Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-17 / 290. szám

www.ujszo.comj 2021. december 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A mi emberi jogaink Béketűrők és egyre agresszívebb mindentagadók LAMPL ZSUZSANNA Emirátusokban járt kolléga írta a minap, hogy ha minden marad a régiben, a nyugati világ elveszíti a harcot a Coviddal szemben. Aki nyitott szemmel jár és a valóságot látja, nem pedig azt, amit látni akar (illetve nem akar), az nem tehet mást, csak bólogathat. Mert mi a valóság? Nézzünk például egy gyógyszertárt. A fő­nöknő meséli, hogy már teljesen ki van készülve azoktól a harcoktól, amiket naponta többször is kény­telen megvívni. Kitárul az ajtó és bejön valaki reszpirátor nélkül. Felszólítják, tegye fel. Úgy csinál, mintha süket lenne vagy először hallott volna ilyesmiről, de jobb esetben végül felteszi. Rosszabb esetben elkezd pofázni, hogy a reszpirátor hülyeség, de aztán mo­rogva felteszi. Még rosszabb eset­ben pofázik és nem is hajlandó fel­tenni. Legutóbb valaki kijelentette, ő nem hordhat reszpirátort, mert bőrbetegsége van. Megkérték, hogy mutassa fel az erről szóló pa­pírt. Nem volt neki. Ekkor kiküld­ték a gyógyszertárból. Természe­tesen neki állt feljebb, elmondta a gyógyszerésznőket mindenféle pé-nek. Pedig képzeljük csak magunkat az ő helyükbe. Munkájuk odafi­gyelést igényel. Ha elcserélnék a gyógyszert vagy más módon téved­nek, az fatális következményekkel járhat. Emellett korona ide vagy oda, gyakorlatilag két éve nehezí­tett körülmények között szolgálják a rászorulókat. Sokszor nem is az orvos, hanem a gyógyszertár az el­ső állomás, ahova a covidosok be­térnek, így az ott dolgozók állandó veszélynek vannak kitéve. Arról nem is beszélve, hogy ha megbete­gednek, be kell zárni a gyógyszer­­tárt, és akkor honnan lesz orvos­ság? Egy városi esetleg elmehet másik gyógyszertárba (ugye, mi­lyenjó az, amikor betegen máshol kell keresgélni?), de ahol csak egy van, azt nehéz pótolni. Ugyanez érvényes az orvosok­ra, az üzletekre, a trafikra, a pos­tára, az óvodákra, az iskolákra, és még sorolhatnám. Az ott dolgozók mind-mind ki vannak téve a sok felelőtlen bunkó viselkedésének. S nem elég, hogy megfertőződhet­nek, még agyon is stresszelik őket. Csodálom ezeknek az embereknek a tűrőképességét. Valaki erre azt mondja, hogy nincsen ebben sem­mi hősiesség, hisz ez a munkájuk, ebből élnek. Ami nagy cinizmusra vall. Mert ezek az emberek tény­leg nem mondhatnak fel, és nem is maradhatnak csak úgy otthon, mint sok mindenki más, mert nem lenne fizetésük. De épp ezért kellene őket még inkább védeni azoknak (is), akik könnyebb helyzetben vészel­hetik át a mostani nehéz időket. Igen, elsősorban épp az eze­ken a helyeken dolgozók tapasz­talják, hogy egyre agresszívabbak a maszk- és reszpirátortagadók. Akárcsak a vakcinatagadók egy ré­sze, ők is emberi jogaikra hivatkoz­nak. Én békés ember vagyok, de azt hiszem, már nagyon eljött an­nak az ideje, hogy mi is felemeljük a hangunkat. Mi, akik a jelenleg rendelkezésre álló minden haté­kony eszközt kihasználva vigyá­zunk magunkra, s ezáltal másokra. Mert nekünk is vannak embe­ri jogaink, amik nagyon a háttérbe szorulnak. DE LEGALÁBB NEM KERÜLT BELED AZ OLTÁSSAL IDEGEN ANYAG! r AZ INTENZIVEN ~ KAPTAM MONOKLONÁLIS BAMLANIVIMABOT, ETESEVIMABOT, MOLNUPIRAVIRT, KAZIRIVIM A BOT, IMDEVIMABOT ÉS REMÖESIVIRT. HÁT EZÉRT . VAGYOK MÉG ITT. A (Cartoonizer) Grendel nem jó célpontot választott Két alapvető hibát követett el a parlament alelntf ke: ma­gára haragította az elnök asszony híveit, ráadásul té­nyekkel alá nem támasztott spekulációkkal - írja a Trend kommentárja. Az OEaNO nemcsak egy párt, ha­nem elmeállapot is. Egzotikus ke­veréke az egyszerű embereknek és elkötelezett személyiségeknek, a bi­zarr és a hiteles politizálásnak (nyil­ván mindenki hallott már Jozo Proc­­ko, Romana Tabak vagy Erik Narjas megnyilvánulásairól). Szinte szek­taként működik, írja a lap, de hozzá­teszi, hogy értelmes embereket is fel lehet sorolni az OEaNO soraiból, és az elsők között kell említeni Gren­del Gábort. „Azonban fatális hibát követett el, amikor megkérdőjelezte az államfő eljárását.” Grendel azzal a teóriával állt elő, hogy az elnök asszony Eduard Heger címére tett bíráló megjegyzé­sei és Peter Pellegrini időseket oltás­ra buzdító nyilatkozata a kormány elleni koordinált támadás része. Ca­­putová és Pellegrini titkos találkozót tartott, az újságírók pedig titoktar­tási fogadalmat tettek, és nem írnak erről - így Grendel. Mindenesetre az újságírói öncenzúrával kapcso­latos kijelentésével messzire ment. A találkozó tényét végül az elnöki palota és Pellegrini is megerősítette, és mindkét fél összeesküvés-elmé­letnek nevezte, hogy együtt ügyköd­nek a kormány megbuktatásán. Az elnöki szóvivő hozzátette, hogy Zu­­zana Caputovának számos informá­lis és egyéb találkozója van, amely nem a kamerák kereszttüzében zaj­lik, ez része a munkakörének, és el­lenzéki politikusokkal is találkozik. „Az államfő kritizálása és az OEa­NO tagjainak retorikája az ostrom­lott vár szindrómáját idézi. A párt egyre inkább elszigetelődik, szava­zói fogynak, ezért riadót kell fújni és összerántani a tábort, akár össze­esküvés-elméletekkel. Persze ebben sincs semmi új, minden politikai párt alkalmazta már ezt. Csak Grendel nem a megfelelő célpontot választot­ta hozzá” - írja a Trend. (úsz) Pénz helyett megalázás SZÍ LVÁSSY JÓZSEF Normális országokban a vallásos emberek és más jóérzésű polgárok az elcsendesedés napjaiként élik meg az adventi időszakot. Szlovákiában azonban továbbra is nagy a ricsaj. Nemcsak a tetőfokára hágó bevásárlási hajsza fokozza a za­jongást, hanem a kormánypárti politikusok viszálykodásai, főleg a vál­lalkozókat, nem ritkán mindannyiunkat érintő kapkodásai, valamint az ellenzékiek kárörvendő hangoskodásai miatt csapnak egyre magasabb­ra a felháborodás hullámai. E hét elején a rendőrség érzéketlen intézkedése váltott ki hatalmas felzúdulást. Mintegy kétszáz mentős vonult rohamkocsikkal a parla­ment elé, s ugyanennyi egészségügyi nővér. Figyelmeztetni akarták a képviselőket, hogy betelt a pohár, a hónapok óta ígérgetett béremelés­ből semmi sem vált valóra. A mentősök átlagfizetése jelenleg 963 euró, túlórapénzekkel, esetleg más jutalékokkal is jóval kevesebbet keresnek, mint kollégáik akár csak a három visegrádi szomszédban. A nővérek bére még ennél is alacsonyabb. Jana Bittó Cigániková, a parlament egészségügyi szakbizottságának elnöke kijött hozzájuk, sze­mélyesen meghallgatni jól ismert panaszaikat. Mindenkin maszk volt, mindannyian háromszor be voltak oltva Covid ellen, s igyekeztek tar­tani egymás között a rendelkezésekben előírt kétméteres távolságot. Egyikük sem erőszakoskodott. A rendőrök mégis igyekeztek feloszlatni a tiltakozást, majd távozásra szólították fel őket. Kisvártatva helyszíni pénzbírságot kezdtek kiszabni, de miután nem voltak hajlandók fizetni, Frantisek Majerskyt, a mentősök érdekvédelmi szervezetének elnökét és egy társát előállították. A rendőr­ségen három órán át külön cellában várakoztatták őket, végül alig tizen­öt percig tartott a kihallgatásuk, majd közölték velük, hogy megszegték a veszélyhelyzet idején hatályos gyülekezési törvényt. Ezért fejenként 1500 eurós büntetést szabtak ki rájuk, aztán távozhattak. Nehéz higgadtnak maradni ezek után. A rendőrség az intézkedésével, a kormánykoalíció pedig a béremelés halogatásával alázza meg azokat, akik gyakran emberfeletti erőfeszítéssel, olykor saját egészségüket, éle­tüket kockáztatva igyekeznek segíteni a betegeken. S akik egyre keve­sebben vannak, hiszen csak idén ezer nővér, több száz orvos, ápoló és mentős mondott fel. Sokan szinte azonnal külföldön találtak anyagilag kedvezőbb, szakképesítésüknek megfelelő munkát. A még kitartóknak Igor Matovié jövőre legfeljebb havi 34 eurós bér­emelést helyezett kilátásba. Szerinte üres az államkassza, vészesen nő az államadósság. A pénzügyminiszter ennek ellenére időnként herdálja a közpénzt, például a vakcinalottóval sok milliót szórt el. A költségve­tésben viszont 504 millió eurót zárolt, amivel többek között az adóre­form ügyében makacskodó Richard Sulíkékat akarja jobb belátásra bír­ni. Pedig ennek a pénznek egy részéből legalább egyszeri jelentősebb jutalmat adhatna a kabinet az egészségügyiseknek. Boris Kollár házelnök krokodilkönnyeket hullatott és bejelentette, hogy magánszemélyként ő fizeti ki a két mentősre kiszabott bírságot. Fico pedig Kalinákkal együtt rohant a rendőrségre, és jogsegélyt aján­lottak fel a két kihallgatottnak. A mentősök vezetője azonban minden támogatást elutasított. Felszó­lította őket, hogy a parlamentben és a kormányban hozzanak értelmes döntéseket, ne bohóckodjanak, pártjaik támogatásának növekedésében reménykedve, a nem kis pénzbüntetést meg ők maguk kifizetik - tette hozzá. Erre viszont nem lesz szükség, mert az illetékes ügyész törvény­telennek minősítette a rendőrség eljárását. Mindeközben Hamran Ist­ván megbízott országos rendőrfőkapitány beosztottjaihoz hasonlóan a vonatkozó törvénnyel magyarázkodott, amely előtt mindenki egyenlő. Bárcsak így lenne akkor is, amikor a Smer, illetve a szélsőségesek tün­tetéseit minősítik. FIGYELŐ Különadó oltatlanoknak A koronavírus ellen beoltott ame­rikaiak 67 százaléka támogatja, hogy az oltatlanok koronavírus­­különadót fizessenek az üzletek­nek a járványügyi intézkedések fedezésére - írta a The Washing­ton Times. A Skynova felmérésének projekt­vezetője hangsúlyozta, kon­szenzus mutatkozik abban, hogy a beoltatlanoknak koronaví­­rus-megelőzési díjat kellene fizet­niük, amikor belépnek egy üzlet­be, e pénzből fedeznék a szemé­lyes védőfelszerelések és egyéb eszközök költségeit. Decemberben nagy a kereslet a repülőjegyek, a mozijegyek és a vendéglátóipar egyéb szolgáltatá­sai iránt, és pontosan ezek azok a szolgáltatások, amelyekkel kap­csolatban az emberek úgy érzik, hogy az oltatlanoknak többet kel­lene érte fizetniük, vagy meg is tagadhatnák tőlük a szolgáltatá­sok igénybevételét. A beoltottak 48 százaléka vála­szolta, hogy az oltatlanoknak töb­bet kellene fizetniük a repülője­gyért, 44 százalékuk szerint a mo­zijegyért is, 36 százalék szerint az éttermi étkezésért, 33 százalék szerint a szállodai tartózkodásért, illetve 30-30 százalék szerint az egészségügyi ellátásért és a sze­mélyes üzleti vásárlásért. Az is kiderült, hogy míg a beol­tottak 54 százaléka hajlandó len­ne koronavírus-illetéket fizetni a helyszínen az üzletek megelőzési tevékenységekért, de az oltatla­noknak csupán 8 százaléka. Ugyanakkor a cégtulajdonosok közül alig 12 százalék támo­gatná a koronavírus-különadó bevezetését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents