Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-04 / 254. szám

Ajánlások járvány idejére WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM ■ VASARNAP(®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM A csontritkulásos betegek száma nő, a kezeiteké viszont csökken Októberben volt a csontritkulás világnapja. A szakemberek ilyenkor mindig a szokásosnál hangsúlyosabban hívják fel a figyelmet a korai diagnosztika és kezelés fontosságára. Mivel a népesség egyre jobban öregszik, feltételezhető, hogy a csontritkulásban szenvedő betegek száma folyamatosan emelkedni fog. Elgondolkodtató, hogy a kezeltek száma viszont folyamatosan csökkent, hozzávetőlegesen 4200-zal. A korai felismerés és az eredményes kezelés nemcsak a beteg életminőségét javítja, hanem a betegség okozta gazdasági terhet is csökkenti. A szakemberek sem tagadják, hogy nem min­den esetben sikerül korai stádiumban diagnosztizálni a betegsé­get, pedig az ezzel kapcso­latos módszerek mindenki számára hozzáférhetők. „Hiába a megfelelő számú csontsűrűségmérő, oszteo­­lógiai munkahely, a gyógy­szerek jó hozzáférhetősé­ge, az egészségbiztosítók viszonylag nagy költség­­térítése és a legfrissebb szakmai ismeretek. Ez sem garancia arra, hogy a be­tegséget időben fel tudjuk fedezni és kezelni" - mond­ta Juraj Payer professzor, az oszteoporózis és a csontok anyagcsere-betegségével foglalkozó szlovákiai szak­mai társaság elnöke. Úgy véli, főleg a megelőzés terén nagyok a hiányossá­gok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nemegyszer az első csonttöréskor derül ki, hogy a háttérben csontrit­kulás áll. TILOS MEGSZAKÍTANI A KEZELÉST! Szlovákiában évente 261 ezer betegeket kezelnek ezzel a betegséggel. 2017 és 2020 között a gyógysze­resen kezelt páciensek szá­ma 97,3 ezerről 93,1 ezerre csökkent. Ennek egyik oka a koronavírus-járvány. „Rend­kívül fontos, hogy a betegek semmilyen körülmények között ne hagyják abba a kezelést, hogy elkerüljék az esést és a csonttörést, s ha változást észlelnek egészsé­gi állapotuk ban, erről tájé­koztassák kezelőorvosukat" - tanácsolta dr. Juraj Payer. Ha a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, hogy részt vegyen az előre be­tervezett kivizsgáláson vagy megkezdje a kezelést, fon­­ios, hogy orvosával' beszél­je meg a további teendőket. Az esetek többségében az még nem jelent kockázatot a betegnek, ha rövid időre elhalasztják a kezelést. KULCSFONTOSSÁGÚ A DENZITOMÉTER A csontok állapotát denzito­­méterrel, csontsűrűségmé­rővel lehet megállapítani, az eredmény alapján lehet a kezelést is meghatároz­ni. „Minél inkább csökken a csontsűrűség, annál na­gyobb a csonttörés koc­kázata. A kettő között na­gyobb az összefüggés, mint a magas vérnyomás és az agyi érkatasztrófa vagy a magas koleszterinszint és a szívinfarktus között" - fi­gyelmeztetett dr. Zdenko Killinger, a csontritkulás és a csontok anyagcsere-be­tegségei szlovákiai szakmai társaságának alelnöke. „Az életkort, a genetikát és a Ajánlások a koronavírus­­járvány idején A koronavírus-járvány miatt lényegesen megváltozott a csontritkulás kezelése, amire a szakmai társaságok az alábbiakkal reagáltak: • Sem a csontritkulás, sem a mész anyagcserezavara, sem a kezelés nem növeli a koronavírus-fertőzés veszélyét, s nem válik tőle súlyo­sabbá az esetleges fertőzés lefolyása. • ACovid-19azonban sokaknál súlyos véralvadásos állapotot idéz elő, ezért aki ösztrogént és raloxifént szed, annak az orvos meg­változtathatja a kezelést. Az említett gyógyszerek ugyanis enyhén megnövelhetik a vérrögképződést. • Ne szakítsa meg a kezelést, és minden vitás kérdést beszéljen meg orvosával. • Optimalizálja a kalcium és a D-vitamin mennyiségét. • Vigyázzon, nehogy elessen. Fontos, hogy ne szenvedjen csonttörést akkor, amikor nehezebben juthat a kezeléshez és a kivizsgáláshoz. • A csontsűrűségmérést el lehet halasztani, ha lakhelyén a járvány­ügyi helyzet nem engedi meg a kivizsgálást. csontritkulást előidéző más betegségeket nem tudjuk befolyásolni, ám a dohány­zást, a mész- és D-vitamin­­hiányt, továbbá a csontok állapotára negatívan ható gyógyszerek szedését vi­szont igen" - tette hozzá. A GYEREKEKET SEM KERÜLI EL A megelőzés már a gyer­mekkorban elkezdődik, ugyanis ez a betegség nem ritka a gyermekek között sem. Leggyakrabban a táp­lálkozási zavarok, a mész, a foszfor anyagcserezavarai és a D-vitamin-hiány okoz­za. „Főleg a koraszülöttek, a bélbeteg, a mozgásképte­len, a kortikoidokkal kezelt, a mentális anorexiában vagy vesebetegségben szenve­dő gyerekek alkotják a ve­szélyeztetettek csoportját" - magyarázta dr. Ludmila Podracká, a Gyermekbeteg­ségek Nemzeti Intézetének főorvosa. Nem szabad le­becsülni, ha a gyerek meg­botlik, és eltörik valamelyik végtagja vagy csigolyája. A szakember szerint a denzito­­méterrel végzett csontsűrű­ségmérés gyermekkorban is megbízható diagnosztikai módszer. „A kivizsgálás nem invazív, és viszonylag rövid ideig tart. Minden gyereket, aki 5 percig képes feküdni, ki lehet vizsgálni" - tette hozzá a doktornő. AMIKOR A CSONTOK KÖNNYEN TÖRNEK A csontritkulás a csontváz szisztémás betegsége, amit a csonttömeg csökkenése és a csontszövet mikroszer­­kezetének zavara okoz. Fő jellemzője, hogy a csontok törékennyé válnak. Minden második változó­korba került nő és minden ötödik 50 évnél idősebb fér­fi szenved csigolya-, comb­­csont- vagy csuklótörést. Combcsonttörés után egy évvel a betegek 80 százalé­ka nem képes elvégezni a napi teendőit, 40 százalék nem tud egyedül járni, és 30 százaléknak tartós következ­ményekkel kell számolnia, s a csontnyaktörést szenve­dett betegek 20 százaléka nem éli túl a balesetet. A csontritkulásban szenve­dőket heveny vagy krónikus fájdalom gyötri, de légzési zavarok, reflux vagy emész­tési panaszok is felléphet­nek. Félnek az eséstől, és gyakran depresszió gyötri őket, életminőségük jelen­tősen romlik. A kezelés, cél­ja a csonttörés elkerülése, ezért folytonosnak, eléggé hosszúnak és biztonságos­nak kell lennie. (kovács) 10 Egészség EXTRA 202i. November mm HHHHHHi mmmmm mmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents