Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-15 / 288. szám
4 RÉGIÓ 2021. december 15. | www.ujszo.com „Mi felélesztjük az alvó búzamagot" Földes István ma is gyakran megfordul a pékségben (A szerző felvétele) (A pékszövetség felvétele) RÖVIDEN Betörők Nagyligetben Érsekújvár. Az utóbbi időben megszaporodtak a betörések az érsekújvári Nagyliget (Vel’ky háj) városrészben, melyet az helyiek „milliomos negyedként” emlegetnek. Jozef Tököly, az Ersekújvári Városi Rendőrség parancsnoka arra figyelmezteti a lakosokat, hogy a családi házakban élők zárják le gondosabban a földszinti ablakokat, szellőzőablakokat. A tolvajok a könnyen, zajmentesen nyitható ablakokon hatolnak be a házakba, értéktárgyakat, pénzt keresitek. „Különösen éjszaka és a kora reggeli órákban kétjük, legyenek fokozottan éberek, mert az utcákon ismeretlen, gyanús személyek mozognak. Kérjük a lakosságot, ha gyanús alakokat észlelnek, azonnal jelentsék a rendőrség 158-as számán, vagy a városi rendőrségnek a 159-es számon” - figyelmezteti a lakosokat Jozef Tököly abban a felhívásban, melyet a városi önkormányzat honlapján tett közzé. (száz) A népdalkor kapja a Pro Űrbe díjat Nagymegyer. A Kék Nefelejcs Népdalkor kapja idén a Pro Űrbe díjat Nagymegyeren. A városi képviselők titkos szavazással döntötték arról, hogy Öllé Sándor, a Nagymegyeri Csigák Turistaklub elnöke, vagy az idén huszonöt éves Kék Nefelejcs Népdalkor kapja az elismerést. Holényi Gergő polgármester elmondta, a nyugdíjasklub tagjai jelölték az énekkart, amely csakúgy, mint Öllé Sándor, minden feltételnek megfelelt. Ollét a turista-klub tagjai javasolták, az elnök 1980 óta vezeti a közel hétszáz tagú csoportot a kirándulásokon. A jubiláló népdalkor zárt körben vette át az elismerést. , (béva) VATAŐÖIN PÉTER Földes István (1954) közismert komáromi pák ugyan már nem veszi magára a cégvezetés napi fáradalmait, az általa alapított F&K pékség munkáját még mindig aktívan segíti. Munkásságát a Magyar Pékszövetség nemrég életműdíjjal ismerte el. KOMÁROM Vannak mesteremberek, akik amellett, hogy egész életükben egy szakmát műveltek és tökéletesítették magukat benne, dinasztiák tagjai is. Ez a Földes családban pontosan négy generáción átívelő „pékdinasztiát” jelent. „Gyermekként 6-7 évesen hordtam az ebédet nagyapámnak, aki főmolnár volt Tanyon. Itt találkoztam először a szakmával. A fia, a nagybácsim, pék volt. Könnyen rábeszéltek, legyek az én is. El is mentem péknek, 1973-ig kitanultam a szakmát” - meséli Földes István. Katonaság után 1975-től Nemesócsán dolgozott, majd átkerült Komáromba a nagy ipari pékségbe. Itt ismerkedett meg a feleségével. Három gyermekük közül ketten szintén professzionális pékekké váltak, vagyis már a negyedik generáció viszi tovább a családi „pékhagyományt”. Földes Istvánnak hét unokája van, még nem derült ki, lesz-e valaki köztük, aki az ötödik nemzedék tagjaként továbbviszi a családi vonalat. Önállóan vállalkozni Földes István életútja leképezi, hogy a 20. század második felének két politikai rendszere miként hatott egy-egy szakmai életútra, amelyek az állami szférában kezdődtek, majd magánvállalkozásban folytatódtak. „1989-ben a bársonyos forradalom után, elkezdtem gondolkodni rajta, hogy milyen jó volna, ha az ipari pékség mellett létrejönne egy kézműves is Komáromban. 1992 tavaszán kezdtünk építkezni a feleségem testvérével. Akkor szeptembérben meg is sütöttük az első kenyeret. Egy év után kicsinek bizonyult az épület, hozzá kellett építeni, 1994-ben és 2004-ben újra bővítettük” - emlékezik vissza. A sikeres működéshez az is hozzá-A Magyar Pékszövetség díjátadója járult, hogy a közelben, Benén több gyár is van, ezért rendszeres vendégek a munkások: „A kezdet nagyon jó volt, mert az ipari pékségen kívül nem volt semmi más a városban. Ezért is tudtunk építkezni. Mindig bővítettük a kínálatot, nemcsak kalácsot, kenyeret, kiflit, hanem sokkal több mindent sütöttünk, vagy százféle termékünk van most is”. A csúcson 20 alkalmazottuk volt, most 13 embernek adnak munkát. Az operatív feladatokat már két éve fia, Róbert és párja, Nóra látják el - ám István is napi szinten részt vesz a cég működtetésében. Nemrég Léva mellől ő személyesen szerezte be a diót a pékség számára. Felkelteni az alvó magot „Mitől szép a pékszakma? A hentes például levágja a malacot. Megöli az élőt. Mi felélesztjük az alvó búzamagot. S amikor simogatjuk, formázzuk, akkor lélegzik a kéz alatt. Hát ez egy fantasztikus dolog” - mondja leplezetlen lelkesedéssel. Ez a szakmai filozófia kihat arra is, ahogyan a nyersanyaggal bánnak. Kimondottan arra törekednek, hogy minél több munkát kézzel végezzenek el, tartósító-, térfogatnövelő vagy penészgátló szereket pedig egyáltalán nem használnak. Több termékbe a minimálisan megadott mennyiség helyett nagyobb arányban raknak összetevőket, hogy tartalmasabb legyen az, ami a vevő asztalára kerül. Bajban a szakma Idén már harmadszor drágult a liszt, legalább 20%-kal fizetnek érte többet, ami a termékek árait is megdobta. Ezt a tényt szerencsére elfogadtak a vevők is, hiszen jól tudják, hogy elszabadultak a piaci árak. Karácsonyra mákos és diós pozsonyi kiflikkel és bejglikkel készülnek, ez most szezonális csúcsidőszaknak számít - majd az év első két hónapja rendszerint hullámvölgynek számít. A cégtörténetre még visszatérve István elmondja, a nagy üzletláncok megjelenése miatt csappant meg először a forgalmuk. Mint mondja, ugyan néhány szupermarketnek tényleg van saját belső sütödéje, de többen csupán a fagyasztott pékterméket melegítik fel, és a vásárlóknak friss áruként adják el. „Most olyan völgyben vagyunk, hogy éppen csak túléljük valahogy. Nagy bajban van a pékszakma” - állítja, majd felsorolja, hogy a közelmúltban Nagymegyeren, Nemesócsán, legutóbb pedig Marcelházán is lehúzta a rolót egy-egy pékség. Ok személyesen viszonylag nagyobb károk nélkül vészelték át a járványhullámokat, de nem mindenki bír ki egy-egy leállást. Sokaknak - akik iskoláknak szállítanak péktermékeket - például súlyos gondot okozott, amikor a tanintézmények átálltak a távoktatásra. Nagy érvágás Földes István szerint az alapbér és az éjjeli pótlék összegének megemelése is. Összességében a piaci viszonyok egyértelműen nagy veszélyt jelentenek a kisebb pékségekre, ám Földes úgy látja, az államtól egyelőre hiába várnak segítséget. A háttérben kapnak olyan „tanácsokat” is, hogy általánosan emeljék az áraikat, ezzel viszont csak a vásárlókat riasztanák el, akik aztán végképp elpártolnának a nagy üzletláncokhoz. A jóleső elismerós A Magyar Pékszövetség életműdíját, amit néhány hete kapott meg Hévízen, nagy megtiszteltetésnek tartja. Mindig jó szakmai kapcsolatai voltak Magyarországgal. Természetesen aktív a nemzetközi színtéren is, számos versenyen vett már részt, s tagja például az Európai Pékszövetségnek is. E szervezeten belül gyakran ő is tolmácsol a magyar és szlovák, illetve cseh pékek között, s ez egyúttal azt jelenti, mindhárom nyelvi közegben jó szakmai kapcsolatai vannak. Kérdésemre, hogy ilyen téren egyértelmű előny-e, ha valaki szlovákiai magyar, egyértelmű igennel válaszol. UJSZO com ír ja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa
