Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-21 / 293. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Chile 35 éves elnököt választott Santiago de Chile. A chilei baloldali Gabriel Boric nyerte meg az ország elnökválasztásának 2. fordulóját. A 35 éves Boric, aki egy széles baloldali koalíciót vezet, a voksok 55,86%-át szerezte meg. Jobboldali riválisa, Jósé Antonio Kast 44,14%ot kapott, és rögtön elismerte vereségét. Ez volt az elmúlt évtizedek legmegosztóbb választása, a két jelölt eltérő jövőképet vetitett a szavazók elé. Az 55 éves Kast a törvényt, a rendet középpontba állító kampányt folytatott, és védelmébe vette Augusto Pinochet egykori diktátort. A két jelölt kívül állt azon a centrista politikai sodorvonalon, amely a Pinochet katonai diktatúráját követő 1990-es demokráciához való visszatérés óta uralta Chilét. (MTI) Elmarad a davosi gazdasági fórum Zürich. Elmarad a január 17- 21. között tervezett davosi Világgazdasági Fórum a koronavírus új változata, az omikron gyors terjedése miatt. A tanácskozást valamikor a nyár elején tervezik megtartani. A Világgazdasági Fórum éves találkozóit januárban Davosban szokták megtartani, ez alól csak a 2002- ben New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. A koronavírus első hulláma miatt a tavalyi, 51. tanácskozást online tartották meg januárban. (MTI) Tömegmószárlás Nigériában Lagos. Fegyveresek legalább 47 embert megöltek egy támadássorozatban Nigéria észak-középső részén — közölte Kaduna állam belbiztonsági és belügyi biztosa. Sámuel Aruwan jelezte, hogy a cselekményeket a hatóságok által jól ismert fegyveres csoportok hajtották végre, amelyek sok gyilkosságért és tömeges emberrablásért felelősek Afrika legnépesebb országában. A fegyveres banditák idén több száz embert raboltak el vagy öltek meg Eszaknyugat-Nigériában. (MTI) Szoros a magyar pártok versenye ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Republikon Intézet felmérése szerint továbbra is kicsivel, de vezet az ellenzéki összefogás a választók körében. Láthatóan nem csökkentette a Fidesz támogatottságát a Covid-19 4. hulláma és a Völner Pál személye körüli botrány sem. Az év elejéhez képest mintha semmit sem változtak volna az erőviszonyok az ellenzéki tömb és a kormányoldal között: az összefogó pártok együtt 3 százalékponttal vezetnek a teljes népesség, és 5 százalékponttal a pártválasztók körében a Republikon kutatása szerint. A múlt hónaphoz képest a magyar ellenzéki összefogás pártjainak összevont támogatottsága 1 százalékponttal nőtt a teljes népesség körében, és változatlan a pártválasztók körében, míg a Fidesz támogatottsága két százalékponttal növekedett a teljes népesség és a pártválasztók körében is. Ennek ellenére a felmérés szerint az ellenzéki tömb és a Fidesz versenyében az ellenzéki összefogás 3 százalékponttal vezet a teljes népesség, és 5 százalékponttal a pártválasztók körében. Az előző hónaphoz képest a Demokratikus Koalíció és a Momentum 1-1 százalékponttal erősödött a teljes népesség körében, így a DK-sok 12, a momentumosok pedig 7%-os támogatottsággal bírnak. A Jobbik változatlanul 8, az MSZP változatlanul 5%-on áll, míg az LMP támogatottsága továbbra is 2%, a Mi Hazánké pedig 3%. A bizonytalanok aránya 26%-ról 24%-ra csökkent. A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült december 9-14. között, a kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Egy másik felmérés még kiegyenlítettebb erőviszonyokat állapított meg. November végén, december elején az ellenzéki pártok közös listájának a teljes, választókorú népességen belül a Fidesz-KDNP-vel azonos volt támogatottsága: az ellenzék és a kormánypárt egyaránt 38-38 százalékon állt a DK-közeli IDEA Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. Az elmúlt hónaphoz képest a Fidesz esetében semmilyen mozgás nem történt, míg az ellenzék támogatottsága 1 százalékponttal csökkent. A biztos szavazó pártot választók rétegében viszont némi elmozdulást mért az IDEA. Míg az előző mérés alkalmával a Fidesz-KDNP 3 százalékponttal vezetett, ez december elején újra 1 százalékpontra csökkent. Ami az egyes pártokat illeti, az IDEA-nál a teljes népességet tekintve a Fidesz- KDNP támogatottsága 1 százalékpontos emelkedéssel jelenleg 35%os, ez a legjobb adat 2021-ben. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és az MSZP támogatottsága is 1-1 százalékponttal csökkent (8, illetve 3 százalék), a többi párté viszont változatlan. A DK 12, a Momentum 8, a Párbeszéd 2, az LMP 1%-on áll. Márki-Zay Péter, az ellenzék megmütött és tegnap a kórházból kiengedett miniszterelnök-jelöltje közölte: a múlt héten napvilágot látott felmérés, ami szerint a Fidesz fölényesen vezet, nem nevezhető valódi adatsornak. „Fölveti a gyanút, hogy az ellenség keze betette a lábát a főhadiszállásunkra is. Egy ennyire megalapozatlan kutatás kiszivárogtatása, és magának a kutatásnak az elkészíttetése is gyanút ébreszt. Ezt én a Fidesznek tudom be. (...) Szeretnék mindenkit megnyugtatni: az ellenzék nem áll rosszul. A Fidesz azonban biztos, hogy roszszul áll” - mondta Márki-Zay. Az Orbán Viktor pozíciójára törő politikus szerint a Fidesz elképesztő pénzosztása éppen a választástól való félelmét tükrözi. (444, Tx, Npsz) Lengyelek harca a szabad médiáért Liz Truss felel a brit brexittémáért Lengyelország több városában azért tüntettek vasárnap este, továbbá már kétmillióén írták alá azt a petíciót, hogy Andrzej Duda államfő ne írja alá a külföldi részesedésű média működéséről szóló diszkriminatív törvénymódosítást. Varsó. A javaslatot váratlanul, péntek délután fogadta el a parlament konzervatív többsége, miután a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártja áttolta a bizottságon. A már augusztusban tüntetéseket gerjesztő „lex TVN” néven elhíresült, egyesek szerint a sajtószabadságot erősen korlátozó törvénycsomagot korábban sikertelenül próbálták megszavaztatni. A törvény támogatói azzal érvelnek, hogy a lengyel médiapiacon eddig sem lehetett nagyobb tulajdona az Európai Gazdasági Térségen kívüli szereplőknek, a TVN24-et a tulajdonosai pedig a szabályozást kijátszva egy holland leányvállalaton keresztül tudták működtetni, illetve más országokban is vannak hasonló korlátozások. A TVN24 amerikai tulajdonú, ellenzéki beállítottságú lengyel hírtelevízió, csatorna tényleges tulajdonosa az amerikai Discovery társaság, annak ellenére is, hogy a hírtévét formáli-Több lengyel nagyvárosban tüntettek a szabad médiáért (TASR/AP) san a Polish Television Holding BV nevű cég felügyeli, amely Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén - vagyis egy virtuális címen - van bejegyezve. Kivennék a távirányítót a lengyel tévénézők kezéből - így reagált a médiatörvény módosítására az egyik legnagyobb lengyel kereskedelmi tévécsatorna, a TVN. A 2 milliárd dollár értékű TVN médiacsoport az Egyesült Államok legnagyobb befektetése az országban. Andrzej Dudának most három hete van arra, hogy eldöntse, megvétózza vagy aláírja a törvényt - és bár az elnök a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) híve, korábban arról beszélt, hogy megvétózhatja a tévéellenes törvénymódosítást. A varsói fő tüntetést az elnöki palota előtt tartották, ahol ezrek követelték a javaslat megvétózását. A felvonuláson felszólalt Donald Tusk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője. „Azért vagyunk itt, hogy fenntartsuk a szabad médiát. Ha szolidárisak vagyunk, győzni fogunk. Együtt söpörjük el ezt az alkalmatlan kormányt; nyomuk se marad” - mondta beszédében. Felszólalt még a varsói polgármester és más ellenzéki politikusok is. Néhány további médiaorgánum, például a Wybrocza, a Rzeczpospolita és az ország két vezető online híroldala is a támogatásáról biztosította a TVN-t. A törvényjavaslat elfogadásakor Bix Aliu, a varsói amerikai nagykövetség vezetője közölte: „Az Egyesült Államok rendkívül csalódott a médiatörvény elfogadása miatt. Számítunk rá, hogy Duda a korábbi nyilatkozataihoz hűen jár el, és megvédi a szólás és az üzlet szabadságát”. (MTI, 444.hu, Tx) London. Liz Truss külügyminiszter veszi át a feladatot, hogy tárgyaljon Nagy-Britannia és az EU jövőbeli kapcsolatairól - közölte a Downing Street, miután lemondott Lord David Frost, a londoni kormány brexitügyi államtitkára. A politikus szombat este azonnali hatállyal távozott tisztségéből (eredetileg csak januárban távozott volna), lépését a kormány jelenlegi irányvonala miatt határozta el, valamint a kényszerítő Covid-intézkedésekkel kapcsolatos félelmek miatt. Továbbá arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság enyhén szabályozott, alacsony adókkal terhelt gazdasággá kíván válni. Boris Johnson miniszterelnöki hivatala közölte, hogy Truss asszony veszi át az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatokért felelős miniszteri feladatokat, és ő fogja vezetni az Észak-írországról szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérdések megoldására irányuló tárgyalásokat. Ezzel egy időben távozik a közlekedési minisztérium éléről Chris Heaton-Harris, aki a jövőben az Európa-ügyi tárcát vezeti, szükség esetén pedig helyettesíteni fogja Liz Trusst. (MTI)
