Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-21 / 293. szám
www.ujszo.coml 2021. december 21. RÉGIÓ I 5 Utolsó esély, hogy uniós forrásból közművesíthessenek a kisebb települések BUCHLOVICS PÉTER Az ivóvízhálózat, a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók tekintetében Nyitra megyében a Komáromi járás és az Érsekújvári járás dóli része nagyon rosszul áll, a daganatos betegségek is itt fordulnak elő leggyakrabban. MUZSLA Szlovákia 2004-ben, az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy a 2000 lakos feletti településeken 2020-ra a lakosság száz százaléka rendelkezik majd ivóvízhálózattal és szennyvízhálózattal, a kétezer főtől kisebb településeken pedig a lakosok 100 százalékának lesz vezetékes ivóvize, a lakosság felének szennyvízhálózata pedig víztisztító állomásokra lesz kapcsolva. Ez máig nem teljesült. Ezért az állammal szemben uniós kötelezettségszegési eljárás folyik, amiért komoly büntetés várható. Megyei és járási bontásban sem rózsás a helyzet. Nyitra megyében például csatornázás és ivóvíz szempontjából a Vágsellyei járás áll a legjobban, itt a lakosok 85 százalékának van vezetékes ivóvize és víztisztító állomásra kötött szennyvízelvezetése, a legrosszabb a helyzet a Komáromi járásban, ott ez az arány csak 38,7 százalék, ebből csak Komárom városa húsz százalékot tesz ki, a vidéki ellátottság csak 18,7 százalékos. Az Érsekújvári járás sem áll jól, itt az ellátottság 47,3 százalékos, de a járás déli része, beleértve Párkányt és a környező 22 falut szó szerint borzasztó helyzetben van, Párkányt leszámítva a környező falvakban nincs csatornahálózat. Szennyvíz és betegségek A megyében a daganatos betegségek és halálozási arányuk is itt a legmagasabb, ebben a térségben. 2014-ben átadták ugyan a kibővített és korszerűsített párkányi víztisztító állomást, de ez csak félgőzzel üzemel és csak a várost szolgálja, Nánán és Garamkövesden csupán félig épült ki a csatornahálózat, a további húsz faluban nincs. A térséget magába foglaló Déli Régió Társulás épp ezért december 16-án szakmai konferenciát tartott az ügyben. „A térség polgármestereinek egyöntetű véleménye, hogy a következő uniós fejlesztési időszakban a legfontosabb, hogy itt, a Duna mentén is kiépüljön a korszerű csatornarendszer és a vezetékes ivóvízhálózat. Annál is inkább, mert ezek hiánya egyenesen középkori állapotokat mutat, rosszabb a helyzet, mint Kelet-Szlovákiában, nem beszélve a környezetszennyezésről” - mondta Farkas Iván megyei képviselő, Muzsla polgármestere. Aránytalanság A gond megoldása azért is égető, mert a hálózatok kiépítése rendkívül költséges, nagyon sok településnek, főképp a kis falvaknak még a tervdokumentáció kidolgozására sincs pénze, önerőből képtelenek ilyen beruházásra. Pedig a párkányi régióban szükség lenne még egy nagy teljesítményű víztisztító állomásra, főképp a távolabb eső falvakban. 2027 után viszont uniós alapokból már nem lehet ilyen célra forrásokat meríteni. A Párkány melleti kis falu, Garampáld polgármestere, Gora Mónika elmondta, csatornahálózatuk és vezetékes ivóvizük nincs, ez az egyik fő ok, amiért a falu nem tud semmilyen komolyabb fejlesztést indítani, a fiatalok pedig a komfort hiánya miatt inkább elköltöznek a községből. Saját forrásból — mivel az éves költségvetésük 90 ezer euró - még a terveket sem tudnák finanszírozni. Szőcs Ferenc, Köbölkút polgármestere arról tájékoztatott, hogy a csatornahálózat hiánya miatt községükben rendkívül sokba kerül a szennyvíz likvidálása-háztartásonként és köbméterenként ez 8 eurót jelent. Közben egy köbölkúti lakos köbméterenként 1 euró 29 centért jut vezetékes ivóvízhez. Farkas Iván szerint egy pozsonyi lakos az ivóvíz köbméteréért 1 euró 20 centet fizet, a szennyvízelvezetésért is ugyanannyit, egy Párkánytól 25 kilométerre fekvő település lakosa hatszor ennyit - közben a jövedelme a felét sem éri el egy fővárosi lakos jövedelmének. Saját célra építenek Szőgyénben még rosszabb a helyzet, ott háztartásonként és köbméterenként 10 euróba kerül a szennyvíz kiszivattyúzása és víztisztítóba szállítása. Méri Szabolcs polgármester lapunknak elmondta, a falu 200 ezer eurót nyert egy víztisztító felépítésére, de ez az állomás csak a falut fogja kiszolgálni, a környező településeket nem. A szőgyéni víztisztítónak jövő augusztusig kell Farkas Iván, Michal Kaliöák és Eugen felépülnie - addig a falu szennyvizét a párkányi víztisztító állomásra hordják, nagyon drágán. A Déli Régió helyzetét súlyosbítja, hogy a szomszédban, az Ipoly mentén további 20 községnek nincs ivóvízhálózata. Körvonalazódó megoldás A szakmai konferencián az állam részéről elhangzott, hogy 2027-ig a csatornahálózatra országosan 270 millió eurót különítettek el az uniós fejlesztési alapból - ezt az összeget a kétezer lakos feletti települések használhatják fel, a kisebb településeknek 110 millió eurót szánnak. Ugyanakkor az ivóvízhálózatra csak 15 millió eurót terveznek országosan. Ráadásul változik a fejlesztési pénzek elosztása is. Eddig alanyi jogon bármelyik település pályázhatott ilyen fejlesztési pénzekre, most, az új szabályok szerint már megyei fejlesztési tanácsok alakulnak, és bármely község ivóvíz- és csatornahálózat-bővítésének a megyei fejlesztési tervbe kell bekerülnie, hogy esélye legyen ilyen célra uniós pénzhez jutni. Farkas Iván és Eugen Szabó, Párkány polgármestere tagja a Nyitra megyei fejlesztési tanácsnak. Az Új Szónak úgy nyilatkoztak, mindent elkövetnek, hogy a Déli Régióban jusson pénz a hálózatbővítésre, fejlesztésre. Ezért tárgyal a Déli Régió Nyitra megyével, az illetékes minisztériummal és a Nyugat-szlovákiai Csatornázási Művekkel is. „Úgy is fogalmazhatok, hogy frontális támadást kell indítanunk, hogy mindez a Partnerségi Tanácson bekerüljön Nyitra me-Szabó (A szerző felvételei) . gye stratégiai fejlesztési tervébe. De erre vonatkozóan azt is várjuk, hogy a csatornázás terveinek kidolgozására is lehet majd pályázni. Azt ígérték, erre már jövő év elején meglesznek a támogatási kiírások. De más, környezetvédelmi pályázatok, beruházások esetében is erre szeretnénk felhivni a figyelmet”- mondta lapunknak Eugen Szabó. Farkas Iván hozzátette, a Déli Régió már másfél éve szorgalmazta a kormánynál, hogy Szlovákia az uniós helyreállítási alap, a 6,3 milliárd euró felét országosan a csatorna- és ivóvízhálózat kiépítésére fordítsák, de ez nem történt meg. „Ráadásul a megyék fejlesztésekre szánt öszszegeit is jócskán megkurtították. Eredetileg minden megye 200 millió euróval gazdálkodhatott volna a fejlesztési pénzekből a 2027-ig terjedő időszakban. Ezt csökkentették, Nyitra megyében 90 millióra. Ha belegondolunk, hogy ennek 65 százalékát jelentené az az összeg, amelyből a csatornahálózat és az ivóvízhálózat Párkány környékén teljesen rendben lenne, akkor kijelenthetjük, csak a legjobb és legfelkészültebb projekteknek lesz esélye a megyei fejlesztési tervbe bekerülni. Viszont jó lenne észben tartani, hogy kormányszinten hiába lesz a digitalizáció fejlesztése folytán egy korszerű, 21. századi fővárosunk, ha a vidék a saját szennyvizébe fullad bele a teljesítetlen ígéretek és az aránytalanságok miatt, továbbá az állam fizetheti a zsíros büntetéseket. Ez egy régi adóssága az államnak, amire a települések is ráfizetnek” - zárta Muzsla polgármestere. A párkányi víztisztító állomás, egyelőre csak félgőzzel üzemel VlTRAY TAM AS: „MILYEN A TU LVI LAC? JOBB, HA NEM TUDOM!" A televízió hőskorában Vitray Tamás volt a legismertebb és a legnépszerűbb, műsorait egy nemzet várta a készülékek előtt. Ma már a 90. évében jár, elvált, egyedül él. Nemrég Friderikusz Sándor műsorában úgy nyilatkozott, többé nem vállal nyilvános szereplést, de a Vasárnappal kivételt tett. A Gazdag Józsefnek adott interjújából kiderül, hogyan törte el a nyakcsigolyáit, miért nézi lehalkítva a focimeccseket, mi volt az az incidens, amely után nem ment többé futballstadionba, mivel telik egy napja, mit eszik, mi hiányzik neki a fiatalabb Vitrayból, örül-e a karácsonynak, fél-e a haláltól, és hogyan képzeli el a túlvilágot.
