Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-17 / 290. szám
2 I KÖZÉLET 2021. december 17. | www.ujszo.com Meciar és Lexa bíróság elé állhat DEMECS PÉTER Pozsony. Áttörő ítéletet hozott a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága, a szlovákiai hatóságok szükség esetén letartóztathatják, a bíróságok pedig elítélhetik az ifj. Michal Kováé elrablásával vádolt személyeket. Az európai bíróság határozata értelmében az elrablás ügyében joga van a szlovákiai bíróságoknak döntenie, mindezt annak köszönhetően, hogy a parlament törölte az ügyre vonatkozó, annak idején Vladimír Meciar által hozott amnesztiákat - tájékoztatott elsőként a Sme napilap. Ennek köszönhetően Meciar, de a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt főnöke, Ivan Lexa is bíróság elé állhat. Elutasított panasz A bíróság döntése szerint ráadásul ha az ügy összesen 12 vádlottja Közvetlen Michal Kováé köztársasági elnök fiának elrablása előtt már nagyon közül bármelyik elmenekülne és ke- megromlott a viszony közte és Vladimír Meéiar kormányfő és között rülné az igazságszolgáltatást, európai elfogatóparancsot is kiadhatnak ellene. A volt SIS-főnök, Ivan Lexa védőügyvédjei azzal a ne bis in idem elvvel való érveléssel sem jártak sikerrel, melynek értelmében ugyanabban az ügyben nem lehet kétszer döntést hozni. Azáltal ugyanis, hogy Meciar, mint az államfői kompetenciákat abban az időszakban ideiglenesen betöltő kormányfő amnesztiát adott az ügyre, a bíróságok leállították az eljárást, amivel Lexa ügyvédjei szerint úgymond felmentették a vádlottakat. „A ne bis in idem elvre csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a vonatkozó ügyben végbement a büntetőjogi eljárás az érintettekkel szemben, és döntés született” - olvasható az európai bíróság határozatában. A bírók ugyan elismerték, hogy a bűnvádi eljárást eredetileg leállították, ami akár felmentésként is értelmezhető lenne, ám továbbra is érvényes, hogy a vádlottak bűnösségéről soha nem született ítélet. „Ennek a döntésnek az egyetlen következménye a büntető-Ifj. Michal Kováö sajtótájékoztatót tart közvetlen azután, hogy elhurcolását követően visszatért Szlovákiába (Fotók: TASR-archívum) eljárások leállítása volt még azelőtt, hogy a vádlottak büntetőjogi felelősségéről is dönthettek volna” - közölte a bíróság. Az európai bíróság nem vizsgálta az amnesztiák eltörlését, mondván: ez a döntés nincs összefüggésben az uniós joggal, tehát nem tartozik az Európai Unió Bíróságának kompetenciájába. Mi törtónt? 1995. augusztus 31-én ismeretlen tettesek Ausztriába hurcolták az akkori köztársasági elnök, Michal Kováé fiát, ifjabb Michal Kovácot. Az áldozatot megverték, leitatták - erőszakkal egy üveg whiskyt öntöttek le a torkán -, és egy kocsi csomagtartójában hagyták a hainburgi rendőrőrs előtt. Akkor már nagyon megromlott a viszony Vladimír Meciar kormányfő és Michal Kováé köztársasági elnök között. Az elfogadott magyarázat szerint Meéiar így akarta jobb belátásra bírni Kováéot. A fia ellen ugyanis nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Németországban az úgynevezett Technopol-ügy miatt. Úgy gondolták, hogy így Kováé Németországba kerül, az osztrák bíróság azonban visszaengedte Szlovákiába, mondván: erőszakkal lett az országba toloncolva, nem önszántából érkezett. Az emberrablást a vádirat szerint az SIS szervezte meg. Az emberrablás előtti időszakban ugyanis az SIS-hez tartozó kocsikból figyelték ifj. Michal Kováé mozgását, szentgyörgyi házát. Az SIS részvételét az ügyben éppen Fegyveres Oszkár tanúvallomása bizonyította. 0 akkor az SIS állományába tartozott, igaz, alig néhány hónappal korábban lépett be a testületbe. A csallóközi, vajkai származású Fegyveres előtte rendőrként dolgozott, egy időben a bősi rendőrőrsön teljesített szolgálatot. A megfigyelő Fegyveres az SIS megfigyelési osztályán dolgozott. A vallomása szerint ők figyelték meg ifj. Michal Kováéot az elrablása előtt. Azt ugyan nem tudták, hogy mi a célja a megfigyelésnek, arra pedig egyáltalán nem számítottak, hogy emberrablás készül. Augusztus 31-én azt az utasítást kapták, hogy zárják le a Pozsony és Szentgyörgy közti utat, megállásra kényszerítve ezzel ifj. Michal Kováé kocsiját. Fegyveres látta, amint az SIS-hez tartozó két gépkocsiból kiugró férfiak kirángatják Kováéot a kocsijából, egy másik autóba ültetik, majd elhajtanak vele. Elvitték Kováé kocsiját is. Fegyveres azért sem gyanakodott bűncselekményre, mert az akciót Rendőrség feliratú ruhába öltözött férfiak hajtották végre. „Csak másnap tudtam meg, hogy mi is történt valójában” -jelentette ki Fegyveres. Újra bíróságon? A rendőrség ifj. Michal Kováé elrablásának kivizsgálását 1996. május 30-án felfüggesztette. A nyomozás csak az 1998-as kormányváltás után indult újra, de a meéiari amnesztiák miatt a bírósági szakaszban az ügy félbeszakadt. Az amnesztiát 2017-ben a parlament törölte, amit az Alkotmánybíróság is jóváhagyott. Az Alkotmánybíróság kimondta, Vladimír Meéiar 1998 márciusában, mikor megbízott államfőként amnesztiát osztogatott ifj. Michal Kováé elrablóinak, megszegte a törvényt. Meéiarnak ugyanis a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló kormányfőként tartózkodóan kellett volna hozzáállnia az amnesztia és az elnöki kegyelem intézményéhez, ám ez egyáltalán nem így volt. Alig vette át az államfői posztot, gyanúsan gyorsan, csupán néhány órával később már meg is születtek a hírhedt amnesztiák. Az európai bíróság e heti határozatának értelmében több évtized után Lexa, Meciar és a többi vádlott így ismét bíróság elé kerülhet és elítélhetik őket. Az ügyet a Pozsonyi III. Járásbíróság fogja tárgyalni. Pavol Adaméiak, a pozsonyi bíróságok szóvivője szerint egyelőre nem kapták meg a strasbourgi testület döntését, de amint kézbesítik, áttanulmányozzák, és az ajánlásai, illetve a büntető törvénykönyv értelmében fognak a továbbiakban eljárni. Csak Szlovákiában zárták be az éttermeket MOLNÁR IVÁN Az európai kormányok közül jelenleg ceak a szlovák rendelte el az éttermek teljes bezárását - figyelmeztetnek a vendéglátóipari vállalkozások, amelyek szerint a nekik ígért állami támogatás is elenyésző, ezért azt sem zárják ki, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért. Pozsony. „Míg az iskolák, az üzletek, a szállodák - kisebb-nagyobb megszorításokkal - működhetnek, a szlovákiai éttermeknek továbbra is zárva kell tartaniuk. Európában Szlovákia az egyedüli olyan ország, amelynek a kormánya ekkora szigorral lép fel a vendéglátósokkal szemben. Ha a hónap végéig semmi sem változik, akkor csak idén 180 napos zárlatról beszélhetünk az éttermek esetében, miközben a járvány kirobbanása óta eltelt időszakban együttesen már 344 olyan nap volt, amelyen nem nyithattak ki”- mondta d lapunknak Ján La§, a Mentsük meg a gasztroágazatot kezdeményezés egyik képviselője. Ha ez még nem lenne elég, a vendéglátósok szerint a kormány által nekik ígért támogatási rendszer elhibázott és rendkívül lassú. „A járvány első és második hullámához képest semmilyen javulást nem tapasztaltunk. Épp ellenkezőleg, tovább nőtt azon vállalkozások száma, amelyek a rosszul beállított rendszer miatt egyáltalán nem jutnak hozzá a támogatásokhoz” - mondta el Las. Példaként a munkaügyi tárca Elsősegély programjának a napokban bejelentetett 3B intézkedéscsomagját említette, amelyet a bezárásra kényszerített vállalkozások ugyan újra igénybe vehetnek, legfeljebb azonban 50 alkalmazottig. Gondok vannak azonban a munkaügyi tárca által a bérleti díjakra folyósított támogatásokkal, amelyek kifizetését továbbra is rendkívül bonyolult feltételekhez kötik, és hasonló a helyzet a közlekedési tárca által meghirdetett támogatásokkal is. A Mentsük meg a gasztroágazatot kezdeményezés szerint a leghatékonyabb támogatást - azon kívül, hogy végre az éttermeknek is lehetővé tennék a nyitást - a szolgáltatásaikra kivetett áfakulcs csökkentése jelenthetné, ez ugyanis ma jóval magasabb, mint a környező országokban. „Míg Szlovákiában ez 20 százalék, Lengyelországban 8, Csehországban 10, Ausztriában, Magyarországon, Németországban és Nagy-Britanniában 5, Franciaországban pedig 5,5 százalék” - figyelmeztet Las. Szerinte a kormány részéről ugyan azzal biztatták őket, hogy az áfakulcsot csökkenthetnék, az elmúlt időszakban azonban mély hallgatás övezi ezt a témát a politikusok részéről. Újabb csődhullám? „Ha a kormány részéről továbbra sem számíthatunk hatékony segítségre, vállalkozások százai mehetnek szinte azonnal csődbe, amelyek mindeddig becsületesen fizették az adót az államnak. Valóban ennyire nem fontos ez az ágazat a kormánynak?” - tette fel a kérdést Ján Las, aki szerint a jogászaik is úgy gondolják, hogy az ágazat vállalkozóit diszkriminálják, ezért azt sem zárják ki, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az ügyben. A türelem is véges Az ágazatban tapasztalható katasztrofális helyzetet a Mentsük meg a gasztroágazatot kezdeményezésbe tömörült vállalkozók a saját példáikkal támasztották alá. „Az éttermem egy bevásárlóközpontban található, amiért havi 3 ezer eurós bérleti díjat fizetek, miközben a bevételeim a nullával egyenlők. Én már az utolsókat rúgom, miközben a támogatás sehol” - mondta el Peter Jakubcák, a poprádi JPS Gastro Kft. tulajdonosa. „A helyzet, amibe a kormány belekényszerített bennünket, már elviselhetetlen. Az éttermünket egy olyan korábbi tulajdonostól vettük át, akinek már a járvány első hulláma után elege lett a vendéglátásból. Tavaly szeptemberben nyitottunk, és nagy terveink voltak, 45 napnyi működés után azonban bezárásra ítéltek bennünket. Idén megismétlődött a helyzet, miközben korábban azt ígérték, hogy Pozsony megyében már nem fenyeget az éttermek bezárása. A pénzünk most pár hét alatt elfogyott, így hitelfelvételre kényszerültünk. Nyakig eladósodtunk, csak hogy ne menjünk csődbe. És mit szól mindehhez az állam? Nem tudják, mikor nyithatunk, nem tudják, hogyan kárpótolják a bezárásra ítélt éttermeket, és azt sem, mi várható, miközben a szomszédos országokban kisebb-nagyobb megszorításokkal nyitva tarthatnak az éttermek, és az állami támogatás is hatékonyabb” - panaszkodik Lukás Marko Pozsony megyei étterem-tulajdonos. „Kézműves sörfőzdénk van, és november 24-étől csak elvitelre adhatunk ki sört a vendégeknek. Ez utóbbit csak azért üzemeltetjük, hogy a vendégeink ne feledkezzenek meg rólunk, hiszen egyébként ezzel is csak a veszteségeinket növeljük. Azon vállalkozások közé tartozunk, amelyek betartanak minden rendeletet, de lassan kezdjük elveszíteni a türelmünket, amit a kormány kaotikus intézkedései és az elenyésző támogatások csak tovább fokoznak. Az ágazatban vállalkozók hatalmas adósságokat halmoznak fel, és a maradék illúzióikat is elveszítik abban, hogy egy működő államban élnek” - vallja Marek Gehry récsei vállalkozó.
