Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-06 / 280. szám
LIi'gn'VTOiiiSMBWI_________________________EGÉSZSÉG ■ 2021. DECEMBER 6.____________________________(EHSEBS »Ilyen típusai lehetnek a fájdalomnak A fájdalomnak három nagy típusát különböztetjük meg: a nociceptív, a pszichogén és a neuropátiás fájdalmat. A megkülönböztetés alapja, hogy a fájdalmat szöveti sérülés, lelki rosszullét vagy idegi eredetű károsodás okozza-e. A fájdalom olyan kellemetlen érzés, amelyet valamilyen inger (sérülés, betegség) vált ki, és a receptorok érzékelik. A belső szervek fájdalmát általában tompábban érezzük, mint a felszíni sérülésekét. Ha a fájdalmat szövetsérülés okozza, nociceptív (vagy más szóval közönséges) fájdalomról beszélünk. Általában jellegzetes éles, sajgó, lüktető érzést váltanak ki, ilyen fájdalmat érzünk, amikor megsérülünk. Tehát nociceptív fájdalmat kiválthat égési sérülés, valamilyen mechanikus seb vagy csonttörés, esetleg zúzódás vagy ficam. Ez a típusú fájdalom lehet gyulladásos vagy nem gyulladásos jellegű is. A neuropátiás vagy idegi eredetű fájdalom hátterében az idegek, a gerincvelő és az agy kóros folyamatai állnak, nem szervi megbetegedés okozza, hanem az, hogy az agy tévesen értelmezi a bejövő jeleket. A fájdalom általában égető, bizsergető, időnként áramütésszerű érzés, időnként érintéssel és hideggel szembeni érzékenység is jellemzi. Egyik legismertebb típusa a fantomfájdalom. A pszichogén, tehát lelki eredetű fájdalom a legrejtélyesebb és legnehezebben kezelhető fájdalomtípus. Előfordul, hogy egyáltalán nem áll a hátterében szervi megbetegedés, de lehetséges az is, hogy a rossz lelkiállapot felerősíti a már meglévő fizikai fájdalmat. Tipikus pszichogén fájdalom például a pánikroham által kiváltott mellkasi fájdalom, amely gyors szívritmussal és légszomjjal is jár. A pszichogén fájdalmak enyhítéséhez általában pszichoterapeuta segítsége szükséges, (hazipatika) Ha gyógyszert szed magas vérnyomás ellen A magas vérnyomást (hipertenziát) csendes gyilkosnak is nevezik. A beteg sokszor nem is tud róla, hiszen nem faj, viszont következményei halálosak lehetnek „Bár a kezelés lehetőségei Szlovákiában jók, a szakemberek szerint gondot jelenthet, hogy a beteg nem tartja be az orvos ajánlásait. Legjobban úgy leheme javítani a helyzeten, ha kevesebb tablettát kellene szednie a betegnek” - mondta dr. Anna Vachulová kardiológus, a Szlovák Hipertónia Társaság elnöke, majd hozzátette: olyan rendszert kellene kialakítani, ami nem esne nehezére a páciensnek. „Ez lenne a legfontosabb, amivel javítani tudnánk a kezelés színvonalát. Egy tablettában több hatóanyag is lehet, így például nemcsak a magas vérnyomást, hanem a koleszterinszintet is csökkenteni lehetne. Ha egy tablettában több hatóanyag van, ezt fix kombinációnak nevezzük. Ilyen esetben ritkábban fordul elő, hogy a beteg elfelejti bevenni, és a kezelés eredményesebb. Ily módon jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata” - mondta Adriana Simková, az egészségügyi minisztérium általános orvosi főszakértője. A szakemberek figyelmeztetnek: a kezeleden magas vérnyomás súlyos szövődményeket, sőt halált is okozhat. A nem vagy rosszul kezelt magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb oka, s közben a vese is károsodik, a beteg könnyen művesekezelésre szorulhat. A magas vérnyomás a szemnek is árthat, és szellemi leépüléshez vezethet. Sokan azt gondolják, hogy egy, két, öt évig kezelik és meggyógyul. Ez tévedés. Tudni kell, hogy krónikus, nagyrészt az élet végéig tanó betegségről van szó” - tette hozzá a szakember. (izdtavie-k) « MI A CSENDES H1P0XIA. Szinte észrevétlenül kerülhetnek életveszélybe a Covidbetegek A tudósok még mindig keresik a válaszokat arra, hogy az új típusú koronavírus pontosan hogyan károsítja a tüdőt és a test más részeit. Az egyik legveszélyesebb rejtély az, hogy a vírus hogyan okoz „csendes hipoxiát”, olyan állapotot, amikor a szervezet oxigénszintje abnormálisán alacsony anélkül, hogy a betegek légszomjat vagy légzési nehézséget tapasztalnának. szaturációjának súlyos tünetei, mint például légzési nehézség, légszomj. Folyamatos monitorozással csökkenthető a csendes hipoxia következtében hirtelen fellépő szövődmények kockázata, mivel időben megkezdhető orvosilag kontrollált oxigénpótló terápia. Ezen túlmenően a pulzoximéter telítettségi szintje mellett a légzésszámot, a pulzusszámot és a NEWS 2-t (National Early Warning Score) is figyelembe kell venni, hogy felállítható legyen a néma hipoxia diagnózisa. A hipoxia olyan állapot, amikor a szöveteknek nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű oxigén a szervezet belső állapota állandóságának fenntartásához. Oka lehet a szövetek nem megfelelő oxigénellátása, az alacsony vérellátás vagy a vér alacsony oxigéntartalma (hipoxémia). Ez az állapot helyrehozhatatlanul károsíthatja a létfontosságú szerveket. Csendes hipoxia az az állapot, amikor az egyén oxigénszaturációs szintje riasztóan alacsonyabb ('50-80% telítettség, míg a várt telítési szint 95% vagy magasabb), ennek ellenére az egyén nem tapasztal légzési nehézséget és légszomjat. A hipoxia így szinte észrevédenül képes károsodást okozni, ezért nevezik csendesnek. Normális (egyéb, nem Covid okból kialakult) hipoxiás betegeknél megnövekedett légzésszám figyel hető meg, de ez sem mindig jellemző a csendes hipoxiában szenvedő betegeknél. Számos kutatás igazolta, hogy a csendes hipoxia előfordulási gyakorisága a Covid-19-betegeknél 20 és 40 százalék között mozog. A kutatók azt feltételezik, hogy a fertőzés először a tüdőt károsítja, ami miatt annak egyes részei nem képesek megfelelően működni. Ezek a szövetek oxigént veszítenek és leállnak, és többé nem töltik fel a véráramot oxigénnel, ami csendes hipoxiát okoz. Veszélyei A csendes hipoxia közvetett károsodást okozhat a szervezetben, különösen az agyban, az oxigénhiány és a gyulladás következtében. Az elhalálozott Covid- 19-betegek gyakran súlyos agykárosodást szenvedtek, beleértve a szélütést, az agyvérzést, valamint az akut agyvelőgyulladást is. Emellett a hipoxiás állapot súlyos endoteliális (érfali) károsodást okozhat, és hozzájárulhat a „citokinviharhoz”, a Covid-19 fertőzés jellegzetes vonásához, tovább növelve a sejtek károsodását. A csendes hipoxia nem teszi lehetővé, hogy a betegek felismerjék a tüdőkárosodást jelző tüneteket, amelyek valójában a Covid-19 súlyosságának egyik fő mutatói, így a kialakult állapot a panaszok alapján tapasztaltnál súlyosabb is lehet, hiszen mindez észrevédenül történik. A jelenség otthoni felismerését tovább nehezíti, hogy betegen az ember egyébként is kevesebbet mozog - nem sétál, vagy lépcsőzik -, így még kevesebb esélye van az oxigénhiány felismerésére. Hogyan vehetjük észre? * • A csendes hipoxia jelenlétét többféleképpen is kideríthetjük • Pulzoxi méterrel (véroxigénszint-mérővel, szaturációmérővel). Ez egy elterjedt és szabványos orvosi eszköz, amellyel otthoni körülmények között is mérhető az artériás oxigéntelítettség szintje, és ezáltal a légzésfunkció. Bár hozzáférhető eszköz, fontos, hogy a használt pulzoximéter nagy pontosságú legyen, különösen olyan esetekben, amikor a páciens Sp02-értéke 90%-nál alacsonyabb. Ez az eszköz hasznos lehet azoknál a Covid-19- betegeknél, akiknél aktuálisan nem jelentkeznek a vér csökkent oxigén• Számoljuk a légzésszámot! A légzésszám azt jelenti, hogy 1 perc alatt nyugalomban hányszor veszünk levegőt. Ha csecsemőről van szó, akkor úgy tudjuk könnyen megszámolni, hogy hányszor emelkedik a mellkasa fekvő állapotban, ezt oldalról érdemes figyelni. A normál légzésszám értékek: • csecsemő esetén - 30/perc, • 1-5 éves kor közt - 20-25/perc, • 6-14 éveseknél - 15-20/perc, • felnőtteknél - 12/perc. Ha ezeknél az értékeknél magasabb légzésszámot számol, és emellett a pulzoximéterrel mért szaturáció is alacsonyabb, feltétlenül értesítse háziorvosát, kezelőorvosát, súlyos esetben hívja a mentőszolgálatot! • 6 perces sétateszttel (6MWT - 6 minute walking test) A Covid-19 betegek néma hipoxiája kimutatható 6MWT-vel, amelyben 6 perces séták után mérik az oxigénszaturációs szintet. Beszámoltak arról, hogy a Covid- 19-es betegek oxigénszaturációs szintje jelentősen csökkent a kontrollcsoporthoz képest. A 6MWT eljárás újonnan javasolt módosítása szerint, amely az enyhe Covid-19-es betegek vírusterhelésének prognózisát célozza a súlyos esetekhez képest, a definíció szerint a megtett távolság 6 perc alatt kevesebb mint kb. 400 méter, vagy 90% alá esik oxigénszaturáció értéke. Súlyos esetnek tekinthetők azok a betegek is, akiknél a szaturációs szint a séta során több mint 4%-kal csökken. Azoknál, akik nehézlégzést és firadtságot tapasztalnak szaturációsszint-csökkenés nélkül, más klinikai társbetegségeket is keresni kell. Egy 6MWT-t diagnosztikára használó kutatásban például a sürgősségiről hazaküldés előtt álló betegek 50 százalékánál alakult ki terhelés okozta hipoxia nehézlégzés nélkül, ami igazolta a csendes hipoxia meglétét. • Vérgázanalízissel. Az artériás vérgáz analízise egy olyan folyamat, amelyben vérmintát vesznek az artériából, hogy ellenőrizzék a különböző gázok koncentrációját a vérben. Ezt kizárólag kórházi körülmények között lehet elvégezni. A vérminta helyes kiértékelése számos egyéb értéket is biztosít. A legújabb tanulmányok arról számolnak be, hogy a vérgázszint mellett a pH- szint, a bikarbónát- és az elektrolitszint is felhasználható a Covid- 19-betegek csendes hipoxiájának alapvető diagnosztikai tényezőjeként. Beszámoltak arról, hogy a pH, a kalcium, a nátrium és a kálium viszonylag alacsonyabb szintje összefüggésbe hozható a betegség súlyosságával és a Covid-19-es betegek alacsonyabb túlélési arányával. A vérgázelemzés és a pulzoximéter használata értékes eszköz lehet a csendes hipoxia korai felismerésében Covid-19-ben szenvedő betegeknél. Mit tehetünk? A koronavírussal fertőzött betegeknél a csendes hipoxia korai felismerése kulcsfontosságú a Covid okozta hosszú távú hatások és a halálozási arány minimalizálása érdekében. A korai felismerés megkönynyítheti annak eldöntését, hogy mikor kell elkezdeni az oxigénkezelést, illetve segít eldönteni azt is, hogy milyen oxigenizációs módszert kell alkalmazni, ha intenzív ellátásra kerül sor. Emiatt, ha ön koronavírus-fertőzésben szenved, még ha enyhék is a tünetei, és ha nem is érez nehézlégzést, akkor is javasolt az oxigénszaturációjának ellenőrzése otthonában is. Ne csak nyugalomban mérje az értéket, hanem a lakáson belüli mozgás közben is. Figyelje meg, és jegyezze le az értékeket, csökkent-e a szaturáció, változik-e a mért érték terhelésre! Számolja a légzésszámát, ezt is jegyezze le, és ha rendellenes értékeket tapasztal, feltédenül értesítse kezelőorvosát, vagy súlyos esetben a mentőszolgálatot! Mivel a csendes hipoxiában szenvedő betegek alacsony oxigénszatutáció mellett sem éreznek kellemetlenséget, szigorú kezelési eljárás szükséges. Folyamatos monitorozás nélkül a légzőszerveiken kívül más szöveteik is tartósan károsodhatnak. A megfelelő kezelés érdekében a csendes hipoxiával diagnosztizált koronavírus-fertőzött betegeket intenzív terápiában kell részesíteni a vitális paraméterek szigorú monitorozása mellett. (webbeteg)
