Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-15 / 288. szám
www.üjszo.com| 2021. december 15. KULTÚRA 11 Egy kiismerhetetlen város JUHÁSZ KATALIN Sokféle Pozsony létezik. Pont annyiféle, ahény ember lakja, vagy felfedezi magénak. Senki sem birtokolhatja az egészet, csak részeit, és személyisége, múltja, körülményei befolyásolják az összképet. Ebben a tizenkét elbeszélésben sokféle perspektívából láthatjuk a várost, amely valójában senkié. Nem könnyű vállalás szépirodalmi műben szerepeltetni egy konkrét várost, mivel az ott élők, vagy az egyes helyszíneket jól ismerők akaratlanul is összevetik az olvasottakat saját élményeikkel, tapasztalataikkal, a többiek pedig valamiféle idegenvezetői szolgáltatást várnak a szerzőtől. Vagy legalábbis realista hozzáállást, már ami az egyes történetek kulisszáit illeti. Itt azonban a város nem díszletként jelenik meg, hanem szereplőként. Szereplőkből pedig, mint tudjuk, vannak pozitívak és negatívak, és egyáltalán nem mindegy, melyikükkel kerül kapcsolatba a főhős. Szalay Zoltán a legkülönbözőbb hősöket, vagy inkább antihősöket válogatta ebbe a sorozatba a képzeletbeli casting során. Van, aki menekülni akar a realitások elől, felszívódni a városban, mint a Piramisépítők egyetemistája, akinek az orra előtt semmisül meg a múlt és tör utat a jelen, vagyis a hetvenes évek szűk levegője, ahogy az Bereményi Géza hőseivel is megesett Budapesten. Van, aki számára Pozsony egyenlő a hiánnyal, a családi puzzle elkallódott darabkájával (Agykontroll), másnak a bűn városa, amelyben csak a legerősebbek győzhetnek (Mongol), megint másnak az érvényesülés titokzatos terepe, ahol felfoghatatlan üzletek zajlanak (Matchball), és van, aki azért költözik ide, mert rég elveszett múltját keresi benne (Senki háza, A feleségem történetei), vagy valami egzotikumot (Henry). És szlovák szereplők bőrébe is belebújhatunk, a Vegyes érzelmek egyetemistája például magyar lánynak udvarol, aki egy csallóközi faluba hordja őt a szüleihez. A srác sok mindent nem ért(het) meg ezen az ismeretlen terepen, és azt is megérezhetjük, mi választja el kettőjüket egymástól. De láthatjuk a teljes asszimilálódást is, egy magyar apát, aki tíz éve nem beszélt senkivel magyarul a fővárosban, és fiának sem tanítja meg a nyelvet (A néma szellem). Mindazonáltal nem a szlovák-magyar viszony elemzése zajlik itt, hanem a város „szerepel” olvasztótégelyként. „Ismertem egy költőt, egészen remek elme volt, csakhogy magyarul írt szegény, így aztán nem sokan hallottak róla. De az itteni szegényes magyar közeg azért felfogadta, úgy-ahogy, a verseiért mindig kapott némi alamizsnát, kiflire meg olcsó borra futotta neki belőle” - meséli a Hontalanságvágy című történet egyik szereplője. Egy másik szerző, aki kisgyerekként került Pozsonyból Edinburghba, skót gael nyelven írt, valószínűleg egy képzeletbeli csodavárosról, de ezt sosem tudjuk meg, mert nem hagyta angolra fordítani a műveit (A Mária Terézia kávéház). A címadó, leghosszabb elbeszélés három főszereplő perspektívájából mutatja be egy konkrét ház történetét. A bonyolult tulajdonjogi viszonyokból emberi sorsok rajzolódnak ki, egy zűrzavaros évszázad tükrében. Ébből akár egy önálló regény is kikerekedhetett volna, ám a szerző épp az elhallgatással, a sűrítéssel fokozza az izgalmakat, jelezve azt is, hogy a történelem bizony kíméletlenül végigszánt az emberek életén. A múlt megfejthetetlensége, az elvarratlan szálak másutt is fontos szerepet kapnak (A néma szellem, Oskar Bereck elrablása, Hontalanságvágy, A feleségem történetei), és bár mi általában egy picivel többet tudunk, mint a szereplők, kénytelenek vagyunk megelégedni annyival, amennyit a szerző tudtunkra ad, illetve a sorok között sugall. Maguk a helyzetek, a jellemek, a gyorsan felépülő sztorik is érdekesek, de az apró nüanszokra kihegyezett olvasó további nyalánkságokat talál, vagyis a szerző az együtt gondolkodás lehetőségét is felkínálja. Az Oskar Bereck elrablását elmesélő kisfiú például nem véletlenül olvassa pont a Don Quijotét. A Guy Fawkes-álarcok sem véletlenül bukkannak fel rendszeresen a Vegyes érzések című történetben. Egyszerre jelzik a cselekmény idejét, és a lázadás esetlegességét, hiábavalóságát. „A gorillamaszkos tömegek szétforgácsolódtak, nem lehetett tudni, hol zajlik éppen a tüntetés, bárhol felbukkanhatott egy-egy bundás alak, banánokat dobáltak, és hörögve, artikulálatlanul üvöltöttek, minden napszakban, és senki sem tudta, mit akarnak.” Az SzNF híd tetején található Ufó kávéház, amelyről az a legenda terjedt el, hogy körbeforog, két történetben is szerepel - ez sem véletlen..A pozsonyiaknak csak töredéke járt odafent, azaz úgy titokzatos a hely, hogy közben a város szívében áll. A múlt pedig áthatolhatatlan ködként nehezedik az utcákra, és mintha Szalay Zoltán is ezen a ködön akarná átverekedni magát. Nyelve legtöbbször szikár és lényegre törő, aztán a karakter váratlanul gondol valami költőit, valami szépet, de ez csak egy villanás, mert máris visszasüppedünk a szürke valóságba. Rendkívül izgalmas olvasmány a Senki háza. Tele van titkokkal, amelyek által ki-ki a saját családi titkait is megidézheti, akár saját városa szerepeltetésével is. Ez itt egyrészt Szalay Zoltán Pozsonya, másrészt jóval több ennél. Gyenes Gábor illusztrációi rendkívül rafináltak. Az elbeszélések első oldalát díszítik, szinte kiegészítik. Kezdetben még nem sokat árulnak el, de a szöveg elolvasása után értelmet nyernek, úgyhogy érdemes visszalapozni a kezdéshez, mert kiderül, hogy kulcsfontosságú részletek szerepelnek rajtuk. Érdekes, hogy nagyon kevés szépirodalmi mű született erről a városról magyar nyelven. Én szám szerint kettőt tudok említeni, György Norbert regényét, a Klárát, amelyben Pozsony, illetve Ligetfalu inkább kulisszaként van jelen, és Czinki Ferenctől A pozsonyi metrót, amely félig-meddig a messziről jött idegen képzeletében játszódik. Mindkét mű kiváló, de csak egy perspektívát kínálnak. Ez a Kalligram gondozásában megjelent kötet tele van perspektívákkal, egy szavunk sem lehet, sőt, csak úgy kapkodjuk a fejünket. Akár jártunk már ebben a kiismerhetetlen városban, akár nem. RÖVIDEN AGorloVolka meglepetése Ma 18 órakor debütál a a YouTube-on a Gorlo Volka zenekar frissen rögzített Tű és cérna című dala, amelyhez klip is készült. A Farkas Melinda énekes-dalszerző vezette négytagú csapat a házai könnyűzenei szcéna üde színfoltja, a lírai power-pop szakkifejezést találták ki zenéjükre, és verseket is szívesen zenésítenek meg. A Tű és cérna nem ismeretlen a régi rajongók előtt, Melinda ezzel nyerte meg a Tompa Mihály Országos Verseny verséneklő kategóriáját 2014-ben. Zenekari hangszerelésben azonban csak most vették fel a dalt, melyben a Little Symphony String Ensemble (Kiss Flóra és Petrovics Éva - hegedű, Lengyel Zsuzsanna - brácsa, Galbavá Viktória - cselló) is közreműködik. Ez zárja a CD-t, amelynek borítóját szintén Melinda tervezte és rajzolta. Az album címe Szeretetjárvány, azokat a dalokat gyűjtötték össze rá, amelyek 2019 októbere és 2021 novembere között kerültek rögzítésre, majd fokozatosan az internetre. A dalokat az egységesebb hangzás érdekében remaszterelték, tehát jobban szólnak a CD-n, mint online verzióban. (juk) Újabb díj az Apró meséknek Budapest. A legjobb játékfilm és a közönség díját is elnyerte Szász Attila Apró mesék című alkotása az alaszkai Anchorage nemzetközi filmfesztiválon. A fuleki származású Kerekes Vica főszereplésével készült alkotás az elmúlt időszakban számos fesztiválra kapott meghívást, Párma, Izmir, San Jose, Berlin, Avanca, Ojai, Fort Lauderdale és legutóbb Kijev versenyein nyert díjakat. (MTI, juk) Megvannak a megtépázott tekintélyű Golden Globe-díj jelöltjei Ismertette a 79. Golden Globe-díj jelöléseit a Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szervezete (HFPA). Kenneth Branagh Belfastja ás Jane Campion A kutya karmai között című westernje kapta a legtöbb, 7-7 jelölést. Los Angeles. A zenés filmek/ vígjátékok kategóriájában a Cyrano, a Ne nézz fel!, a Éicorice Pizza, a Tick, Tick . Boom! és a West Side Story jutott be a legjobbak közé, a drámai mezőnyben pedig a Belfast, a CODA, a Düne, a Richard király és A kutya karmai között lehet a győztes. A legjobb idegen nyelvű film díjára a finn Compartment No. 6, a japán Drive My Car, az olasz Isten keze, az iráni A hős és a spanyol Párhuzamos anyák kapott jelölést. Legjobb színésznő és színész kategóriákban (vígjáték/zenés film) Marion Cotiílard (Annette), Alana Haim (Licorice Pizza), Jennifer Lawrence (Ne nézz fel!), Emma Stone (Szörnyella), Rachel Zegler (West Side Story), valamint Leonardo DiCaprio (Ne nézz fel!), Peter Dinklage (Cyrano), Andrew Garfi-Benedict Cumberbatch (Netflix) eld (Tick, Tick . Boom!), Cooper Hoffman (Licorice Pizza) és Anthony Ramos (In the Heights) került ajelöltek közé. A drámai filmek főszereplői közül Mahershala Ali (Swan Song), Javier Bardem (Being the Ricardos), Benedict Cumberbatch (A kutya karmai között), Will Smith (Richard király), Denzel Washington (The Tragedy of Macbeth), valamint Jessica Chastain (Tammy Faye szemei), Olivia Colman (The Lost Daughter), Nicole Kidman (Being the Ricardos), Lady Gaga (A Gucci-ház) és Kristen Stewart (Spencer) lett jelölt. A díjátadót január 9-én tartják, de nem közvetíti a televízió, mert az NBC csatorna szerződést bontott a megtépázott tekintélyű újságírószervezettel, amelynek tavaly elfogultság és korrupció vádjával kellett szembenéznie. Az sem segített rajtuk, hogy a korábbi 87 tag mellé 21 újat vettek fel, és már feketék is vannak köztük, illetve hogy új etikai szabályzatot fogadtak el. A HFPA ugyanis vélhetően különböző juttatásokat kapott a stúdióktól a marketingszempontból fontos jelölésekért és díjakért cserébe. (MTI, juk)
