Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-16 / 289. szám
www.ujszo.coml 2021. december 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Felcsillanó remény és teljes kiábrándulás Mostanra az összes politikai szekértábor lejáratta magát HUBERT KOWAL indenkinek elege van már abból, amit járványkezelésként próbál feltüntetni a kormány. Az emberek nem hisznek a jelenlegi vezetésnek, sőt már szinte nosztalgiával emlékeznek az előzőre. Valójában az összes politikai vezető a megbizhatatlan kategóriába csúszott a közvélemény-kutatásokban. Sűrű a középmezőny, Eduard Heger, Richard Sulik, Boris Kollár és Veronika RemiSová is afelé tart, hogy már az ország háromnegyede se bízzon benne. De ami a megdöbbentő: megelőzte őket Robert Fico, ott teker előttük a harmadik helyen. Pillanatnyilag ő a harmadik legmegbízhatóbbnak tartott politikus az országban. Ez ugyan mindent elárul a kormánypárti politikusokról, de a tartós társadalmi trendekről is. Még nem áldozott le a Smer szerencsecsillaga. Persze megint Fico kezére játszanak a körülmények, újra elemében van, csak úgy sorolja a szegény nép megélhetési gondjait és bárgyú kisfilmeket vesz fel például arról, hogy a kormány bárgyú rendeletéi miatt futóléceken indul majd el az édesanyjához karácsonykor Nagytapolcsányba. Részben máris rehabilitálta az egykori romlott államférfit, önmagát. A megbízhatónak tartott politikusok listáján már csak Zuzana Caputová köztársasági elnök és Peter Pellegrini előzi meg, kettejükkel tud úgy-ahogy azonosulni a választópolgár. Az ország politikai vezetése elveszítette az emberek bizalmát. Érthető. Úgy is mondhatnánk, így van rendjén. És ne tekintsünk olyan lekezelően a politikai felmérésekre, mint azt maguk az érintettek, a politikai elit nagy része teszi. Amit a jelenlegi vezetés megmaradt hívei rémisztő fenyegetésnek látnak, másoknak már az újabb változás reményét jelentheti. Mostanra az egész posztkommunista gépezet, az összes politikai szekértábor és kávéházi okoskodó kompromittálta és lejáratta magát. A király meztelen, a tömeg döbbenten nézi. Ideje elgondolkodni azon, mi lesz, mi legyen, ha egyszer tényleg véget ér a járvány, merre induljunk. A brüsszeli milliárdok és mindenféle újjáépítési terv csak ugródeszka, egy új politikusi és tisztviselői réteg nélkül semmire se megyünk. De egyelőre csak álmodhatunk arról, hogy tényleg eljön egy igazi változás. A szerző a Trend kommentátora A két szél összeér FELEDY BOTOND égi tanáraim mondogatták, hogy a „két szél összeér”. Ez annyit jelent, hogy a szélsőségesek egészen odáig mennek, hogy végül a radikalizmüsukkal összeérnek és hasonló hatásokat érnek el, illetve egymást erősítik. Ez az állítás ma sem tűnik kevésbé igaznak, sőt, mindennél látványosabb lett az alulról szerveződő politikai kommunikációban és üzengetésben. Hiszen épp attól kerül a szélre a két tábor, hogy nem osztoznak értékeken, nincs közös védendő értékük, hanem egymás hecceléséből élnek. Rengeteg nevet adhatnánk ezeknek, de most az érthetőség - és a politikai korrektség - kedvéért legyen ez a trollkultúra és a cancel culture. Mindkettőhöz tartozik egy kis magyarázat. A trollkodást itt mentalitásként kell érteni: egy eredetét tekintve populista, és ebből következően elitellenes, antipluralista, intézménykritikus és destruktív alapállás. Leglátványosabb szimbóluma az állatbőrökbe öltözött, szarvat viselő, Capitoliumot ostromló fiatalember. Nyilván közelebbi példák is adódnának. Nem is az a kérdés számukra, hogy mi ellen lázadnak, hanem hogy lázadhassanak. Egy kis trollkodás, ami aztán egy meglepően széles és színes, viszont teljesen párhuzamos valóságértelmezésen alapszik. Valahol mélyen ez is társadalomkritika persze, amelyben ott az idők szava. Érdekes, ahogy a 19. századi anarchizmustól ez most a másik szél felé tolódott. A cancel culture itt azt a csoportot jelöli, amely megkérdőjelezhetetlen módon várja el a konformitást egyes kérdésekben, a kritikusokat és a párbeszédet pedig kizárja. Természetéből és geneziséből fakadóan inkább elitista narratíva, amely a kozmopolita közegben hull a legtermékenyebb táptalajra. Ugyanúgy valós kérdésekhez nyúlnak, de a módszer a problémás, illetve mindkét tábor esetében a dialógus teljes elutasítása. Ezt úgy hívjuk, delegitimizálják a másik oldalt. A legitim partnerekkel lehet beszélgetni, míg a többiekkel „nem érdemes”. A kizárás viszont önmegerősítő jellegű, nyilván a másik oldal erre reagál, ami csak olaj a tűzre. Ha pedig valaki megjelenik a „másik” tábor kerékasztalánál, akkor a mag számára nyilvánvaló, hogy árulás történt, hiszen szóba se állhatna velük. Jelenlétével legitimizálja őket - a vád szerint. Az ilyen típusú társadalmi szakadékok kialakítása egyértelműen ellenséges műveletnek számít. Sokak érdeke, hogy ezek az árkok mélyüljenek, az érintett társadalom kivételével, természetesen. A felelős politikai vezetők és polgárok feladata, hogy ellenálljanak a rövid távú támogatottsági növekedés kísértésének, és megpróbáljanak megkapaszkodni a dialógus rögösebb útján, a zöldségesláda tetejéről való kioktatás helyett. Ahogy az lenni szokott, a megbékélés előtt jön még a katarzis. A kérdés az, hogy 2022-ben lesz-e ilyen, vagy simán tovább mélyülnek ezek a szakadékok, a társadalmi működőképességet veszélyeztetve: oltás ügyétől kezdve a bizalmi tőke zuhanásán át a dehumanizált más csoportokig. Ez a társadalmi összeomlás legjobb receptje. Tudjuk, az mit jelentene és senki se akarja, de elkerüléséhez kollektív cselekvés kell, kellene. FIGYELŐ Aki a kérdésével bontott falat 92 éves korában elhunyt Riccardo Ehrman olasz újságíró, aki feltette azt a döntő kérdést, amely a berlini fal leomlásához vezetett. 1989. november 9-én este a keletnémet tévében élőben tartott sajtótájékoztatót Günter Schabowski, a Német Szocialista Párt titkára, és bejelentette: kiutazási könnyítésekről határoztak. Erre Ehrman megkérdezte, mikor lépnek életbe, mire Schabowski némi zavar és lapozgatás után azt mondta: haladéktalanul. Bár a terv másnaptól, és rendőri engedéllyel lépett volna életbe, azonnal tízezrek indultak meg a határátkelőkhöz Nyugat-Berlinbe. (444.hu) Nemcsak ugat, harap is a vírustagadó A legismertebb oltástagadó román szenátor férje megharapta az olasz tóvéstáb egyik tagját a kényelmetlen kérdések miatt. Diplomáciai üzenetváltás és nagy nemzetközi médiavisszhang lett Diana Sosoaca román szenátor asszony és az olasz közszolgálati televízió (RAI) forgatócsoportjának incidenséből. A vírustagadó és nacionalista szólamokkal parlamenti képviselethez jutott Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt, immár független Sosoaca a bukaresti ügyvédi irodájában fogadta a Rai 1 stábját, amely a romániai alacsony átoltottságról, a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságról és az interneten terjedő rémhírekről akarta megszólaltatni a román közélet leghangosabb vírustagadóját. Az interjú azonban veszekedéssé fajult. Lucia Goracci, a Rai 1 riportere szerint a szenátor a neki nem tetsző kérdések hallatán fenyegetően lépett fel vele és tolmáccsal, majd irodájában foglyul ejtette a stáb több tagját. Kisvártatva a férj, Dumitru Sosoaca is megjelent és megharapta az olasz riporternőt, letépte róla a maszkot, majd a helyszínre érkezőt rendőrökkel is dulakodott. A rendőröket egyébként a szenátor hívta ki, a „tévéstáb erőszakos, fenyegető” fellépése miatt. A rendőröknek már azt mondta, „állítólagos újságírókról” van szó és vonják felelősségre őket. A Rai 1 később leadta a riportot, hangsúlyozva, hogy a botrány a rendőri jelenlét ellenére fajult el, és csak nyolc óra múltán, a bukaresti olasz nagykövetség közbenjárása után ért véget. A román külügyminisztérium közleménye szerint Olaszország tájékoztatást kért arról, hogy a román fél milyen intézkedéseket foganatosított a román szenátor ellen. Románia római nagykövete szerint az ügyben bűnügyi nyomozás kezdődött, és eredményétől függően a törvénynek megfelelően fognak intézkedni. „Románia továbbra is szilárdan elkötelezett a sajtószabadság mellett” - mondta a román nagykövet. Szerinte ez a „ritka incidens” nem ingathatjameg Románia és Olaszország kapcsolatait, és ezt az olasz fél is hasonlóképpen látja. Nicolae Ciuca román miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte a történteket, és hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak sürgősségi eljárásban kell tisztázniuk az ügyet. (MTI) Diana Sosoaca román szenátor szájkosárban szónokolt a román parlamentben, de inkább a férjére kellett volna raknia (Fotó a román parlament kamerarendszerén rögzített felvételből)
