Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-18 / 291. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2021. december 18. I 3 Előállították, de el is engedték Robert Ficót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csütörtök este a rendőrség kihallgatta Robert Ficét, a Smer elnökét, aki demonstrációt szervezett a fővárosban a járványügyi óvintézkedések miatt. Az egykori miniszterelnök állítja, nem követett el bűncselekményt, a rendőrségi akciót pedig Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter és Hamran István országos rendőrfőkapitány megfálemlítási kísérletének tartja. Robert Fico a járvány harmadik hullámának felerősödése óta többször is rendezett tüntetést az óvintézkedések ellen. A Smer elnöke azt állítja, a jelenlegi koalíció intézkedései teljesen értelmetlenek, felrúgják a demokráciát, Zuzana Caputová köztársasági elnök pedig támogatja őket ebben, például azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az előrehozott választással kapcsolatos népszavazás ügyében. Fico legutóbb december 16-ára, azaz csütörtök estére szervezett egy demonstrációt, ezúttal egy autós felvonulás formájában. Úgy vélte, ezzel nem szegi meg a veszélyhelyzet miatt érvényben lévő gyülekezési tilalmat. A Facebook-oldalán arra buzdította a követőit, hogy a felvonulás alatt dudáljanak, ezzel kifejezve nemtetszésüket. „Végül pedig szimbolikusan elhelyezzük a szlovák demokrácia síremlékét, amely tragikusan elhunyt Heger és Caputová irányítása alatt” - üzente az egykori kormányfő. Rendőri beavatkozás A rendőrség azonban nem nézte tétlenül a demonstrációt, kihallgatásra vitték a Smer elnökét, de néhány órával később már ki is engedték. A Pozsony Megyei Rendőrség megerősítette, hogy felbujtással vádolják. Fico a szabadon eresztése után azt mondta, az egész vád csak kitaláció, és a rendőrség csak azért vitte be őt, hogy ne vehessen részt a tüntetésen. „Az egész akció csak Roman Mikulec és Hamran István megfélemlítési kísérlete” - hangoztatta az egykori miniszterelnök. Robert Kalinák (Smer) korábbi belügyminiszter, Fico jelenlegi jogi képviselője szerint a rendőrség megszegte az alkotmányt, amikor őrizetbe vette a Smer elnökét. Az érvényes jogszabályok értelmében ugyanis egy parlamenti képviselőt csak akkor lehet őrizetbe venni, ha a rendőrség azonnal tájékoztatja a parlament elnökét, valamint a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság vezetőjét. Ha a bizottság nem egyezik bele az adott képviselő őrizetbe vételébe, akkor a Boris Kollár szerint nem volt jó döntés Robert Fico előállítása, mert ezzel felesleges reklámot csinálnak a Smer elnökének. A belügyminisztérium viszont azt mondja, ha a rendőrség törvénysértést észlel, cselekednie kell, függetlenül attól, ki az elkövető. (TASR-feivétei) rendőrségnek szabadon kell engednie. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök megerősítette, hogy a hatóság nem értesítette őt az akcióról. Abszurditás? A Pozsony Megyei Rendőrség szerint azonban szó sincs ilyesmiről. „A büntető törvénykönyv értelmében a vádlottat nem őrizetbe vették, hanem a büntetőeljárásban tevékenykedő szerv kérésére előállították, halaszthatatlan eljárási lépések lebonyolítása érdekében” - fogalmazott Michal Szeiff, a hivatal szóvivője, hozzátéve, hogy ha az eljárás lehetővé teszi, akkor bővebb információkat is közölnek majd. Kalinák szerint ez egy abszurd magyarázat. Elmondta, azokat a tanúkat szokták előállítani, akik nem jelennek meg a bíróság előtt, vagy bujkálnak. Fico esetében azonban ugyanazon a napon kezdték meg a büntetőeljárást, amikor a rendőrség elfogta őt, ráadásul a kihallgatás nem minősül halaszthatatlan eljárási lépésnek, (nar, aktuality.sk) A kórházreformról orvosszemmel az Új Szó-stúdióban CZÍMER GÁBOR A parlament a héten zöld utat adott a kórházreformnak, amely az elmúlt két évtized legnagyobb léptékű változásét hozhatja az egészségügyben. Mit gondolnak az egészségügyi rendszer tervezett átalakításáról maguk az or-, vosok, erről kérdeztünk az Új Szó közéleti műsoréban két elismert szakembert. Az Új Szó-stúdióban doktor Viliam Novotny, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa, egészségpolitikus arról beszélt, a hazai egészségügy nagyon sok problémával küzd. Ezek közül azt emelte ki, hogy nincsenek pontosan meghatározott ún. betegutak. „Ez azt jelenti, jelenleg nincs szigorúan lefektetve, hogy egy-egy páciens melyik intézményben kapja meg a számára megfelelő ellátást. Ebből kifolyólag egyes helyeken várólisták alakulnak ki, de előfordulhat olyan is, hogy egy intézményben megvannak a műszerek egy adott beavatkozás elvégzésére, de nincsenek meg hozzá a megfelelő szakemberek. Az orvosok a rendelőkben nem tudják, hová küldhetik a betegüket” - mondta Novotny. Hozzátette, a betegek gyakran szóbeszédek alapján döntenek arról, hogy végül melyik orvoshoz mennek, kit tartanak megfelelő szakembernek. Öt kórházi szint Doktor Czakó László egyetemi docens, a Comenius Egyetem Főrévi Egyetemi Kórházának a tanszékvezető főorvosa a műsorban elmondta, a kórházreform a Nyugat-Európában jól működő ellátórendszerek mintájára szeretné átalakítani a szlovákiai intézményeket. „A kórházakat megpróbáljuk olyan szakintézményi kategóriákba osztani, amelyekben a legegyszerűbbektől a legösszetettebbekig különböző típusú betegségeket tudnak ellátni” - mondta Czakó azzal, hogy a reform keretében öt kategóriába sorolják majd az intézményeket. A legalsó szinten a közösségi kórházak is el tudják majd végezni az egyszerű betegellátást. A szakember elmondta, hogy az említett legalsó lépcsőfok felett közvetlenül a regionális intézmények állnak majd. A harmadik lépcsőfok az ún. komplex kórházak szintje, amelyet a csúcskórházak követnek. Az ötödik szinten pedig a tervek szerint egy vagy két olyan kórház lesz, ahol a legbonyolultabb műtéteket, így például a máj- vagy szívtranszplantációkat végzik. Czakó kiemelte, a közösségi szint gyakorlatilag most a kisebb járási kórházaknak felel meg. Itt az alapellátás és a krónikus be; tegek utókezelése mellett az akut, vagyis a gyorsan kialakult problémák, sérülések ellátása is megmarad. Egyes információk szerint országosan 33, de akár 50' ilyen intézmény is lehet. A második szintű, vagyis a regi; onális kórházak alá már egész megyék fognak tartozni, a reform 28-32 ilyen intézménnyel számol. A harmadik kategóriában szereplő komplex kórházból országosan 8-10 darab : lesz. A csúcskórházak kategóriájába főleg a 3-4 egyetemi kórház tartozik majd. „Az ötödik szint pedig a nagyon specifikus ellátásé lesz, i amely csak egy vagy két kórház: ban lesz lehetséges” - tette hozzá. Czakó szerint a tervezett reform előnye, hogy az egyes szintekhez megfelelő felszerelés, logisztika és fejlesztés is jár majd. A magasabb szintű kórházakban tömörülhetnek a magasabb szintű szakvégzettséggel rendelkező orvosok. így az egyes beavatkozásokból a magasabb szintű kórházakban többet is végeznek, így a több tapasztalat és a jobb felszereltség az ellátás minőségének növekedését is jelenti. Czakó kiemelte, a kórházreform egy kulcsfontosságú eleme az Európai Unió által adott gazdaságmentő csomagnak. Az unió 1,5 milliárd eurót ad az országnak erre a célra. Nyitott kérdések Novotny ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ugyan a kórházreform céljai jók, de nem tudni még, hogy mi alapján sorolják majd be az egyes kórházakat az említett kategóriába. Rámutatott arra is, hogy a parlamentben csak minimális többséggel, 76 képviselő szavazatával ment át a reformot tartalmazó javaslat, az ország kórházhálózatának az átalakítása viszont csak 2024-ben kezdődik majd. Ez pedig már nagyon közel van a következő parlamenti választás időpontjához. Mindez pedig kérdésessé teszi az egész kezdeményezés véghezvitelét. Lesz-e kórházbezárás? Novotny és Czakó is egyetértett abban, hogy a reform nem azonosítható a kórházbezárásokkal, a legalacsonyabb szintű intézményekben is lesz ugyanis akut ellátás, vagyis a hirtelen felmerülő problémák sürgős kezelésének lehetősége továbbra is megmarad. Az új rendszer meghatározza majd azokat a tervezett beavatkozásokat, amelyeket az egyes szintű intézményekben, így például a közösségi kórházakban el lehet végezni. Czakó kiemelte, ezen beavatkozásokra a biztosító köteles lesz szerződni az adott intézménnyel. így nem fenyeget, hogy azon múlik egy közösségi kórház megmaradása, a biztosítók szerzödnek-e vele, vagy sem. „Az akut beavatkozást pedig a kórház köteles lesz a legmegfelelőbb szinten ellátni” - tette hozzá. Novotny a kórházreform keretében tervezett intézményhálózat átalakítása kapcsán arról beszélt, a kormány felé az az elvárás, úgy oldja meg a rendszer optimalizációját, hogy ne legyen szükség egyes egészségügyi intézmények bezárására. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a reform hatékonyabbá teheti a betegellátást. Az Új Szó-stúdió adását, amelyben a két szakértő a kórházreformról beszélget, a lapunk Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján nézhetik vissza. Doktor Czakó László egyetemi docens, a Comenius Egyetem Főrévi Egyetemi Kórházának a tanszékvezető főorvosa (balról) és doktor Viliam Novotny, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa (jobbról) (Fotó: Somogyi Tibor)
