Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-07 / 281. szám
www.ujszo.coml 2021. december 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ezek a húszas évek Egy biztos: ezt az évtizedet a technológia határozza meg BRAUNSTEINER ÁRON Megint itt járt a Mikulás, de sajnos piros almán és mogyorón kívül omikron is volt a zsákjában. Ha csodával határos módon jövőre eltűnne is ez a vírus, abban biztosak lehetünk, hogy úgy fogunk egyszer visszaemlékezni erre az évtizedre, mint amire a Covid-19 világjárvány nyomta rá a bélyegét. Van, hogy váratlan események határoznak meg egy időszakot, mint a 2000-es éveket a szeptember 11 -i terrortámadás, és van, amikor meglevő tendenciák vesznek meglepő fordulatot. Ez az évtized feszülten kezdődött, amikor január 3-án az iráni Qasim Soleimani tábornok elleni dróntámadás után pár napig egy újabb háború kirobbanásának veszélye fenyegetett. Akkor még nem nagyon aggódtunk amiatt a kínai vírus miatt, hiszen láttunk már ilyet 2003-ban, a SARS-járványt Kelet-Azsiában. Helyi probléma volt, jó messze tőlünk. Egy biztos: ezt az évtizedet - mint ahogy az utóbbi legalább 200 évet - a technológia határozza meg. A Statista gazdasági társaság adatai szerint 2010 és 2020 között majdnem meghatszorozódott a Facebook-felhasználók száma. A Pew Research adatai azt mutatják, hogy 2011-ben az amerikaiak 35%-a használt okostelefont. 2021-ben már a 85%-uk. Globálisan is rekordokat dönt ennek a technológiának a teijedése. A Strategy Analytics piackutató intézet adatai szerint 2010 és 2020 között 5-ről 50%-ra emelkedett a világban az okostelefont használók aránya. A technológia rohamos terjedése talán nem meglepő, de hogy ennek milyen hatásai lesznek, azt nehéz megjósolni. Amikor a közösségi hálók megjelentek, csupán a fiatalok játszóterének tűntek. 2011-ben és 2012-ben, az arab tavasz idején úgy látszott, ez a demokrácia jövője. Akkor úgy tűnt, hogy a szabad kommunikáció az autokrata rendszerekre lesz veszélyes. Azóta inkább azt láthatjuk, hogy éppen a demokratikus államok Achilles-sarka. A közösségi hálók algoritmusai által létrehozott visszhangkamrák, véleménybuborékok ahelyett, hogy a kölcsönös megértést segítenék, egyre inkább elszigetelik a különböző csoportokat. A járvány még jobban felgyorsította ezt a folyamatot, egyre jobban függünk a technológiától. Home office, videókonferencia, távoktatás... Elképesztő, milyen gyorsan hozzászoktunk mindehhez - röpke két év alatt. Ebbe a szép új világba lépett be idén a Facebook új platformja, a Méta. Ez az internet lehetséges jövőbeli változata, ahol háromdimenziós virtuális környezetben lehetünk jelen és tehetünk meg dolgokat. Mintha személyesen találkoznánk, pedig otthon ülünk a monitor előtt. Ha találkozni szeretnénk a barátainkkal, a metaverzum segítségével megtehetjük. Otthon minden barátunk felveszi a virtuálisvalóság-sisakját, és egy számítógép által létrehozott mesterséges környezetben találkozunk, ahol látjuk egymás testét, mozdulatait, arckifejezéseit, és persze halljuk is egymást. Egy katasztrófa-forgatókönyv szerint 2030-ra az emberek nagy része már csak a metaverzumban fog találkozni, mert a „koronadiktatúrák” bezárnak mindnyájunkat. Szerintem inkább az a valószínű, hogy az emberek nagy része önként fog ott kikötni, mert kényelmes, és mert megkapja a dopaminadagját is, amire vágyik. Tovább mélyül a szakadék a társadalomban? Mindenkit megöl majd az omega variáns? A kínai modell mintájára véget ér a szabad internet korszaka? Vagy új forradalmak kezdődnek a metaverzumban? Nem vagyok jós, nem tudom a választ. Nem tudom megmondani, mit fogunk látni 2029-ben, amikor majd visszatekintünk erre az évtizedre. De szinte biztos, hogy azt most el se tudjuk képzelni.- Mondja, szomszéd, nem tudna kölcsönözni egy csipet józan paraszti észt? (Kotrha) Vakcinadiszkrimináció sújtja Afrikát Szélsőséges vakcinadiszkrímináció sújtja az afrikai kontinenst, noha a földrésznek csak akkor van esélye felülkerekedni a koronavínis-járványon, ha a lakosság 70 százalékátjövő évvégéig sikerül beoltani - derül ki a Mo Ibrahim Foundation hétfőn közzétett jelentéséből. Az omikron variáns dél-afrikai észlelése is rávilágít, hogy az alacsony beoltottság miatt alakulhatnak ki újabb mutációk, amelyek olyan térségekre is átterjedhetnek, ahol az emberek túlnyomó többsége már oltott- mutat rá a jelentés. A világ legfejlettebb hét országban a lakosság csaknem 70 százaléka kapott védőoltást, míg Afrikában csak minden 15. ember. „Alapítványunk és más afrikai hangok is a válság kezdete óta hangsúlyozzák, hogy a beoltatlan Afrika keltető lehet a variánsoknak”- hangsúlyozta Mo Ibrahim, az alapítvány szudáni milliárdos alapító elnöke. „Csak az egész világ beoltása jelenthet kiutat” - tette hozzá. Az oltási kampány kezdetén a fejlett országok az oltóanyagok jelentős hányadát maguknak foglalták le, a fejlődő világ számára létrehozott Covax-kezdeményezés lassan indult. Az elmúlt hónapokban az afrikai oltási kampányok is lendületet vettek, ám az elmaradott egészségügyi ellátórendszer és infrastruktúra rengeteg helyen akadályozza a hatékony végrehajtást. (MTI) Megjátszott tisztelet HEGEDŰS NORBERT A kéthetes lockdown harmadik hetében van időnk elmélkedni arról, miért beszélnek a politikusok úgy a hatvan év fölötti választópolgárokról, mintha azok magatehetetlen, demens nyomorultak lennének. E sorok írásának pillanatában még nem tudni, mi lesz a sorsa Igor Matoviő ötszáz eurós utalványainak, melyekkel a 60 éven felüliek oltakozását szeretné serkenteni a pénzügyminisztérium. A kormányban uralkodó állapotokat jól jelzi, hogy a tervezetet Matovié miniszterelnökként, Heger pedig pénzügyminiszterként írta alá a hivatalos dokumentumban. Apró hiba, vagy freudi elírás? Jelentéktelen probléma ahhoz az 500 milliós lyukhoz képest, amit a terv a költségvetésen ütne. Ja, és az 500 millió lehet hogy 600 lesz, mert Matovié az utolsó pillanatban megtoldotta egy százassal a jutalékot: miért ne, nem a sajátjából osztogat. Erről persze nem egyeztetett senkivel, Eduard Heger miniszterelnök is csak a sajtóból értesült róla. Komédia. A pénzügyminiszter továbbra sem tud egy racionális érvet sem felmutatni amellett, hogy az utalványok segítségével valóban növekedne az oltási hajlandóság, ezért azt teszi, amihez a legjobban ért: belekap mindenbe és mindenkibe, aki ellent mer mondani neki. Matovié pillanatnyilag olyan narratívát próbál ráerőszakolni az országra, ahol egyedül ő küzd a szegény elnyomott idősek jogaiért, mintha ez a plusz ötszáz euró fordulópontot jelenthetne minden 60 év fölötti életében, de Sulik és a többi irigy mindig elgáncsolja őt. Matovié emotív fellépései arra a - a politikai nyelvben mindig is jelen lévő, de a járvány óta felerősödött - képre játszanak rá, hogy a 60 fölötti emberek szegények, a társadalom szélén tengődnek, nem igazán értik a modem világ kütyüit és hókuszpókuszait, otthon ülnek a nappalijukban, és kizárólag az unokáikért élve várják a halált. Ez a kép egyszerre idealizált és lenéző, mert kimondatlanul feltételezi, hogy ezek az emberek önállóan nem nagyon tudnak létezni, figyelni kell rájuk, dönteni kell helyettük a fontos kérdésekben. Az igaz, hogy a szegénység hatalmas probléma, és az is biztos, hogy sok nyugdíjas nem rajong az okostelefonokért, de ne tegyünk már úgy, mintha 60 év fölött már nem lenne élet. Az aktív élet ilyenkor még bőven folytatódik, rengetegen dolgoznak, vállalkoznak ebben a korban, és nemcsak beosztotti, hanem vezető pozícióban is. Egy nagyon széles népcsoportról beszélünk, amelyben ugyanúgy vannak jobban és kevésbé boldoguló egyének, mint a fiatalabbak között. Persze, a kornak megvannak a maga hozzáadott kihívásai, és biztos vagyok benne, hogy minden 60 év fölötti szlovákiai lakos hosszasan tudná sorolni a problémáit. De nem hiszem, hogy ezeket egy nagyszombati spekuláns 500 eurós utalványa fogja megoldani, ez a hozzáállás egyszerűen sértő. Matovicnak ez csak egy újabb hecc, udvarolt ő már hasonló módon nekünk, magyaroknak is, és pontosan tudjuk, mire mentünk vele. És azért szögezzük le: ha tényleg segíteni akart volna a nyugdíjasoknak, megtehette volna, amikor kétharmados többséggel átvette a kormányzást. Nem ötszáz eurós, semmire nem jó utalványokkal, hanem tényleges nyugdíjreformmal, működő egészségügyi ellátással tehetett volna értük. De hát fontosabb dolgai voltak. Zárásképp Igor Matoviénak meg a bandájának csak annyit kívánhatunk, hogy ha elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor ők is pontosan annyi segítséget kapjanak a környezetüktől, mint amennyit ők nyújtottak ennek az országnak. FIGYELŐ ke láttán, amelyből azt lehetett leszűrni, hogy a félautonóm régió kötelezővé teheti a részvételt a decemberi választáson. A kínai kormány az év elején új rendszert vezetett be Hongkongban. Ennek alapján minden közhivatalt viselő személyt kötelezően átvilágítanak, hogy megállapítsák politikai megbízhatóságát, kiderítsék, veszélyt jelent-e a nemzetbiztonságra. A reform keretében negyedére csökkentették a törvényhozó tanács közvetlenül a lakosság által megválasztott tagjainak számát. A többieket választási bizottság nevezi ki. A hongkongi vezetés figyelmeztetett: jogi következményekkel számolhatnak, akik a választás bojkottjára szólítanak fel. Ugyanakkor a választási törvények szerint sem a távolmaradás, sem az üres szavazócédula leadása nem ütközik jogszabályba. A The Wall Street Journal vezércikkében megjegyezte: az ezekhez hasonló lépések azt mutatják, hogy Kína eltörli a Hongkongnak ígért autonómiát, és még „a külföldre is rá akarja kényszeríteni elnyomó politikáját”. (MTI) Hongkong figyelmeztetett A hongkongi vezetés határozottan figyelmeztette a The Wall Street Journal című amerikai napilapot, miután az bíráló hangvételű vezércikket tett közzé a közelgő választásról. A lap november 29-i vezércikkében azt írta: az üresen beadott szavazócédula lehet „a hongkongiak egyik utolsó eszköze politikai véleményük kifejezésére”. A Hongkong alkotmányos ügyeiért és Kinához fűződő kapcsolatáért felelős államtitkár, Erick Tsang megrökönyödésének adott hangot, és figyelmeztetett: Hongkong tiltja a buzdításokat a távolmaradásra és az üres vagy érvénytelen szavazócédula leadására. „Fenntartjuk a jogot a szükséges lépések megtételére, függetlenül attól, Hongkongban vagy külföldön buzdítanak-e ilyesmire” - tette hozzá levelében Tsang. Tsang már múlt héten is felháborodásának adott hangot a The Wall Street Journal egyik vezéreik-
