Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-09 / 283. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lezuhant az indiai vezérkari főnök Újdelhi. Az indiai vezérkari főnököt is szállító katonai helikopter balesetében a gépen tartózkodó 14 emberből leg­kevesebb 13 életét vesztet­te, köztük maga Bipin Ravat vezérkari főnök is. A helikop­teren Ravat tábornok mellett magas rangú tisztségviselők utaztak. (MTI) Falusiakat égettek el Mianmar katonái Rangun. Mianmari katonák él­ve elégettek 11 falusit, köztük hat kamaszt az ország észak­­nyugati részén. A közösségi mé­diában megjelent felvételeken elszenesedett holttestek láthatók hátrakötött kézzel. Mianmarban a hadsereg februárban puccsal vette át a hatalmat. (MTI) Bocsánatot kért a brit kormányfő London. Bocsánatot kért Boris Johnson brit miniszterelnök egy kiszivárgott videófelvételért, amelyen a kormányfői hivatal munkatársai a járvány megfé­kezésére tavaly karácsony előtt elrendelt korlátozásokon nevet­gélnek. Egyben cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a Dow­ning Streeten tavaly karácsonyi partit tartottak volna. (MTI) Olaf Scholz az új német kancellár MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Tegnap megválasztotta Olaf Scholzot kancellárnak a német parlament (Bundes­tag). Ezt követően megalakult Németország új kormánya, szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok koalíciója. A 736 fős szövetségi parlament­ben 707 képviselő vett részt a kan­cellárválasztáson, és 395-en támo­gatták a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát. Ez 26-tal több a minimálisan szükséges 369- nél. Hatan tartózkodtak, hárman érvénytelenül szavaztak, 303-an nemmel szavaztak. Olaf Scholz a második világháború utáni Német­ország kilencedik - és Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után a negyedik szociáldemokrata - kancel­lárja. Elődje, a 2005-ben hi­vatalba lépett Angela Merkel négy ciklus, 5860 nap után önként távozott a tiszt­ségéből. Visszavonul a politikából, képviselői mandátuma sincs, így a Bundestag székhá­za, a Reichstag ülés­termének karzatáról követte a szava­zást. Olaf Scholz a megválasztása után Frank-Wal-Olaf Scholz kancellára meg­bízólevelével (TASR/AP) tér Steinmeier szövetségi el­nök hivatalában átvette az államfőtől a megbízólevelét. Ezzel az aktussal szállt át rá a kancellári jogkör. Olaf Scholz kor­mányát az SPD, a Zöldek és liberális Szabad Demokra­ta Párt (FDP) ko­alíciója alkotja. Scholz után a kormány tag­jai is átvették megbízólevelü­ket az államfőtől - akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazda­­sági miniszter kerék­páron érkezett -, majd miniszteri esküt tet­tek a parlamentben. Olaf Scholz kormányában 16 miniszter dolgo­zik, 8 nő és 8 férfi. Az SPD-nek 7, a Zöldeknek 5, az FDP-nek 4 minisz­tere van. Az új német kancellár 63 éves, házas, jogász végzettségű, a 90-es évek végéig munkajogi ügy­véd volt Hamburgban. Hivatásos po­litikusként 1998 óta dolgozik, akkor választották meg először szövetsé­gi parlamenti képviselőnek. Ham­burg északnémet nagyvárost 2011 és 2018 között vezette, majd kancel­lárrá választásáig pénzügyminiszter és alkancellár volt Angela Merkel utolsó kormányában. Párizsban, valamint az euró­pai uniós intézmények és a NATO brüsszeli székhelyén tesz elsőként hivatalos külföldi látogatást az új német kancellár. Biden kemény Putyinnal Washington/Moszkva. Joe Bi­den amerikai elnök kemény szank­ciókat helyezett kilátásba Oroszor­szággal szemben, ha Moszkva meg­támadja Ukrajnát - aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel videóhíváson keresztül csúcstalálkozót tartott. Bi­den sem ígéreteket, sem engedmé­nyeket nem tett, miközben az orosz elnök azt várja el, hogy a NATO kö­telezze el magát, nem vesz fel tagjai közé több országot Kelet-Európá­­ban. „Ha Putyin azt szeretné, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken föld­gázt tudjon szállítani, akkor talán nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát” - jelzett egy válaszlépést Jake Sullivan, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági tanács­adója. „Amit 2014-ben nem tettünk meg, azt most készen állunk meg­tenni” - tette hozzá a tanácsadó, a Krím elcsatolása miatt bevezett bün­tetőlépésekre utalva. Sullivan jelez­te, az USA megerősítheti jelenlétét a NATO kelet-európai államaiban, és a nyugati szövetségesek továb­bi védelmi támogatást nyújthatnak Kijevnek. Nem kell Oroszországra áthárítani a felelősséget az Ukraj­na körüli helyzet kiéleződéséért, a NATO veszélyes kísérleteket tesz Ukrajna birtokba vételére - hangsú­lyozta Putyin. (MTI) Völnerre ugrott az ellenzék Budapest. A Párbeszéd kez­deményezi, hogy Völner Pálnak, az igazságügyi minisztérium kor­rupció miatt lemondott államtit­kárának az ügyében hívják össze az Országgyűlés mentelmi bizott­ságát. Kocsis-Cake Olivio, a párt frakcióvezető-helyettese hangsú­lyozta, hogy Völner Pál csak a mi­niszterhelyettesi és az államtitkári posztjáról mondott le, a képvise­lői mandátumáról azonban nem. Amíg nem függesztik fel a képvi­selő mentelmi jogát, addig nem in­dulhat ellene büntetőeljárás. Vizs­gálni kell Völner Pál felettesének, Varga Juditnak a felelősségét is, mert az igazságügyi miniszter na­gyon megbízott a lemondott állam­titkárban - érvelt a képviselő. Úgy fogalmazott: az esetet a büntetőel­járásban fel kell tárni Völner Pál­tól Varga Juditon át „egészen a mi­niszterelnökig, hiszen ő is érintett, ő is tudhatott már erről az ügyről régóta”. Az ellenzék egyben par­lamenti vizsgálóbizottság felállí­tását kezdeményezi a Völner-ügy­­ben. Megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszere­sen, alkalmanként 2-5 millió forin­tot kapott. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents