb összeggel járul hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakap, akkor Szlovákiában is nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a közös források ellenőrzésére. Ma is ezek az országok gyakorolnak nyomást annak érdekében, hogy a pénzeket szabályosan osszák szét. „Ez azt is jelenti például, hogy az adott országban legyen független igazságszolgáltatás” - tette hozzá azzal, hogy Magyarországtól eltérően ebben ő egyáltalán nem látja a nemzeti szuverenitás veszélyeztetését. A magyar pénzek Korcok Magyarország és Szlovákia kapcsolatairól szólva arról beszélt, az elmúlt időszakban azért hozott fel kényes témákat, így a magyar állam tervezett, majd visszavont szlovákiai földvásárlását, a már végrehajtott ingatlanvásárlásait és a Dél-Szlovákiára koncentráló támogatáspolitikáját, mert a jó viszonyhoz szerinte hozzátartozik, hogy azokról a dolgokról is nyíltan beszéljenek, amelyeket nem értenek, vagy kifogásolnak. „A kapcsolatok jó minősége nem azt jelenti, hogy nem beszélünk egy problémáról, miközben érezzük, hogy a kérdés jelen van” - mondta. Sikernek értékelte, hogy a magyar kormány visszavonta a határon túli, így a szlovákiai mezőgazdasági területek megvásárlására vonatkozó szándékát. Azzal kapcsolatban azonban még nem kaptak válaszokat, hogy a magyar állam milyen céllal vásárolt szlovákiai műemlékingatlanokat. „Ezt a mai napig nem zártuk le” - mondta Korcok. Ezzel kapcsolatos hír, hogy Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök kedden arról beszélt, az ingatlanokban helyi konzulátusokat akarnak létesíteni, illetve a szlovákiai magyar kulturális intézményeket akarják segíteni az épületekkel. A szlovák külügyminiszter a beszélgetésen megismételte korábbi álláspontját is, mely szerint a Magyarországról Dél-Szlovákiába érkező támogatások rendszerének a két állam közötti megállapodáson kell alapulnia. Trianon és kitelepítések Korcok elmondta, készek arra, hogy januártól az „érzékeny történelmi témákkal” foglalkozó szlovákmagyar történészi munkacsoportokba szakembereket delegáljanak. Erről a magyar kollégáját, Szijjártó Pétert is értesíti. Elmondása szerint ezzel annak szeretné elejét venni, hogy indulatokat keltsenek a szlovák vagy a magyar oldalon az olyan témák, mint a trianoni békeszerződés, amelyeknek különböző a szlovák és a magyar értelmezése. A miniszter által említett történelemértelmezési különbségek akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor Kövér László (Fidesz), a magyar parlament elnöke nyáron Somorján felavatta a Benes-dekrétumok nyomán 1947-ben meginduló erőszakos kitelepítések áldozatainak emlékművét. Kövér a beszédében azt mondta, bocsánatkérés nélkül nincs és nem lehet megbocsátás, amire a szlovák külügy diplomáciai jegyzéket küldött Magyarországnak. Korcok a mostani beszélgetésen a magyar és a szlovák fél közti kölcsönös tiszteletnek és empátiának a fontosságát hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy a kitelepítések kapcsán hogyan nézne ki ez az empátia, a miniszter azt mondta, ilyen esetben nem tartja jónak, ha az egyik oldal felrója a másiknak azt, amit az előbbi történelmi sérelemként élt meg. Azt szeretné, ha a felek tiszteletben tartanák a történelmet azzal, hogy mindkét oldalt érték tragédiák és sérelmek. „De a 21. században álljunk ellen annak a kísértésnek, hogy azt kommunikáljuk: a történelmet átírjuk. Ugyanis nem írjuk át” - jelentette ki. Hozzátette, a történelmi sérelmeket nem lehet meg nem történtté tenni, csak a kölcsönös tisztelet javíthat a helyzeten. Korcok elutasítja, hogy ezekből a témákból bárki politikai tőkét kovácsoljon. Mi lesz a V4-gyel? A külügyminiszter a cseh kormányváltás kapcsán arról beszélt, kíváncsian várja, a prágai kabinet milyen álláspontra helyezkedik a V4- es együttműködést illetően. Korcok azonban bírálta is a V4-es szövetséget. „Tükörbe kell néznünk, az unióban sokan úgy látnak minket, mint egy olyan platformot, amely valamiféle ellenállást képvisel” - mondta Korcok. Szerinte a négy állam szövetségének külső elbírálását nagyban meghatározza az, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak konfliktusai vannak az uniós intézményekkel. „Én nem akarom, hogy a V4-et így értelmezzék” -jelentette ki. Arról is beszélt, hogy a négy államról az a benyomás alakulhatott ki, hogy amikor az egyik országnak vitás kérdése akad az unióval, akkor a másik három mellé áll, de szerinte ez valójában nincs így. „Az a kép alakulhatott ki, hogy a V4 egy egységes, belsőleg összetartó platform, de ez nem így van” - tette hozzá. Korcok a V4-es együttműködésre azokban az ügyekben lát lehetőséget, amelyekben egyetértés van a négy állam közt, és minden résztvevőnek hasznos, vagy ha nem is mind a négy országnak, de Szlovákiának biztosan előnyös. A külügyminisztérium kerekasztal-beszélgetése, ahol a minisztert többek közt lapunk munkatársa is kérdezte, visszanézhető a tárca Facebook-oldalán. Ivan Korőok (jobbra) szerint a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel (balra) folytatott tárgyalásain azért hozott fel kényes témákat, mert a jó viszonyhoz a nyílt párbeszéd is hozzátartozik (TASR-feivétei) emelkedik a kötelező oltás iránti támogatás Enyhén, de BUGÁRANNA A kötelező oltás támogatottsága enyhén növekszik, a lockdown bevezetésével és az iskolák országos bezárásával nem értenek egyet az emberek - derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb felméréséből. Pozsony. A megkérdezettek 38,9%-a értett egyet a koronavírus elleni kötelező oltással mindenki számára, akinek egészségügyi állapota engedi. A többség (52,1%) továbbra is ellenzi ezt a megoldást, a júliusi adatokhoz (31,2%) képest viszont némileg emelkedett azok száma, akik'elfogadhatónak tartják az intézkedést. Az egyes csoportok (65 évnél idősebbek, rendőrök, tanárok, szociális szférában dolgozók) esetében magasabb a támogatottsági arány, a válaszadók 46%-a tartja elfogadhatónak - a nyáron gyűjtött adatokhoz képest ez 3%-os emelkedést jelent. A beoltottak kétharmada támogatja az egyes csoportok kötelező oltását, az egyetemi végzettséggel rendelkező személyek többsége szintén pozitív választ adott. A kötelező oltás támogatottsága a pártpreferenciák szempontjából a következő: Progresszív Szlovákia (90,2%), OLaNO (80%), SaS (71,8%), Sme rodina (50,8%). Viszonylag magas arányt mértek a Peter Pellegrini vezette Hlas szavazótáborában is: 44,6%. A „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) címen ismert közvéleménykutatás-sorozat tizenkettedik hullámára december 12. és 16. között került sor. Ebben az időszakban már a veszélyhelyzet és a kijárási tilalom is érvényben volt. December 10-én jött az enyhítés, kinyithattak bizonyos üzletek az oltottak és az „átesettek” számára, a másik oldalon viszont az alapiskolák felső tagozatos diákjai és a középiskolások ismét áttértek a távoktatásra, valamint bejelentették a karácsonyi szünidő korábbi időpontját. Lockdown vagy oltás? A kötelező oltást valamivel többen preferálják, mint a lockdownt - állítják az SAV elemzői. Arra a kérdésre, egyetért-e a növekvő esetszám és a kórházak megtelítődése miatt bevezetett lezárással, a válaszadók 47,3%-a mondta azt, hogy határozottan egyetért vagy egyetért. A korlátozásnak azonban ellenzői is akadnak bőven — a megkérdezettek 43,3%-a nem ért egyet vagy határozottan nem ért egyet ezzel a döntéssel. Az iskolák országos bezárása - melyet maga az oktatási miniszter is élesen bírált - mindössze a lakosok 34,5 százalékánál lelt támogatásra. Az emberek többsége úgy véli, az állam nem ellenőrzi megfelelően a hatályos járványügyi szabályok betartását. A válaszadóknak egy dilemmával is boldogulniuk kellett, a kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, a kettő közül melyik intézkedést választanák a járvány egészségügyi következményeinek enyhítésére: a lockdownt vagy a kötelező oltást? A lockdownt (az üzletek többsége és az iskolák bezárva, kijárási tilalom kevés kivétellel) a megkérdezettek 28,1%-a választotta, a legveszélyeztetettebb csoportok kötelező oltása mellett valamivel többen (31,9%) döntöttek. A legtöbben azonban nem akartak véleményt mondani e téren (40%). Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter oltási bonuszát a 60 év felettiek számára a többség nem tartja szerencsés ötletnek - a 200, illetve 300 eurós jutalommal a válaszadók egyharmada ért egyet, miközben az 52,5%-uk elutasítja az efféle költekezést. Inkább a bírság! Az oltatlanokat egy elméleti választás elé állították a kutatás szerzői, rákérdeztek: kifizetnék a 300 eurós pénzbüntetést, vagy inkább 1500 euróig fedeznék a kórházi ellátás költségeit, ha elkapják a koronavírust és ápolásra szorulnak. Az oltatlanok többsége inkább a bírságot vállalná, egyötödük viszont azt mondta, szükség esetén az ellátás költségeinek finanszírozásához járulna hozzá. A válaszadók 28%-a jelezte, ha ez a két választási lehetőség lenne, inkább az oltás mellett döntene. A felmérés szerint az oltáselleneseket az sem győzné meg, ha az oltás lehetséges mellékhatásai esetén kártérítésben részesülnének - ezt az álláspontot 71,7% képviseli. Azok közül, akik még nem döntötték el, hajlandók-e beoltatni magukat, a többség üdvözölné ezt a fajta motivációt - 56,2 százalékuk a vakcina mellett döntene. „A kötelező oltás támogatása enyhén emelkedik, az egyes csoportok kötelező oltását pedig már az összes kormánypárt szavazóinak többsége jóváhagyja. Úgy tűnik, az esetleges kötelező oltás sikerét befolyásolná az előírt szankció. Az oltatlan válaszadók többsége jelezte, inkább megfizetnék a 300 eurós büntetést, mint hogy beoltássá magát” - mondta Robert Klobucky, az SAV Szociológiai Intézetének a munkatársa.