Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-02 / 277. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2021. december 2. | www.ujszo.com A hozzátartozó özvegyi nyugdíjat intézhet A nyugdíj nem automatikus, az SP-ben kell igényelni (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Emelkedett e halálozások szá­ma, Szlovákiában naponta 60-70 ember hal meg a koro­navírus miatt. Amikor meg­hal a szeretett családtag, nem mindenki gondol a pénzre, és a hozzátartozók könnyen nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek. Nem árt tudatosítani: az özve­gyi nyugdíjat minél hamarabb el kell kezdeni intézni! Augusztusban a Covid-19 a ti­zenkettedik, egy hónappal később a hatodik, októberben pedig már a negyedik leggyakoribb halálok volt Szlovákiában. Idén szeptemberben 5,7%-kal nőtt a halálozási ráta a jár­vány előtti 5 év azonos időszakának az átlagához képest. A szeretett sze­mély távozása nemcsak érzelmileg, hanem sokszor anyagilag is meg­viseli a hozzátartozókat. Az állam ezt úgy próbálja meg kompenzálni, hogy az elhunyt házastársának özve­gyi, a gyermekeinek pedig árvasági nyugdíjat folyósít. A hozzátartozói nyugellátás tehát olyan járandóság, amelyet az öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjbiztosítási rendszerből folyósítanak az elhunyt személy hoz­zátartozóinak. Mint az életbiztosítás Az összes nyugdíjtípus egyfaj­ta biztosítás: a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény be­következtekor - bizonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájut a biz­tosítási összeghez. A baleset- vagy életbiztosításhoz hasonlóan ennek is több címzettje lehet, eszerint a nyug­ellátást két nagy csoportra oszthat­juk: saját jogúra és hozzátartozóira. Az előbbi kategóriába tartozik az öregségi, a korengedményes és a rok­kantsági nyugdíj - ez esetben azo­nos a jogszerző és a kedvezménye­zett, azaz a szolgáltatás jogosultja. A másik kategóriát az özvegyi és az árvasági ellátás alkotja - ez esetben a jogszerző és a kedvezményezett nem azonos, hanem a nyugdíjjogo­sultsághoz szükséges szolgálati időt az elhunyt személy szerzi meg, és az általa elért jogosultság alapján halá­la után a túlélő hozzátartozók mint kedvezményezettek részesülhetnek a nyugdíjban. Ugyanakkor tudatosítani kell azt •is, hogy az özvegyi nyugdíj nem koc­kázati életbiztosítás, amikor a bizto­sító minden további feltétel nélkül azért fizet a haláleseti kedvezmé­nyezettnek (a túlélő házastársnak), mert a biztosított, vagyis a férj/fe­leség meghalt. Az özvegyi nyugdíj sokkal inkább emlékeztet a kötele­ző felelősségbiztosításra: ha kiesik az egyik házastárs, akkor a biztosító egy szorosan'meghatározott időtar­tamon belül helyette fizeti legalább részben tovább a családfenntartás költségeit, ha erre a túlélő házastárs egyedül képtelen. Ki jogosult az ellátásra? A hozzátartozói nyugdíj nem au­tomatikus, azaz kérni kell a Szociá­lis Biztosítótól. A kérvényt a lakhely szerint illetékes kirendeltségben kell benyújtani, majd megvizsgálják, telje­­sültek-e a törvényes feltételek. Özve­gyi járandóságot csak házastárs kap­hat, élettársnak nem hagyják jóvá. A biztosító a meghatározott összeget 1 évig folyósítja, utána felülbírálják a jogosultságot. 1 év után csak az az özvegy kaphatja továbbra is a házas­társa utáni özvegyi nyugdíjat, aki el­tartott gyermek(ek)ről gondoskodik, rokkantnyugdíjas (munkaképessége több mint 70%-kal csökkent), betöl­tötte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt leg­alább 3 gyereket, illetve még csak 52 éves, de felnevelt 2 gyereket. Azonnal elveszíti jogosultságát, és leállítják az összeg folyósítását, ha a hozzátartozó ismét összeházasodik valakivel, illet­ve bírósági ítélet születik arról, hogy szándékos bűncselekménnyel okozta férje/felesége halálát. Egyébként az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultság Hozzátartozói nyugdíj lépésről lépésre 1 írásos kérvényt kell ■ benyújtani a Szociális Biztosítóban. 2 A kérvényhez mellé­­■ kelni kell az összes szükséges dokumentumot. 3 A járadékra attól ■ a naptól jogosult az igénylő, amikor benyújtotta a kérvényt. 4 A nyugdíjat készpénz­­■ ben vagy banki átutalással fizetik ki, a kér­vényben ki kell választani az egyik lehetőséget. A járandóságot külföldre is folyósítják. 5 Mindennemű válto­­■ zást 8 napon belül kell jelenteni a biztosítóban. nem szűnik meg, nem is évülhet el, esetleg csak ideiglenesen a kifizetés feltételei nem teljesülnek, ha viszont a hozzátartozó később ismét megfelel a kritériumoknak (például közben eléri a nyugdíjkorhatárt, megrokkan), újból jóváhagyhatják számára az özvegyi járandóságot. Hogyan kell intézni? A hozzátartozói ellátás a legin­kább zökkenőmentesen akkor intéz­hető, ha olyan ember hunyt el, akinek a Szociális Biztosító már folyósított öregségi, korengedményes vagy rok­kantsági nyugdíjat. Kissé bonyolul­tabb, de viszonylag egyszerű ügy­intézésre lehet számítani abban az esetben, ha az elhunyt személynek halála előtt ugyan még nem folyósí­tottak semmilyen járandóságot, de már megszerezte rá a jogosultságot, csak még nem kérte, mert például a nyugdíjkorhatár elérése után is to­vább dolgozott. (Ez utóbbi esetben a nyugdíj kérvényhez mellékelni kell a munkahelyen kiállított nyugdíj­­biztosítási nyilvántartó lapot is.) A legkomplikáltabb helyzetek akkor szoktak előfordulni, ha sem az el­hunyt személy, sem a hozzátartozója még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és korengedményes nyugdíjra sem jogosult. Ilyen esetben a halált úgy veszik, mint tragikus kimenetelű megrokkanást, és kiszámítják, hogy az elhunyt személy milyen rokkant­sági nyugdíjra lenne jogosult, a hát­ramaradt házastársa pedig megkap­hatja ennek az összegnek a 60 szá­zalékát. Az özvegyi nyugdíj ugyanis mindig 60%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, amelyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett. (sza) Nyugellátás a 2. pillérből A nyugdíjpénztárak a nyug­díjspórolásból folyósíthat­nak hozzátartozói járandó­ságot - a pénztártag halála esetén a hozzátartozók özve­gyi vagy árvasógi nyugdíjat kaphatnak. Életjáradék Ha olyan pénztártag hal meg, aki az egész megtakarított pén­zén életjáradékot vásárolt, annak nem marad örökölhető pénze. Ha­­az ügyfél az életjáradék kifizetésé­nek első 7 évében meghal, az első 7 év alatt kifizetendő összeg hát­ralévő részét az ügyfél által meg­jelölt személy kapja. Ha az örökös szintén pénztártag, az „örökségét” átírathatja a saját nyugdíjszámlá­jára. Ha a biztosítóval kötött szer­ződésben az ügyfél nem tüntet fel örököst, a 7. év végéig kifizetendő összeg hátralévő része hagyatéki eljárás tárgyát képezi. A 7. év után kifizetendő maradék pénzre az örö­kösök már nem tarthatnak igényt. Ha olyan pénztártag hal meg, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de még nem kért életjáradékot a 2. pillérből, a teljes megtakarított ösz­­szeg örökölhető. Ha az ügyfél már kért életjáradékot, de még az első havi nyugdíj kifizetése előtt meg­hal, ugyancsak a teljes megtaka­rítás örökölhető. Az ügyfél a biz­tosítóval kötött szerződésben arról is megállapodhat, hogy halála ese­tén hozzátartozói kapjanak-e vala­milyen járadékot. Aki ilyen esetre szeretné biztosítani családtagjait, annak számolnia kell azzal, hogy a 2. pillérből folyósított életjáradék kezdeti összege alacsonyabb lesz. A csökkenés mintegy 10 százalé­kos lehet, és az özvegyi nyugdíj egy vagy két évig jár majd. Ideiglenes nyugdíj Ha az a pénztártag, akinek ide­iglenes nyugdíjat folyósítanak, még a megállapodott összeg teljes kifi­zetése előtt meghal, a hátramaradó rész nem örökölhető. Tervezett felhasználás Ha a programozott felhaszná­lást választó személy még a meg­állapodott összeg teljes kifizetése előtt meghal, a számláján maradt tételt annak adják, akit örököseként feltüntetett. Ha nem nevezett meg senkit, a maradék összeg hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Nyereség befektetésből Az a pénztártag, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem igé­nyelt járandóságot a 2. pillérből, a nyugdíjpénztárral megállapodhat a befektetésből származó nyere­ség kifizetéséről. Ez nem nyugdíj, ebből nem intézhető özvegyi já­randóság. Ha az ügyfél meghal, a számláján levő megtakarított ösz­­szeg örökölhető. (sza) r Arvasági járandóság a gyerekeknek Az árvasági ellátás olyan já­randóság, amelyet az öreg­ségi- vagy rokkantságinyug­­díj-biztosítási rendszerből fo­lyósítanak annak az árvának, akinek meghalt a szülője vagy az örökbefogadója. Nevelő­szülők után nem jár árvasági nyugdíj. Az árvasági ellátás 40%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, amelyet az elhunyt szülőnek vagy örökbe­fogadónak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultsá­got szerzett. Mindkét szülő 'vagy örökbefogadó után elintézhető a já­randóság, vagyis egy gyermeknek 2 árvasági nyugdíjat is folyósíthat­nak. Ha az elhunytnak több gyer­meke volt, mindegyik igényelheti a járandóságot. Meddig folyósítják? Árvasági ellátásra a gyermek ad­dig jogosult, amíg iskolába jár, leg­feljebb 26 éves koráig. Ha addig megházasodik, az nincs hatással a járandóságra, az esetleges névválto­zást azonban 8 napon belül jelenteni kell. Ha viszont örökbe fogadják őt, és így ismét lesznek (adoptív) szülei, leállítják a nyugdíj kifizetését. Ha bírósági ítélet születik arról, hogy az árva szándékos bűncselekmény el­követésével saját maga okozta szü­lője halálát, haladéktalanul megvon­ják tőle az árvasági ellátást. Ügyintézés A 15 évesnél fiatalabb árvák ese­tében az igényt a gyermek törvé­nyes képviselője nyújtja be. A 15 évesnél idősebbek saját maguk in­tézkednek. Szükséges iratok: sze­mélyi igazolvány, az árva születési anyakönyvi kivonata, a szülő halotti bizonyítványa, igazolás az iskolalá­togatásról, igazolás az elhunyt isko­lai végzettségéről és katonai szol­gálatáról. Kell egy igazolás az ösz­­szes időszakról, amikor az elhunyt személy munkanélküli volt, továbbá hiteles dokumentum a munkaadó(k) tói arról, az elhunyt mikortól med­dig volt alkalmazott és része volt-e a nyugdíjbiztosítási rendszernek - a biztosítási időszak és a kiveté­si alap igazolásához szükség van a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapra (evidencny list dőchodkového zabezpecenia). Többféle nyugdíj Aki egyszerre többféle nyugdíj­ra jogosult, nem kapja meg mind­egyiknek a teljes összegét. Ha a gyermeknek már folyósítanak rok­kantsági nyugdíjat, és jóváhagyják az árvaságit is, csak a magasabbat fizetik ki teljes összegben, az ala­csonyabbnak a felét utalják át. Ha az árvának már folyósítanak árvasá­gi ellátást, és most a másik szülője után is kér járandóságot, mindket­tőt teljes összegben fizetik ki. Ha az árvának azért folyósítanak rok­kantsági nyugdíjat, mert a munka­­képessége 70 százalékkal csökkent, nem minősül eltartott gyermeknek, és így nem is jogosult árvasági el­látásra. Iskola befejezése A középiskolák és az egyetemek azon végzőseinek, akik árvasági nyugdíjat kapnak, törvényből kifo­lyó bejelentési kötelezettségük van a Szociális Biztosítóval szemben." Nyolc napon belül el kell juttatniuk az SP-be egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították ta­nulmányaikat. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: KARÁCSONYI AJÁNDÉK ■ MIVEL LEPJÜK MEG SZERETTEINKET, ÜNNEPEK A KORONAVÍRUS ÁRNYÉKÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents