Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-14 / 287. szám

www.ujszo.coml 2021. december 14. KULTÚRA 113 Sós cseppek Mnómosziiné vizéből A lockdown miatti kényszerszünetet követően ismét látogatható Koszorús Rita tárlata a pozsonyi Atelier Xlll-ban Koszorús Rita és a Mnémoszüné nyomában című tárlat (Fotó: Viki Koiierová/Ateiierxiii) HAVRAN KATI Volt egy időszak, mikor az identitáskeresés hatotta át munkáit. Koszorús Rita az el­múlt években bejárta Európa nagyvárosait, elkötelezte ma­gát a festészet mellett, idén pedig elnyerte a hazai festé­szet legrangosabb elismeré­sét. Mnémoszüné nyomában című tárlata január 14-ig fo­gadja látogatóit. Pozsony óvárosában bújik meg az Atelier XIII galéria, melynek tere azzal vált most különlegessé, hogy a művész hatalmas vászonlepedőt ins­tallált fel a terem bejáratánál, melybe számos hosszanti nyilást, szakadást applikált. A nyílások a vásznon egy­részt a festményeken megjelenő for­mai világhoz illeszkednek, másrészt újszerű élményt nyújtanak a galériába lépő látogatónak, akinek először csu­pán a réseken át nyílik kilátása a tárlat anyagára. Ahogy a vászonanyag előtt lépegetve változik a perspektívánk, más és más kerül fedésbe, mi pedig más és más képet kapunk a sejtelme­sen hullámzó vászon mögött kiállított festményekről. A tárlat anyaga Koszorús Rita Por­tóban eltöltött időszakához fűződik. Festményei irányító elve az absztrak­ció. Az alakzatok, a színek és a tár­lat anyagában jellemzően megjelenő, térbeli hatást keltő eszközök mögött azonban ott sejtjük a kiindulási pon­tot, a portugál táj meghatározó eleme­it: a tengerpartot, az óceánt és annak sós vizét. A vászon felületének csil­logása, melyet csupán a festmények­hez egészen közel lépve észlelünk, a homok csillogását sejteti a tengerpar­ti napfényben, míg a vöröses alakzat az egyik festményen tengeri csillagra emlékeztet. A tárlat anyaga azonban nemcsak képi világot tár elénk, ha­nem a többi érzékszervünkre is hat. Az óceán sósságának érzetét a terem­ben elhelyezett és - helyenként a fes­tett vászon előtt lógó - kősódarabok nyújtják, egyes festmények részletei pedig háromdimenziós térélményt keltenek, melyek tengerparti sziklá­kat, a sziklák érdes felületének érzetét kelthetik bennünk, vagy akár a hul­lámzó óceánra utalhatnak. A víz a festő számára az emléke­zettel fonódik össze ebben a tárlat­anyagban. Az emlékezet és a nosztal­giajelensége már egy ideje Koszorús Rita érdeklődésének középpontjában áll, itt pedig egy személyes élményen keresztül szólítja meg a szemlélőt, hi­szen a festő Portugáliában találko­zott első alkalommal az óceánnal. A tárlat címe is erre az összefonódás­ra utal: Mnémoszüné az emlékezés istennője, akihez szorosan kapcsoló­dik a vele ellentétes Léthé figurája: a görög mitológiában a holt lelkek Léthé vizét megkóstolva felejtenek, míg azok a beavatottak, akik Mné­moszüné forrásából ihattak, az emlé­kezet vizét szívták magukba. A tárlat egyben Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regény folyamára is utal. Juliana Mrvová, a tárlat kurátora így írja le az emlékezet témakörének és az óceán motívumának összefo­nódását: „a tárlat fókusza a szemé­lyes múltunk sós könnycseppjei, me­lyek szemben állnak a sós tengervíz kollektív emlékezetével.” A művészt Mrvová szerint az a transzformáció érdekli, mely során a tenger vize pá­rává változik, és végül cseppekben - a festő képzeletében könnycseppek formájában - csapódik le. A kollektív emlékezet témájához fűződik az is, hogy a tárlat anyaga az európai művészetek múltjára, kö­zös művészeti emlékezetünkre is hivatkozik. Az elmúlt időszakban Koszorús Rita hosszabb időt töltött Berlinben, az ottani galériákat jár­va közelebbről is megismerkedhe­tett az európai avantgárddal, mely nagy hatással van rá. A most kiál­lított munkák a SchMERZbild cí­met viselő festménysorozata részei. A különleges SchMERZbild szó az európai avantgárdra utal: míg a Schmerz németül fájdalmat jelent, a Merz szavat Kurz Schwitters dadais­ta festő alkotta, ezzel jelölte dadaista festményeit és a kollázstechnikához hasonló, háromdimenziós tárgyak egymáshoz illesztéséből létrehozott műalkotásait. A most kiállított SchMERZbild sorozat része az a SchMERZbild FALL című festmény is, melyért a Festészet díjat ítélték oda Koszo­rús Ritának idén. Erre a versenyre Koszorús Rita nem először neve­zett festményt, tavaly, tavalyelőtt és 2015-ben is a döntőse volt. A ver­seny egyébként az egyetlen festésze­ti megmérettetés az országban, idén pedig nívós külföldi zsűritagok rész­vételében döntöttek a fődíjról. A Vökről származó Koszorús Rita korábbi munkáiban az identitás ke­resése, annak formálódása is fontos szerepet játszik. A Duna partja és egy, ebbe a tájba nem illő növény, a kaktusz voltak a fő elemei annak az alkotói folyamatnak, melynek során szlovákiai magyar identitását kutat­ta. Ebben az időszakban jellemzően különböző alkotói módszerek lehető­ségei foglalkoztatták. Az akcióművé­szetre emlékeztet például az, amikor azt vizsgálta, vajon a kaktuszok meg­élnek-e a mi éghajlati körülménye­inkben a Duna partján, de dolgozott kollázzsal és videóval is. Koszorús Rita 2016-ban döntött véglegesen a festészet mellett, mikor egy budapes­ti műteremben kapott lehetőséget al­kotásra. Itt döntött amellett is, hogy az absztrakció irányába halad tovább. Műveire azonban továbbra is jellemző a műfajokat ötvöző gondolkodásmód. Budapesten kívül Párizsban, Berlin­ben és Szlovéniában is tartózkodott alkotói ösztöndíjjal, önálló kiállítá­sait a fővároson kívül többek között Nagyszombatban, Nyitrán, Zlínben, Budapesten, idén nyáron pedig az új­vári Zmeták Ernő Művészeti Galériá­ban is láthatták az érdeklődők. Budapestre jön John Legend RÖVIDEN Jövő évi európai turnéján a magyar fővárost is útba ej­ti John Legend. A többszörös Grammy-díjas amerikai soul- R&B előadó 2022. június 30-án a Papp László Buda­pest Sportarónában lép fel. A 42 éves John Legend eddig hét albumot készített. Jövő évi kon­certsorozatán legnagyobb slágerei hallhatóak majd. Eredeti neve John Roger Stephens, és igazi csoda­gyereként tartották számon. Nagy­mamája tanította meg zongorázni, templomi kórusban énekelve nőtt fel, majd a Pennsylvaniai Egyetem­re járt, ahol egy acappella csoport társszerzője volt. Hamarosan meg­ismerkedett Kanye West feltörek­vő hiphopelőadóval, és a két zenész együttműködött egymás demóiban. Dolgozott együtt Alicia Keysszel, Twistával, Janet Jacksonnal is. Már legelső stúdióalbuma, a 2004-ben megjelent Get Lifted hatalmas sikert, és három Grammy-díjat hozott szá­mára: a lemez több mint hárommil­lió példányban fogyott el világszerte. 2006-ban jött ki a Once Again című album, két évre rá az Evolver, majd 2010-ben a Rootsszal közös Wake Up!, újabb két Grammy vei. Legnagyobb slágereit játssza majd Budapesten (Fotó: Shutterstock) A 2013-as Love in the Future le­mez után egy évvel a Selma című filmben szereplő, Commonnal közös Glory című dalért az Oscar-díjat is megkapta, majd Emmy-díjat kapott a 2018-as Jesus Christ Superstar Live in Concert című produkcióban nyúj­tott teljesítményéért. John Legend tavaly jelentette meg legutóbbi albumát, a Bigger Love-ot. „Ezekben a fájdalmas időkben né­hányunk elgondolkodik azon, vajon i jó-e nevetni, táncolni vagy roman- i tikusnak lenni. Művészetünkön ke- i resztül képesek vagyunk erre. Ez az album a szeretet, az öröm, az érzéki­ség, a remény és a rugalmasság ün­nepe, azoknak a dolgoknak, amelyek olyan széppé és hatásossá teszik kul- i túránkat” - mondta akkor. (mti) Akár nembináris is lehet az új 007-es London. A társadalmi változá­sok lassan, de biztosan alakítják a Bond-filmek történetét, és a Nincs idő meghalni őszi premiere óta, melyben Dániel Craig utoljára játszotta a 007-es ügynök szere­pét, heves vita tárgya, mi lesz a főhős jövője. Barbara Broccoli, a Bond-filmek producere korábban kijelentette, hogy az ügynök nem lesz nő. Legutóbb azonban, mikor a Girls on Film podcastban kérték ki a válaszát, kissé eltérően fogalma­zott. Broccoli itt arról beszélt, hogy Bond férfi marad ugyan, de nem tartják kizártnak azt sem, hogy a következő 007-es ügynök identi­tása nembináris legyen. „Egyelőre ez nyitott kérdés, meg kell talál­nunk hozzá a megfelelő színészt”- mondta Broccoli a podcastban. Nembináris identitással Bond te­hát kívül esne a kétpólusú, nő-férfi felosztáson. Az angol nyelvben ez azért is fontos, mivel ha az ügynök nem tekinti magát férfinak, nem lehet rá a he személyes névmással hivatkozni. Angliában nem csupán a rajongók között vált ki vitákat az ügynökjövője, hanem szélesebb társadalmi körökben is. Mig a Munkáspárt vezetője, Keir Starmer szerint James Bond szerepét nőnek kellene alakitania, Boris Johnson miniszterelnök ragaszkodik a férfi főszereplőhöz. (hk) Ázsiából japán film lehet Oscar-esólyes Los Angolos. Japán a Rjuszuke Hamagucsi rendezte Doraibu mai ka (Drive My Car) című filmdrá­mát nevezte a legjobb nemzetközi film Oscar-kategóriába, és a Va­riety értékelése szerint az ázsiai mezőnyből ennek a filmnek a leg­jobbak az esélyei. A film a májusi cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját és a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIP­­RESCI díját is megkapta. A filmdráma Murakami Haruki Férfiak nők nélkül című novel­­láskötetének egyik írása alapján készült. A háromórás alkotás egy színházi rendező és egy fiatal lány találkozása, akiknek a múltjukkal kell szembesülniük. Az amerikai filmakadémia december 21-én je­lenti be azt a szűkített, 15 filmből álló listát, amelyből végül az öt je­lölt is kikerülhet február 8-án. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents