Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-05 / 255. szám

2 KÖZÉLET 2021. november 5. | www.ujszo.com kitiltását Ukrajna nem magyarázta meg Forró A Szövetség elnökének, Forró Krisztiánnak minden bizonnyal a KMKSZ támogatására buzdító videó miatt tiltották meg az Ukrajnába való belépést (TASR-feivétei) Pozsony. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) az ukrajnai választáson való támogatására felszólító videója miatt tilthatták ki Forró Krisztiánt, a Szövetség elnökét a kelet-európai országból. „Hajrá, Kárpátalja! Szavazzatok a KMKSZ-re!” - mondta a tavaly ok­tóber 23-án a közösségi oldalára fel­­töltött videójában Forró, aki akkor még az MKP vezetője volt. Ukraj­nában ugyanis tavaly október 25-én tartották a helyhatósági választást, Forró az ottani magyar politikai sze­replő, a KMKSZ támogatására buz­dított. Úgy tudjuk, minden valószínűség szerint szerdán emiatt a videóüzenet miatt tagadták meg az ukrán hatóságok a Szövetség elnö­kétől, hogy belépjen az országba. A Denník N-nek a kijevi külügymi­nisztérium szóvivője, Oleg Niko­­lenko a pártelnök kitiltását azzal in­dokolta, Forró megsértette az ukrán választási törvényt, de nem ponto­sította, mivel tette ezt. Azt azonban elárulta, a tiltás már 2020 októberé­től életben van. Nikolenko hozzátet­te, egyetlen másik szlovákiai politi­kusra sem adtak ki hasonló beuta­zási tilalmat. Forró szerdán azért tartott Ukrajnába, hogy ott többek közt a KMKSZ képviselőivel egyeztessen. Az ukrán hatóságok a határon szembesítették azzal, hogy egészen 2023. október 26-áig nem­­kívánatos személynek számít az or­szágban. Forró életében először uta­zott volna Ukrajnába, a küldöttség többi tagja beléphetett az országba. A diplomatikus külügy A Szövetség az ügyben felvette a kapcsolatot a szlovák külügymi­nisztériummal annak érdekében, hogy a tárca kérjen magyarázatot az ügyre az ukrán féltől. Illetve tudni szeretnék, ki, mikor és mi alapján döntött a Szövetség elnökének be­utazási tilalmáról. „A tárca felvette a kapcsolatot Forró úrral és felaján­lotta neki a segítségét, hogy tisz­tázzák az ukrán hatóságok dönté­sének körülményeit” - nyilatkozta lapunknak a külügyi tárca sajtóosz­tálya. A párt lapunkkal csütörtökön pe­dig azt közölte, egyelőre sem a szlo­vák külügytől, sem az ukrán konzu­látustól nem kaptak hivatalos tájé­koztatást az esetről. „Értetlenül ál­lunk azelőtt a tény előtt, hogy mi­közben az ukrán fél az érintett sze­mélyt hivatalosan nem tájékoztatta, a sajtóban az üggyel kapcsolatban nyilvánosságra hozott információk ukrán külügyi forrásokra hivatkozva jelentek meg” - utal a párt közle­ménye a Denník N által közöltekre. A KMKSZ felháborodott Brenzovics László, a KMKSZ elnöke Forró kitiltásának vélhető okáról, a kérdéses videóüzenetről lapunknak úgy nyilatkozott, ab­szurdnak tartja, ha az ukrán ható­ságok ezt a választásba való be­avatkozásnak tekintik. Szerinte valószínűleg az ukrán központi kormányzat hozta meg a kitiltásról szóló döntést. „2014 óta jelentős magyarellenes kampány folyik a médiában, és nem ritkák a kárpát­aljai magyar közösség megfélem­lítésére irányuló akciók sem” - nyi­latkozta a KMKSZ vezetője. Brenzovics arról is beszélt, a ma­gyar politikusoktól 2014 óta több­ször tagadták meg az Ukrajnába való beutazást. „Szerintem több tíz különböző magyar politikus, köz­életi személyiség van kiutasítva Ukrajnából” - mondta. Példaként Kelemen Hunornak, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének 2019-es és Potápi Árpád Jánosnak, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárának a tavalyi kitiltását említette. Maga a KMKSZ párt közlemé­nyében felháborodásának adott hangot Forró kitiltása kapcsán. „A KMKSZ levélben kér magyarázatot az Ukrán Határőrség Országos Pa­rancsnokságától a kiutasítás okai­ról” - írták. Hozzáteszik, Ukrajna jövője szempontjából rendkívül kontraproduktívnak tartják, hogy az euroatlanti integrációra törekvő or­szágból nagy számban utasítják ki a szomszédos európai és NATO- országok politikusait. Másokat is kitiltottak Ahogy Brenzovics és a KMKSZ is utalt rá, a közelmúltban több kitiltási ügy is történt. Potápitól tavaly szep­tember elején ajárványügyi helyzetre hivatkozva tagadták meg az Ukraj­nába való beutazást. Néhány héttel később az államtitkár egy nyilatko­zatot adott a magyar állami hírügy­nökségnek, amelyben azt mondta, „nagyon fontos, hogy az október 25- ei ukrajnai önkormányzati választá­son a kárpátaljai magyarok a magyar jelölteket támogassák”, majd pedig konkrétan megnevezte, hogy a KMKSZ jelöltjeire gondol. Ez a ma­gyar külügy szerint nem tekinthető az ukrajnai belpolitikába való beavat­kozásnak. Ukrajna ez ellen közle­ményben tiltakozott és bejelentette, Dmitro Kuleba ukrán külügyminisz­ter megtiltotta két magas rangú ma­gyar tisztségviselő beutazását a hely­­hatósági választás alatt Kárpátalján folytatott „agitáció” miatt - írja az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva az MTI. Az egyik tiszt­ségviselő a magyar miniszterelnök­ség államtitkára, a másikról nem árultak el semmit. Kuleba hozzátette, más olyan magyar állampolgárok be­utazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan beavatkoztak Ükrajna belügyeibe a választás idején. Potápi később úgy nyilatkozott, szerinte ő az egyik érintett. Magyarország és Ukrajna között már hosszabb ideje feszült a viszony. Budapest ugyanis 2014-ben, az orosz háborús támadás idején kezdte tema­­tizálni Kárpátalja autonómiáját. Donbasz orosz megszállása és a Krím illegális annektálása után az ukrán politikusok egy része meglehetősen érzékeny az ilyen lépésekre. Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügymi­niszter szerint Ukrajna a magyar kor­mánytisztviselők kitiltásával azt üzeni, lemondott arról, hogy Buda­pest támogassa az európai, illetve eu­roatlanti integrációs törekvéseiket. Felmérik az oltatlanok ellenanyagszintjét BUGÁRANNA Az egészségügyi minisztérium kutatást indít a koronavírus­­ellenanyag feltérképezése érdekében az egyes régiókban. Keszegh Béla, Komárom polgármestere szerint a tanulmány célja az, hogy a tárca képet kapjon a vizsgált közeg állapotáról, s ennek megfelelően hozzanak intézkedéseket a jövőben. Pozsony/Komérom. A tárca tá­jékoztatása alapján a tanulmány célja a regionális és általános jár­ványhelyzet felmérése, valamint további alakulásának felbecsülése, az összegyűjtött adatok pedig hoz­zájárulnak a tesztelési és megfigye­lési stratégia optimalizálásához. A kutatásba összesen 4800 személy kapcsolódik be 8 különböző járás­ból. Az antitestvizsgálatot Po­zsonyban, Komáromban, Vágbesz­­tercén, Csacán, Kassán és környé­kén, Rimaszombatban, Losoncon, illetve Késmárkon végzik el a kö­vetkező hetekben. A résztvevők toborzását egy munkacsoport hajtja végre: a helyi hivatalokkal közreműködve olyan személyeket szólítanak meg, akik nincsenek beoltva. Az egyes telepü­léseket szakemberek választották ki a szaktárca adatai alapján, elsősor­ban az igazolt fertőzések aránya a la­kosság számát tekintve volt a mérv­adó tényező. A vizsgálat egy nap alatt történik, egészségügyi sze­mélyzet biztosítja az ujjból történő mintavételt. Ezt követően a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Biomedicína centrumának szakértői elemzik a vérmintákat. Komárom is készül Keszegh Béla, Komárom polgár­­mestere lapunk érdeklődésére el­árulta, előreláthatólag november 16- án kerül sor az ellenanyag-teszte­lésre Komáromban, Gútán és Ogyallán a tervek szerint egy nappal korábban valósulhat meg a szűrés. „Valószínűsíthető, hogy 200 em­bernek tudják biztosítani ezt a lehe­tőséget” - mondta, hangsúlyozva, hogy egy országos kutatásról van szó, így a megfelelő célcsoport el­érése érdekében bizonyos kritériu­mokat figyelembe kell venni a je­lentkezők kiválasztásánál. A hely­színt még pontosítják az elkövetke­ző napokban, de a polgármester sze­rint feltehetően egy nagyobb téren lesz, ahol egyszerre több mintát le tudnak venni. Azok, akiknél a teszt kimutatja, hogy rendelkeznek ellen­anyaggal a koronavírussal szemben, egyelőre nem egyértelmű, kaphatnak-e igazolást, amely a vé­dettségükről tanúskodik. Ezzel kap­csolatban felkerestük a minisztéri­um sajtóosztályát, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kutatás kap­csán felmerült kérdéseinkre. A felmérés a cél Keszegh szintén megerősítette, egyelőre nem pontosították, mire jogosítja fel a teszteredmény a részt­vevőket. „Nem hinném, hogy ezzel valamiféle kivételekhez juthatnak. Nem volna korrekt, már csak azért sem, mert nem mindenkijuthat hoz­zá ehhez a lehetőséghez” - válaszol­ta, majd emlékeztetett, kutatás jellegű kezdeményezésről van szó, mely segítségével fel szeretnék mérni, hogy az oltatlanok körében milyen -az ellenanyagszint. Az egészségügyi minisztérium egy cé­get bízott meg a kutatás levezénylé­sével, a város képviselői jelenleg a helyi szervezést és propagálást ké­szítik elő. Szakmaiság kell A polgármester nem zárta ki, hogy motivációként szolgálhat az emberek számára, ha megtudják, hogy nem rendelkeznek ellen­anyaggal a vírussal szemben, véle­ménye szerint azonban a legfonto­sabb az lenne, hogy szakmai érvek alapján döntsenek úgy, hogy felve­szik az oltást. „Semmiképp nem szabad erőszakosnak lenni, vagy kötelezővé tenni az oltást, szakmai érvekre kell alapozni” - véli Ke­szegh, aki nem ért egyet azon kom­munikációval, amely belekénysze­ríti az embereket a vakcina igény­lésébe. „Az emberek szabad dön­tését tiszteletben kell tartani” - mondta, kiegészítve azzal, hogy a szavahihető tudósok általi szakmai érvelést tartja fontosnak. „Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy Szlo­vákiában e körül inkább bohózatszerű cirkusz alakult ki. Az egészségügy nem egy cirkusz, nem lottó kérdése. Az egészségügy szakmaiság kérdése” - hangsú­lyozta a polgármester, aki szerint az állam feladata az, hogy a lehető leg­jobb szolgáltatást biztosítsa az em­bereknek, mely alapján eldöntik, milyen úton mennek tovább a saját egészségüket illetően. A kormányt bírálva kiemelte, a politikusoknak nem lottót kellene szervezniük, ha­nem például a legjobb kórházi el­látást kellene biztosítaniuk az uniós helyreállítási alapból. „Ezen kelle­ne dolgozniuk ahelyett, hogy show­­műsorokat gyártanak” - mondta. CZiMER GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents