Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-05 / 255. szám
RÉGIÓ 4 2021. november 5. | www.ujszo.com Szeretettel fordulnak a gyerekek felé Több mint kétezer új könyv várja a diákokat az iskola könyvtárában (Kép: Feisöszeii alapiskola) TORNYAI BIANKA Új könyvtára van a helyi alapiskolának, ahol jó példával, szeretettel igyekeznek a gyerekeket terelgetni. A járvány miatt más formában, de megtartják az iskola hagyományos rendezvényeit. mEEHUD A felsőszeli alapiskolában igyekeznek minél több aktivitást, rendezvényt szervezni a tanítás mellett, amelyek mind egymásra épülnek, illetve kiegészítik egymást. Az olvasás szeretetét egyebek mellett mesemondással ösztönzik a gyerekekben, szeptemberben pedig új iskolai könyvtárat nyitottak. Kétezer új könyv Európai uniós támogatással egy osztályt rendeztek be a projekt keretében könyvtárnak, ahol szeptember végétől kölcsönözhetőek a könyvek. Nogely Mónika pedagógus lett a könyvtár vezetője. Lapunknak elmondta, kellemesen meglepődött, milyen sok gyerek kezdett el könyvtárba járni. „A hivatalos átadás még előttünk van, amikor elindul a számítógépes, szkennelős kölcsönzési rendszer, de addig is klasszikus, papír alapú rendszerben elindítottuk a kölcsönzést. Az úgynevezett könyvmoly percekben, vagyis hetente két nap, reggel a csengetés előtt és az ebédszünetben lehet a könyvek között válogatni. A harmadik és a negyedik évfolyamosok közül jöttek eddig a legtöbben, ők nagyon aktívak. Sokan keresik a kötelező olvasmányokat, de szerencsére jócskán akadnak olyanok, akik az olvasmányélményért jönnek. Közkedveltek az ifjúsági, főleg a kamaszoknak szóló kötetek, több mint kétezer új könyv várja az érdeklődőket és hangoskönyvek is vannak. Az iskolában korábban is működött könyvtár, nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok is találtak a tanításhoz kiegészítő szakkönyveket, de a könyvállomány kissé elhanyagolt volt. Mivel adódott ez a lehetőség, nagyon örültünk, hogy új könyvtárat nyithatunk” - mondta el Nogely Mónika. Kukurikú mesefesztivál A koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradt a Kukurikú mesefesztivál is, amit idén újra megszerveztek. „Az alsó tagozatos pedagógusok kezdeményezték kilenc évvel ezelőtt annak apropóján, hogy szeptember 30-án van a magyar népmese napja. Ebből az alkalomból elkezdtek mesét olvasni a gyerekeknek a folyosón. Szőnyeget, ülőpámákat helyeztünk el a földön, minden alsó tagozatos gyerek helyet foglalt, a tanító nénik fél nyolctól a becsöngetésig mesét olvastak fel. Heti rendszerességgel június végéig tartott a meseolvasás. Az osztályok közben kiválasztottak egy mesét, amelyet feldolgoztak, vagyis színpadra állítottak. Minden gyerek részt vett benne valamilyen formában, akár a háttérmunkában, vagy a díszlet elkészítésében, az is, akinek nem a főszerep jutott. Eleinte anyák napján mutatták be a gyerekek a kiválasztott mesét, később a tanév végén kijelöltünk egy napot, amikor kézművesvásárt, táncházat, családi napot szerveztünk a bemutató alkalmából. Ä mesefesztivál célja, hogy minél több mesét ismerjenek és értsenek meg a gyerekek” - fejtette ki László Ildikó, az iskola igazgatója. Tavasszal az online térben folytatták a meseolvasást, de a bemutató elmaradt, idén pedig, ha a körülmények megengedik, az iskolaudvaron vagy az osztályokban szeretnék megszervezni tavasszal a fesztivált. László Ildikó hangsúlyozta, szeretettel kell a gyerekek felé fordulni, hogy kedvet kapjanak a rendezvényekhez. „Ha nem erőltetjük rá a dolgokat a gyerekekre, akkor egyszer csak megszeretik azt, amit egyébként talán megutálnának. Soha nem tettük kötelezővé a meseolvasást vagy a szereplést, mindig csak bevonni akartuk őket, és nagy örömünkre sikerült elérni, hogy egykét kivételtől eltekintve mindnyájan bekapcsolódtak” - t^jtte hozzá. Zsére zsákfalu, de megtalálja a foltját vataSCin Péter Azoboraljai faluban eddig szerencsésen átvészelték a Covid-időket. Az önkormányzat igyekszik kis lépésekkel haladni. FTHiTl A zoboraljai település a manapság már sokszor szinte kiváltságnak számító zsákfalvak közé tartozik. Ugyan a közelben halad el a 65-ös elsőrendű út, Zsére utcáit legföljebb csak a helyi vállalatok jármüvei terhelik meg. Ez azért is szerencsés körülmény, mert a mészgyár, a fuvarozó, valamint a'mezőgazdasági vállalatok is több tucat helyinek tudnak munkát adni. A cégek ráadásul támogatják is az önkormányzatot és a falut, amikor arra szükség van. Zsérén jelenleg mintegy 1350-en élnek, fele-fele arányban szlovákok és magyarok, valamint van egy főleg szlovák nyelvű roma közösség is. Kis lépések „Az idei évet valójában úgy kezdtük el, mintha 2020 nem is lett volna. Két év alatt egy évet léptünk előre a Covid miatt. Tavaly volt három beadott pályázatunk, amelyek a járványnak köszönhetően áttolódtak az idei évre, viszont rendben sikerült Zsére festői környezetben, a Tribecs vonulatai között fekszik tudták oldani "a folyamatos tesztelést. A költségvetésben nem keletkezett hiány. Magyar-szlovák oktatás A községnek már csak a méretéből adódóan is fontos, hogy színvonalas oktatás működjön helyben. Az óvoda jó helyzetben van, ugyanis ennél a korosztálynál még nem jellemző, hogy más településre vinnék a szülők a gyerekeket. „Az óvónőink szlovák és a magyar nyelven is foglalkoznak a kicsikkel. Mindig azon vagyunk - s ezt az utóbbi években sikerült is megvalósítani —, hogy a gyerekeket olyan nyelven készítsük fel az iskolára, ahogy azt a szülő óhajtja. Ha magyar iskolába szeretné adni, akkor az óvónők ezen a őket megvalósítani” - kezdi beszámolóját Zsebi József, Zsére veteránnak számító polgármestere, hiszen már 23 éve vezeti, szolgálja a falut. Legutóbb a Híd, a Smer, illetve az SNS támogatásával nyerte el a településvezetői posztot. Az elmúlt hónapok legkomolyabb fejlesztése a község szabadtéri színpadának befedése volt. A támogatást Komárom-Esztergom, illetve Nyitra megye közti Interreg-pályázat keretében testvértelepülésükkel, Doroggal együtt nyerték el. A magyarországi város hangszereket vásárolt, majd a két önkormányzat közös folklórfesztivállal zárta le az együttműködést Zsérén. Második pályázatként egy Leader-projekt keretében és Nyitra megye segítségével összesen 42 ezer euróért - amelyből 24 ezret tett ki a támogatás -járdákat építettek és fákat ültettek ki a szabadtéri központban. Végül pedig a „MAS Zibrica” helyi akciócsoporton keresztül az alapiskolának és a szülői szövetségnek köszönhetően vásároltak egy kis traktort. Zsebi József szerint idén nem találtak megfelelő pályázati felhívást, ám a jövőben mindenképpen bővíA helyi alapiskolának magyar és szlovák tagozata is van (A szerző felvételei) teni szeretnék a Kolonnái közösen működtetett tisztítóállomást, valamint befejeznék a csatornarendszert is. „Jövőre még nehezebb év vár ránk, tudjuk jól. Emelkednek az energiaárak, el sem tudjuk képzelni, hogyan fogjuk összeállítani a költségvetést” - teszi hozzá némi borúlátással a polgármester. A bizonytalanság érthető még akkor is, ha szerinte a községek egyébként jobban kezelték a járványt, mint az állam. Közös összefogással meg nyelven foglalkoznak vele. A gyerekek hatéves korukra viszont maximálisan elsajátítják a magyar és a szlovák nyelv alapjait is. A szlovák gyerekek a rendezvényeken ugyanúgy elszavalják a magyar verseket, mint a magyar gyerekek a szlovákot” - hangsúlyozza Zsebi József. Az alsó tagozatos alapiskolát már jobban sújtja a diákok elszivárgása, mivel több, Nyitrán dolgozó szülő a megyeszékhelyre viszi a gyermekét, nem ritkán az első osztálytól kezdve. „Az iskolánkra én személy szerint büszke vagyok. Úszómedencén és masszázsszalonon kívül minden van benne” - emeli ki humorosan a polgármester, mivel szerinte Zsérén is megkapják a gyerekek azt a tudást, amit például Nyitrán. Elsőtől negyedik osztályig szlovák és magyar tannyelvű tagozatuk is van. Utóbbi öt évvel ezelőtt egyszer már megszűnt, de sikerült újranyitni. Itt jelenleg hét diák tanul összevont osztályokban, a szlovák tagozatra pedig csaknem 30-an járnak. Felső tagozatokra Zséréről többnyire Gímesre mennek továbbtanulni az alapiskolások. Ami pedig a helyi sportéletet illeti, már az iskolások is sikeres tagjai a helyi asztaliteniszklubnak. Turisztikai potenciál Zsebi József emlékeztetett, létezik a Zoboraljai Községek Regionális Társulása, amelyet 30 évvel ezelőtt a helyi kultúra és sport fejlesztésére hoztak létre, ám a zoboraljai turizmusnak ennek ellenére még nem sikerült olyan szintre fejlődnie, hogy az idelátogatóknak közösen, egységes koncepció alapján kínálják a szolgáltatásaikat és a látnivalókat. „Zsére azon településekhez tartozik, ahol csodák csodájára a szomszédoktól eltérően nem érdekli az embereket a szőlőtermesztés. A szőlőhegyünk 90%-a ma már gazdátlan” - mondja a polgármester, majd viccesen hozzáteszi, náluk legfeljebb „bordzsungel” van. Ezen túlmenően azonban Zsérén is akadnak látnivalók úgy a kultúra, mint a természeti látványosságok körében. A Tribecs vonulatainak köszönhetően rendszeresek errefelé a gyalogszerrel vagy kerékpárral túrázók. Utóbbiak számára az önkormányzat a közeljövőben szeretne kialakítani majd valamilyen pihenőhelyet, illetve kilátó megépítését is tervezik a Zsére melletti domináns hegy, a Zsibrica (617 m) csúcsára.
