Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-16 / 289. szám
2 KÖZÉLET 2021. december 16. | www.ujszo.com „Meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal” NAGY ROLAND Pozsony. A koronavírus egy állandóan visszatérő járvánnyá válik, amellyel kénytelenek leszünk megtanulni együtt élni - állítja a Szlovák Orvoskamara (SLK). A szervezet kiáll a kötelező oltás bevezetése mellett, csakúgy, mint Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök. „Egyelőre senki sem képes pontosan megjósolni, hogyan alakul majd a járványhelyzet a közeljövőben. Az eddigi tapasztalataink alapján azonban feltételezhetjük, hogy a járvány szezonálissá válik” - jelentette ki szerdán Pavel Oravec, az orvoskamara elnöke. Mint mondta, a vírus állandóan mutálódni fog, aminek eredményeként folyamatosan át kell majd alakítani az oltóanyagok összetételét. Emiatt előbb vagy utóbb kialakul a nyáj immunitás, megnövekszik a betegséggel kapcsolatos tudásunk, fejlődni fog a járványkezelés, feltalálnak majd hatékonyabb és könnyen alkalmazható gyógyszereket, csökkenni fognak a szociális és a gazdasági problémák, a médiában pedig fokozatosan csökkenni fog az érdeklődés a téma iránt. „Meg vagyunk róla győződve, hogy a felvázolt folyamat mindenképpen bekövetkezik” - jegyezte meg Oravec. Átfertőződás helyett... Az SLK elnöke azonban kiemelte, nem mindegy, milyen módon következik be. A nyájimmunitás megszerzése történhet átfertőződéssel, vagy az oltás segítségével. Az orvoskamara képviselői szerint a lehető legjobb megoldás az lenne, ha a vakcináknak köszönhetően lenne védett a többség, mert így sokkal kevesebb személy kerülne kórházba. Oravec hangsúlyozta, az oltottak szintén terjeszthetik a betegséget, de náluk a vírus koncentrációja alacsonyabb, így kisebb eséllyel adják át a fertőzést, Pavel Oravec, az orvoskamara elnök úgy véli, a koronavírus nem fog eltűnni az életünkből, hanem az influenzához hasonlóan szezonális betegséggé válik (TASR-felvétel) mint az oltatlanok. A legnagyobb előny viszont az, hogy a készítmény jelentősen lecsökkenti a súlyos lefolyás, ezzel pedig a kórházba kerülés esélyét. A szlovák kórházak jelenleg túlterheltek, emiatt pedig nemcsak a fertőzötteket problémás ellátni, hanem a nem koronavírusban szenvedő páciensek műtétjeit is el kell halasztani. A kamara képviselői megjegyezték, korábban Nagy-Britanniában próbálkoztak azzal, hogy a lakosság természetes úton, vagyis átfertőződéssel szerezze meg a védettséget, de hamar kiderült, hogy ez a módszer nem működik. Kötelező vakcina Azokban az országokban, ahol az átoltottság alacsony, a politikai vezetés jelenleg a kijárási tilalommal próbálja visszaszorítani a fertőzés terjedését. Ezt a megoldást az SLK is támogatja, viszont csakis rövid távon. Ha pedig az intézkedések feloldásáról van szó, az orvosok szerint előnyt kellene élvezniük azoknak, akik felvették a vakcinát. „Az oltottakat rövidebb ideig kellene társadalmi izolációban tartani, mint az oltatlanokat” - vélekedett Oravec. Az orvoskamara elnöke úgy gondolja, hogy az átfertőződéshez és a lockdownhoz képest sokkal hatékonyabb és sokkal olcsóbb megoldás a magas átoltottság. Ezért a szervezet álláspontja az, hogy legalább a rizikósnak számító korcsoportokban, vagyis 60 év felett kötelezővé kellene tenni a vakcinázást. Arról, hogy később mindenkinek kötelező legyen az oltás, egyelőre a kamarán belül sem egységes az álláspont, az orvosok szerint még a szakmai berkekben is folyik a vita ezzel kapcsolatban. Megosztott koalíció A kötelező vakcinázás mellett érvelt szerdán Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök is. A kormányfő az utóbbi hetekben már többször is jelezte, nem bánná, ha Ausztriához hasonlóan nálunk is kötelező lenne az oltás a 60 év felettieknek. A sajtótájékoztatóján azt mondta, „az irány adott, nekünk pedig ezt kellene követni”. A koalíciós partnerei azonban nem egységesek ebben a kérdésben. A Sme rodina például nem támogatja az ötletet, az SaS-ben pedig különféle nézetek vannak - Richard Sulik gazdasági miniszter például nem szeretne kötelező vakcinázást, Branislav Gröhling oktatási miniszter azonban igen. Az viszont nem biztos, hogy a koalíciós partnereknek is rá kell bólintania az oltás kötelezővé tételére. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter ugyanis rendeletben is kiadhatja a kötelező vakcinázást, amelyet a kormánynak nem kell jóváhagynia. A tárcavezető óvatosan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Mint mondta, egyelőre egy jogi elemzésen dolgoznak, amely vizsgálja a kötelezővé tétel lehetséges módozatait. A miniszter szerint azt is vizsgálat alá vetik, hogy a kötelező vakcina megtagadása esetén az oltatlanoknak kifizetniük kelljen a kórházi ellátásuk egy részét. Az orvoskamara az utóbbi lehetőséget is támogatná. Zöldet kapott a nemzeti parkok reformja BUGÁRANNA Történelmi pillanat a természetvédelem számára - állítja a zöldtárca, mely szerint a nemzeti parkok védelmének megerősítéséről szélé törvényjavaslat elfogadásának köszönhetően új időszámítás kezdődik a hazai természetvédelemben. Megegyezés hiányában a szavazást többször elnapolták, vágül a Sme rodina támogatása nálkül, a progresszív képviselők szavazatával sikerült jóváhagyni. Pozsony. A koalíció őszi bukdácsolása, a reformjavaslatok rendszeres elnapolása és a kormánypártok közötti rendkívül fárasztó kakaskodás december második hetére „meghozta az eredményét” - a koalíciós képviselők teljesítették a házi feladatot és három fontos törvényjavaslat elfogadásával zárták a 2021- es év utolsó tervezett parlamenti ülését. Az állami költségvetés és a kórházreform után, kedden késő éjszaka zöldet kapott a természetvédelemről szóló törvényjavaslat is, mely célja a nemzeti parkok magasabb szintű védelme. Az egészségügyi rendszer optimalizációját szorgalmazó reform és a nemzeti parkokat érintő javaslat közös nevezője a Sme rodina kritikája. A régió hangja A Boris Kollár vezette mozgalom aktívan ellenezte a koalíciós partnerei által megálmodott reformok elfogadását. Hónapokon keresztül látványos ellenkampányt folytatott a nemzeti parkok irányításának átszervezése ellen, mondván: az érintett régiókban élők tartanak tőle, hogy a változás negatív hatással lesz a mindennapi életükre. Vladimíra Marcinková (ex-Za l’udí, jelenleg SaS) parlamenti képviselő üdvözölte a szavazás végeredményét, majd hozzátette: „Sajnálom, hogy a módosítás vitájában néhány képviselő kolléga hazugság és álhírek terjesztéséhez folyamodott”. Leszögezte, a javaslat célja a természet rendszerszintű és egységes védelme a nemzeti parkokban. „Én is a régió embere vagyok, és nem szeretem, ha a manipulativ megnyilvánulások és mesterségesen kiváltott érzelmek túszul ejtenek. Mi, a régiók lakói rendkívül érzékenyek vagyunk a ritka természeti kincsre, amellyel Szlovákia rendelkezik, és sokan tanácstalanul állunk, mikor a fejlesztők és más mecénások pusztítják azt” - írja a közösségi oldalán. A Focus közvélemény-kutató ügynökség november második felében készített felmérése szerint a lakosság 71,9%-a támogatja a nemzeti parkok reformját, a vidéken élő válaszadók 66,9%-a szintén egyetért a tervezettel. Kollár blokkolt A Sme rodina képviselői megpróbálták meghiúsítani a késő esti szavazást - bár sokan jelen voltak a teremben, a politikusok tiltakozásképp kivették a szavazókártyájukat a rendszerből, így mindössze 76-an voksoltak. A házszabály értelmében a plénum határozatképtelen, ha a 150 képviselő többsége nincs jelen. A 76 képviselőből Ján Micovsky egykori mezőgazdasági miniszter szavazott a javaslat ellen, de ennek köszönhetően elérték a szükséges létszámot, így végül átment a törvényjavaslat. A tervezetet támogatta Miroslav Kollár és Tomás Valásek független képviselő is. Óvatosabb verzió A módosítás értelmében a nemzeti parkok jogi szubjektummá alakulnak és az irányításuk alá fognak tartozni azok a védett területek, amelyek eddig a Szlovák Erdőgazdaság (Lesy SR) és az Állami Erdők (tXnÁP) jogkörébe tartoztak. A törvény a nemzeti parkokban található 3. és annál nagyobb védettségi szintbe tartozó állami erdőket a mezőgazdasági tárca hatásköréből a környezetvédelmi tárca hatáskörébe utalja. A nemzeti parkok állami kezelésben lévő területei tehát az állami természetvédelemhez kerülnek. A változás január helyett április elsején lép érvénybe. Égy módosító javaslatnak köszönhetően azonban a harmadik védettségi szintű területeket csak azt követően érinti a változás, hogy végbement a zonáció, ami egyértelmű szabályokat szab az érintett felek számára. A nemzeti parkok felosztása a szakértők szerint elengedhetetlen, és pozitív hatással van azokra a területekre, ahol a beavatkozásmentesség elve érvényesül. Jó kezdet „A szlovák erdők kifosztásával oligarchák és befolyásos üzletemberek érvényesítették érdekeiket a szlovák állampolgárok és a természetvédelem rovására. Ennek a gyakorlatnak véget vetünk a nemzeti parkokban” - mondta Ján Budaj környezetvédelmi miniszter. A nemzeti parkok reformját értékelte Eduard Heger kormányfő is. „Kormányunk nemcsak kormányozni akar, hanem konkrét eredményeket hozni az emberek számára. A nemzeti parkok reformja - az uniós helyreállítási terv más reformjaihoz hasonlóan - a szlovákiai lakosság életszínvonalának emelését célozza” - tette hozzá Heger. A tárca emlékeztetett, a 9 nemzeti park összesen 317 ezer hektárnyi területet jelent, melyből 172 ezer hektár van az állam tulajdonában, de a klímaváltozás idején az egész társadalom számára hatalmas érték. „Szlovákia kiszárad, a fiatalok elhagyják a régiókat. A működő nemzeti parkok, valamint az ellenálló erdei ökoszisztémák hozzájárulnak a klímaválság hatásainak mérsékléséhez, az ivóvíz védelméhez, és egyúttal lehetővé teszik a régiók társadalmi fejlődését” - hangsúlyozta Budaj. „A nemzeti parkok reformjának jóváhagyása a legszebb karácsonyi ajándék minden természetbarát számára Szlovákiában” - áll a Mi Vagyunk az Erdő (My Sme Les) szervezet nyilatkozatában. Az állásfoglalásban hangsúlyozták, fontos első lépésről van szó, de továbbra is rengeteg munkára lesz szükség e téren. A nemzeti parkok „felszabadítását” szorgalmazó kampány keretén belül 57 ezer ember csatlakozott a reformtervezet támogatásához. A természetvédelmi szervezetek annak ellenére is üdvözölték a javaslat elfogadását, hogy a zonációról csak később döntenek, egyelőre konkrét határidő nélkül (TASR-felvétel)
