Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-02 / 277. szám
www.ujszo.coml 2021. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Amikor egyet lehet érteni Matoviccsal A lényeg már nem az, hogy ki milyen javaslatot támogat és miért, - hanem hogy ki vétózza, vagy legalább nem támogatja HUBERT KOWAL Aki választást akar nyerni a posztkommunista Kelet-Európábán, annak elengedhetetlenül szüksége van néhány fő attribútumra. A kampány és a választási folyamat eléggé kiszámítható, fel kell ülni a populizmus hullámaira, általában a baloldali beütésekkel. Osztogatás és a társadalom hangulatától függően korrupcióellenes retorika. Ha pedig megnyered a választók szívét, mindenekelőtt a naivaként, máris felülhetsz a trónra. A kormányalakítás legtöbbször már viszonylag gyorsan megy, nem valamiféle összetett sakkpartiról van szó, ahol minden lépést meg kell fontolni. A zsákmány elosztásánál az erő dönt, persze szükség van kapzsi szemtelenségre is. A kormányprogramnak kellően homályosnak és könnyen alakíthatónak kell lennie, a megállapodások érvényességének pedig kérdésesnek. És már kész is az új kormány, amely megvalósítja a várva vár mitikus változásokat. Csakhogy beütött a ménkű, pontosabban a távol-keleti nyavalya. A járványügyi intézkedések kuszák, az egészségügy az összeomlás szélén, káosz az országban. Ehhez jönnek még a pénzügyminiszter játszadozásai. Bár a kormánykoalíció csinál valamit, amit kormányzásnak nevez, de az önkényesség uralkodik. Kérdezze csak meg valamelyik kedvenc szolgáltatóját, mit tervez a lockdown idejére... A fatalizmust erősíti, ha megnézzük a közvélemény-kutatásokat. A Smert és a kilépőket, a Smer 2-t a lakosság harmada támogatja, és köszönik szépen, jól vannak a szélsőségesek is. A kormánypárti szavazótáborokban pedig alighanem a javíthatatlan optimisták és a mazochisták maradtak. Persze nem túl jó a hangulat a kormánypártoknál sem. Hiszen már nem is az a fontos hír, hogy ki milyen javaslatot támogatott és miért. A lényeg, hogy ki vétózta meg, vagy legalább nem támogatta. Üres szavak, gesztusok és erkölcsi mélypont. Ebben a helyzetben kivételesen igaza volt Igor Matovicnak, amikor kijelentette, hogy ha a koalíció nem tud megegyezni a szükséges reformokban és alkotmánymódosításokban, akkor nincs értelme, veszi a kalapját. Közvetve a társadalom nagy részének óhaját fejezte ki. Vannak még néhányan a koalícióban, akik a lehető legjobb dolgot akkor tennék, ha követnék őt. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) az Európai Unió a gyerekvakcina startját Előrehozták országaiban A tervezettnél egy héttel korábban, már december 13- án elkezdik kiszállítani az Európai Unió országaiban a BioNTech/Pfizer-vakcinákat az 5-11 éves korosztály számára. A hírt Jens Spahn német ügyvezető szövetségi egészségügyi miniszter közölte. „Sikerült elérnünk, hogy az 5-11 éves gyerekek számára az oltóanyagot egy héttel korábban szállítsák az egész EU-ban, a gyártó már garantálta ezt. Jó hír, és fontos a szülőknek és a gyermekeknek, akik meg akarják védeni magukat” - írta a miniszter. Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már november 25-én hozzájárult a Pfizer/BioNTech-féle gyerekvakcina forgalmazásához. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert bár az oltóanyag ugyanaz, amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb - 30 mikrogramm helyett 10 mikrogramm egy dózis -, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat. (mti) Piaci advent kapitalista karácsony FELEDY BOTOND A adventi időszak elvileg a lelki készülődésről szól(t). A ka-A f~m pitalizmus ezt régóta igyekszik átvenni, fogyasztásra ösz/ > M tönözve mindenkit, karácsonyi vásártól a plázákig, online A M m A kedvezményekig. Ez a piaci ösztön a klímaváltozás megtapasztalása közben egyre látványosabban és világosabban káros. A múlt hónapban Skóciában a világ vezetői igyekeztek ä COP26 klímakonferencián arról egyezkedni, hogyan lehetne csökkenteni a felmelegedés ütemét (ugye már rég nem a megállításáról van szó, hanem „csak” az 1,5 fokos növekedés tartásáról, ami már szintén csak álomnak tűnik egy ideje..). A klímacsúcsot több ezer tüntető követte a helyszínen heteken át, a világsajtó tele volt kürtölve a témával, sok-sok vonalon olvashattuk, hol mennyi műanyag mit tesz tönkre, miért kellene kevesebb energiát használni, mit károsít meg minek a bányászása stb. Aztán a következő héten a világ kilép az otthonából, és szembejön a karácsonyi vásári forgatag. Persze Covid meg különféle korlátozások, de a hangulat, a kapitalista üzenet maradt. Pontosan így válik világossá, hogy micsoda párhuzamos valóságokban élünk. Egyfelől a nagyvállalati kapitalizmus hatékonyságának csapdája, másfelől már a tájainkon is lecsapó tornádók, a súlyosabb aszályok, áradások - az akadozó ellátási láncok valóságában. De a kis közös klímaszömyülködés után simán visszacsúszunk oda, hogy újra kikérjük elvitelre a kávét, megvesszük a fröccsöntött műanyag kacatokat és rendelünk egy új akármit, bár már van otthon belőle, kettő is. Nem lesz valódi fordulat a klímaváltozás elleni küzdelemben, amíg nincs változás a társadalmi attitűdben. Kereskedhetünk karbonkvótákkal, jöhetnek az aksik az autókba, az érdemi fordulat csak közösségi, csak társadalmi és csak globális lehet. Ez utóbbi pedig a legnehezebb, hiszen egyszerre kellene a bolygó klímatudatára ébredni Rozsnyón és Kolkatában. A sok technikai megoldás, a kapitalizmus igazítgatása szükséges, de korántsem elégséges. Úgy is mondhatjuk inkább: kevés a megoldáshoz. Ehhez megint csak mi, emberek kellünk. Ahogy a demokrácia sem külső szereplőkön (Brüsszel, Moszkva stb.) múlik, hanem magukon a választókon és elvárásaikon, úgy a klímacsata is magunk közt dől el. Nehéz beismerés, súlyos felismerés és annál nagyobb személyes kihívás. Mindezt a karácsonyi kapitalizmusban érvényesíteni olyan kísértés, aminek nehéz ellenállni. De ez a feladvány. Minden egyes nap, amikor mégis sikerül, nyereség. FIGYELŐ A kötelező oltás mellett a tudósok A Tudomány segít társulás tegnap nyílt levelet tett közzé a kötelező oltás fontosságáról, és arra buzdítja a kormányt, legalább egyes foglalkozási körökben és lakossági csoportokban vezesse be. Szlovákia ezzel Ausztria és Görögország példáját követhetné. „Szűk egy év alatt beoltották az emberiség több mint felét. Több mint 4 milliárd ember kapott legalább egy oltást. A tapasztalatok egyértelműek, az oltás biztonságos, a kockázatok eltörpülnek a koronavírusé mellett” - írták felhívásukban a kutatók. Egyúttal hozzáfűzték, az elenyészően ritka mellékhatások jelentkezése esetében az állam kártérítést adna. A társulás minden politikust felszólított: ne vezessék félre a lakosságot, ne kérdőjelezzék meg a vakcinák hatékonyságát, az oltás hasznát, mert ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Inkább járjanak jó példával elöl, aki még nincs beoltva, az tegye ezt meg, az embereknek magyarázzák el az oltás fontosságát, cáfolják, ne teijeszszék az álhíreket, mert éppen ezek akadályozzák, hogy visszakapjuk normális életünket. „A Covid-osztályokon kezeltek több mint 80 százaléka nincs beoltva, és még nagyobb arányban azok, akik nagyon súlyos állapotba kerülnek vagy meghalnak. Ráadásul más betegek is szenvednek, meghalnak, mert a leterhelt kórházakban őket már nem tudják ellátni” - figyelmeztetettek a kutatók. A szakemberek a várakozási idő lerövidítését javasolják, aminek az emlékeztető oltás beadásáig el kell telnie, és azt tanácsolják mindenkinek, amint lehet, adassa be a vakcina harmadik adagját. Az oltási kapacitás növelését is kérik a szakemberek, hogy a vakcina könnyen hozzáférhetővé váljon mindenki számára, regisztráció nélkül is. (úsz) Tel-Aviv a világ a legdrágább városa Tel-Avivban a legmagasabbak a megélhetési költségek az egész világon, áll a londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérésében (WCOL). Négyszáz termék helyi átlagára alapján állították össze 173 nagyvárosának megélhetési költségeit. Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York. Tel-Aviv került az első helyre New Yorkhoz mért 106-os költségindexével, az izraeli ■ nagyváros most először áll a lista élén. Párizs és Szingapúr holtversenyben a második, egyaránt 104- es WCOL-indexszel, utánuk Zürich (103), Hongkong (101), New York (100), Genf (99), Koppenhága (97), Los Angeles (96) és Oszaka (94) következik. Budapest a 135. helyre került (54). A listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa: a 79., 62-es indexszel. (MTI)
