Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-15 / 288. szám
www.ujszo.coml 2021. december 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Kétféle Matovic első költségvetése Nagy kérdés, mire lesz elég a 700 milliós járványügyi tartalék X. A parlament tegnap elfogadta a jövő évi költségvetést, így tehát megúsznak a költségvetési provizóriumot, de sem az elfogadás folyamatával, sem a büdzsével nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Érthető, hogy járvány idején nem könnyű költségvetést készíteni, és a helyzetet tovább bonyolították a kormánypártok közti feszültségek. Mindamellett a parlamentben sem kísérte nagy érdeklődés a költségvetési vitát, csak néhány képviselő vett benne részt aktívan. Kezdjük ott, hogy a költségvetésben valójában két különböző hiány szerepel. A tervezet a GDP-hez mérten 4,94 százalékos hiánnyal számolt, de Igor Matoviő pénzügyminiszter előre jelezte, hogy 500 millió eurót csak akkor hajlandó folyósítani a költségvetésből, ha a kormánykoalíció teljesíti három feltételét: elfogadja a nyugdíjrendszer reformját, a költségvetési kiadások korlátáit és az adósságfék módosítását. A kormánypártok eddig egyik feltételt sem teljesítették, így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a pénzügyminiszter korlátozni fogja a költségvetési kiadásokat, még akkor is, ha a parlamentben elfogadott költségvetés mást mond. Ez főleg az egészségügynek és az oktatásügynek rossz hír, hiszen az 500 millió nagy része oda vándorolt volna. Nagy kérdés az is, mire lesz elég a 700 millió eurós járványügyi költségvetési tartalék. Igaz, hogy a szlovák gazdaság nagy része már megtanult együtt élni a koronavírus-járvánnyal, de az elmúlt hetek is megmutatták, hogy egyes szektoroknak továbbra is állami pénzügyi segítségre van szükségük. A jövő év gazdaságilag némileg optimistábbnak tűnik, de pillanatnyilag mindenre rávetül az omikron variáns árnyéka. Várható hatásait még nem igazán ismerjük, az is lehet, hogy nem okoz komolyabb fennakadásokat a gazdaságban. Viszont az sincs kizárva, hogy ismételten korlátozásokra lesz szükség, ami akár másfél-két százalékponttal is csökkentheti a szlovák gazdaság növekedését. Figyelembe kell venni azt is, hogy bármikor jöhet olyan váratlan kiadás, mint a 60 év felettieket oltásra buzdító pénzügyi motiváció, melynek költségvetési hatásait 250 millióra becsülik. A jövő évi költségvetés legnagyobb hiányossága, hogy nem találtak pénzt az oktatásügyben dolgozók fizetésének valorizálására. Mivel erre idén sem került sor, a tanároknak marad a keserű szájíz és az évtizedes rekordokat döntögető infláció hatásai. Bár az oktatásügyi miniszter azt mondta, szimpatizál a tanárok követelésével, de szerinte a pénzügyminisztérium forráshiányra hivatkozva nem volt hajlandó a béremelésre pénzügyi forrásokat biztosítani. Ezt a tanárok nem annyira hiszik el, tekintve, hogy Igor Matovic pénzügyminiszter a 60 év felettiek oltási motivációjára kész volt azonnal akár 600 millió eurót is mozgósítani. így nehéz elhinni, hogy az oktatás a Heger-kormány legfontosabb prioritásai közé tartozik. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy globális járvány ellenére a Matoviő- és a Heger-kormány eddig felelősen állt hozzá a költségvetés kezeléséhez. A költségvetési hiány 2020-ban sem haladta meg az eurozóna átlagát, és a költségvetési tanács az idei évben is jobbnak látja a büdzsé helyzetét az eredeti terveknél. Ebből a szemszögből a jövő évi költségvetésre is optimistán tekinthetünk, bár az összképet kicsit rontja, hogy a költségvetési kiadási korlátok éles bevezetését a kormány 2024-re tervezi kitolni. DUDÁS TAMÁS Máig nem adták át a Szputnyik adatait Az orosz elnök szóvivője beismerte, hogy Oroszország még mindig nem adott át minden információt az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a Szputnyikról. így a Szputnyik V engedélyezése továbbra is lehetetlen. Dmitrij Peszkov az előírások különbözőségével magyarázza, hogy nem adtak át mindent. „Valóban van még néhány információ, amelyet a tanúsításhoz be kell nyújtanunk. Ez eddig azért nem történt meg, mert eltérő a felfogásunk arról, hogy ezek pontosan milyen információk, hogyan kell őket bemutatni” - nyilatkozott a Kreml szóvivője. Azt mondta, „fokozatosan alkalmazkodnak” a követelményekhez, amelyek mindenkire vonatkoznak. Arra a kérdésre, hogy a Kreml aggódik-e a hosszú engedélyeztetési eljárása miatt, Peszkov nemmel válaszolt. Arra viszont nem mondott semmit, hogy mit várnak a WHO-küldöttség januári látogatásától a Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpontban. Az orosz külügyminisztérium erről úgy nyilatkozott, arra számít, hogy a WHO a jövő év első felében hagyhatja jóvá a Szputnyik alkalmazását. Oroszországban már 2020. augusztus 1 l-étől oltanak Szputnyikkal, elsőként kezdték a világon. Az oltóanyag 71 országba jutott el. Közben a Gamaleja Központ igazgatója azt is bejelentette, hogy máris kifejlesztették a Szputnyik omikron változat elleni modifikációját, az oltóanyagot tesztelik. Egyébként az új fertőzöttek száma tegnap több mint egy hónap után csökkent 29 ezer alá Oroszországban. Egy nap alatt 1145-en haltak meg, az áldozatok száma így már majdnem 292 ezer. (MTI) I 7 VERES ISTVÁN F ppen kiégett a negyvenes égő a kamrában, amikor Bandika és E Ervin megtudta, hogy Trencsén lesz Európa Kulturális Fővárosa 2026-ban. Pedig én Vlagyivosztoknak drukkoltam, dobta a füstölgő gyufaszálat a hóba Ervin. Na de hát az nem is európai, zárta el a gázpalack szelepét Bandika. Már hogy ne lenne, folytatta Ervin. Oroszország európai ország, nem? Vlagyivosztok pedig Oroszországban található. Most akkor mit akadékoskodik? Már megint azt keresi, hogy hogyan nem lehet, ahelyett, hogy azt keresné, hogy hogyan lehet. Bandika bevitte a palackot a verandára, mert elkezdett szemeregni az eső, majd megemlítette, hogy 1991 augusztusában Balatonfüreden tartózkodott, ugyanis részt vett a 10. nemzetközi Kationos Polimerizációs Szimpóziumon. Már ott megmondták, hogy a 21. század egyik legveszélyesebb foglalkoztatáspolitikai problémája a kiégés lesz. Az emberek végzik a dolgukat, aztán egyszer csak arra eszmélnek, hogy kiégtek. Ervin kihozta a kredencből a bajonettet, és elkezdte kaparni a disznó oldaláról a feketére perzselődött szőrt. Szerintem a kiégés olyan, mint az előadó-művészet vagy a sztrájk. Csak egy módja annak, hogy a mai, természettől elrugaszkodott modem ember felhívja magára a figyelmet társadalmilag. Ugyanakkor nem elhanyagolható tényező, hogy ha nem lenne semmi baja, nyilván nem érezné szükségét, hogy a figyelmet magára felhívja. Mivel választ nem kapott, beszámolt arról is, hogy 1974. szeptember 9-én ő is Balatonfüreden járt, a KGST szénbányászati állandó bizottsága szabványosítási munkacsoportjának 31. ülésén, és ott hallotta, hogy az égés akkor okozhatja a legnagyobb problémát, ha tökéletlen, mert szén-monoxid is keletkezik. Ez ugye akkor történik, ha a szén vagy a szénvegyület nem jut az égés során elegendő oxigénhez. Az égéshez ugyanis oxigén kell. Mire ezt elmondta, Bandika már a fát pakolta a katlanba. Közben elmesélte, hogy 1983. szeptember 27-30-a közt éppen Balatonfüreden járt, mert részt vett a Szemcseméret-analitikai és portechnológiai szimpóziumon, ahol egy jövendőmondással is foglalkozó résztvevő (valami Cecília) az egyik szünetben azt mondta, hogy 2021 decemberében Szlovákiában az emberek azt fogják várni, hogy a kormány eldöntse, milyen lesz a karácsonyuk. Hát nyilván mindenki azt akarja majd, hogy fehér legyen, nem? - lobbantotta be a katlan tüzterét a gázperzselővei Ervin. Valószínű - bólintott Bandika, majd elindult a piros tálért, amelyben a mosott belek várakoztak. Honnan szedett maga mosott belet, amikor a malacot még ki sem nyitottuk? - kérdezte meglepetten Ervin. Vettem a hentesnél, felelte Bandika, majd gyorsan hozzátette, hogy 1987. május 18-19-én Balatonfüreden járt, ugyanis részt vett a Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége Egészségügyi Ágazati Bizottságának tanácskozásán. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Nem utalnak egyetlen centet sem A francia elnök nem hajlandó engedni a jogállam ügyében: Budapesten a közös értékek védelmét sürgette, ez volt a mondandója Orbán Viktornak - írta a német Spiegel kommentárja. Macron a hivatalos sajtótájékoztatón még egész békülékeny hangot ütött meg, de utána egyértelművé tette, hogy addig nincs pénz Brüsszelből, amíg a magyar vezetés nem tartja tiszteletben az uniós jogrendszert. Úgy fogalmazott: Magyarország kinyilvánította, hogy nincs szándékában bármit is tenni a vitás kérdésekben az országgyűlési választásig, ezért az EU nem folyósít egyetlen részletet sem az újjáépítési járványalapból. Macron azt mondta, a tárgyalásokon megállapították: a jogállam, a kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció, valamint a korrupció elleni harc ügyében eltér a véíeményük, ám amíg ezekben nem sikerül előbbre lépni, addig nem utalnak egyetlen centet sem. (nsz) Meg nem támadási szerződés A külföldre irányuló hírszolgáltatást nyújtó francia közszolgálati rádió, az RFI szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeledési pontot talált a bevándorlás elleni küzdelmet, illetve a nukleáris energia felhasználását illetően, de fennmaradt a nézeteltérés a jogállamiság tiszteletével és a magyarországi korrupcióval kapcsolatban. Orbán elfogadhatatlan zsarolásnak nevezte, hogy Brüsszel visszatartja a Magyarországnak szánt gazdaságélénkítő pénzeket, amíg semmit nem tesznek a korrupció ellen. Macron szerint nem lesz haladás a jövő áprilisi magyarországi választásig. „Macron és Orbán eljátszotta, hogy a legjobb ellenfelei egymásnak” - összegzi a Libération című baloldali párizsi lap. A francia elnök a liberális Európa és a jogállam nagy védelmezőjeként mutatta meg magát, de egyes pontokban egyetértésre jutott a magyar kormányfővel. Ä Libération emlékeztet, hogy 2017-es elnökké választásakor Macron meghirdette, el kíván látogatni az unió összes tagállamába, mert a legkisebbek hangja is számít. Eddig kivétel volt Magyarország, a francia elnök csak most látogatott el Budapestre. A jobboldali Le Figaro úgy értelmezi Macron kései budapesti látogatását, hogy meg nem támadási egyezményt akart kötni a politikai ellenféllel és európai partnerrel. Macron a szintén jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztásra is készül, amikor a francia európai uniós elnökség célkitűzéseit fogalmazza meg. (klubrádió)
