Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-30 / 275. szám
www.ujszo.comj 2021. november 30. KULTÚRA A meglepetések albuma Kísérletező korszakát éli az immár harmincas Adele, miközben a szívét is kitárja előttünk JUHÁSZ KATALIN Lehet-e művészi produktum egy magánéleti krízisből? Felhasználhatók-e, közszemlére tehetők-e például egy válás sorén bennünk kavargó összetett érzések? És van-e egyáltalán igényünk egy ilyen történetre? Az intemaeionális szupersztárrá érő brit énekes-dalszerző, Adele új albumát meghallgatva mindhárom kérdésre igennel válaszolhatunk. Tudatosan használtam a történet szót. Nyilván nem vagyok trendi, amikor azt vallom, hogy egy albumnak történetet kell(ene) elmesélnie. Hogy fontos a dalok sorrendje, nem mindegy, honnét indulunk és hová érkezünk egy ilyen utazás alkalmával. Talán a karanténidőszak is hozzájárult ahhoz, hogy a dalszerzők és az előadók közül egyre többen igénylik ezt a hosszabb, elmélyülős menekülést a zenébe, és a mondanivaló is érezhetően fontosabb lett. Adele pedig akkora tekintéllyel bír a szakmában, hogy rávette a Spotify stream ingszolgáltatót a véletlenszerű lejátszás (shuffle) funkció kikapcsolására. Vagyis hála neki új esélyt kapott a nagylemez-formátum, jelenleg abban a sorrendben hallgathatjuk az albumok dalait, ahogyan azokat hosszú fejtörés után egymás után rakták a stúdióban. Köszönöm ezt a brit énekesnőnek mindazok nevében, akik nem osztják a szakemberek azon véleményét, mely szerint mai életformánk mellett esélytelen, hogy végighallgassunk egy 45-60 perces albumot. Adele hat évre eltűnt a zeneiparból, ami alapos kiéheztetésnek számít. Magánéletében mindeközben hatalmas viharok dúltak, és mivel mindent dalba foglal, amit megél, pár napja megkaptuk ezt a szívszaggató történetet. A korábbi albumcímekhez hasonlóan (19, 21, 25) a 30 is az énekesnő aktuális életkorát jelöli, egy érett személyiség gondolatait, érzéseit és zenei világát kínálva. Kezdjük ez utóbbival. Soha ennyi elektronika nem volt még Adele-lemezen, vagyis ez eddig pályafutása legkísérletezőbb albuma, még ha nem is rugaszkodik el túlságosan a hagyományoktól, vagyis a nagyívű, motownos, soulos dallamoktól és a vokális artistamutatványoktól. Az első kislemezként érkezett Easy On Me viszont még nem sok meglepetést okozott, a régi Adele-t kaptuk vissza rajta. Ez a dal, amely természetesen a slágerlisták élén debütált, tényleg a legjobb választás volt „előételnek”, de nem az album legjellemzőbb száma. A most 33 éves énekesnő ugyanis mostanra szinkronba került a kortárs R&B-alapú popzenével, sőt a hiphop világa sem idegen tőle. Ezeket a trendi attribútumokat olyan elegánsan használja, mint Frank Ocean, vagy a hiphop-szcéttából Skepta és Tyler the Creator. A felfedezők érdeklődésével fordul az autotune, a loopok, a szintik, a beúsztatott, kásás hangok felé, miközben megmaradnak a jól bevált zongora-alapok. Mindig az adott dal hangulata a legfontosabb, azaz nem valamiféle erőltetett modernkedés ez, hanem a technikai eszközök ügyes kihasználása az odabent dúló indulatok érzékeltetésére. A dalok hossza sem idomul a kereskedelmi rádiók igényeihez, öt alkalommal is átlépik a hatperces határt, ami manapság már lejátszhatatlan (a rekorder az albumzáró, imaszerű Love Is a Game a maga 6,43 hosszával). A My Little Love a legbátrabb, legkísérletezőbb felvétel, ebben kisfiával osztja meg érzéseit a válással kapcsolatban. Angelo hangja is hallható az intim konverzációban - most ne firtassuk, mit fog majd szólni ehhez kamaszkorában, inkább az őszinteséget emeljük ki, amikor Adele elmondja neki, hogy azért vált el az apjától, mert nem volt boldog. Több dalszövegben is felbukkan az önmarcangolás, a gyermek feje fölött meghozott döntés terhe. És a magány, mint alapprobléma, a szabadság kontrasztjaként. A szövegek alaposabb elemzésére itt és most sajnos nincs hely, legyen elég annyi, hogy a hosszú folyamat minden fázisa megjelenik, szépen, egymás után (ezért fontos, hogy sorrendben hallgassuk a dalokat). A párkapcsolat elsiratása után két dalban is azzal foglalkozik, milyen érzés ismét randevúzni - az Oh My God zeneileg Ed Sheeran és Florence Welch világának keresztmetszete, ezt Greg Kurstinnal közösen hozta össze az énekesnő. A Can I Get It születésénél a két szupertrendi producer, Max Martin és Shellback segédkezett, egy kicsit túlbuzogva - felvonultatják benne a 2010-es évek valamennyi idegesítő pop-kliséjét. Az I Drink Wine felépítése és melódiája alapján Elton John-dal is lehetne, az All Night Parking a röpködő zongorafutamaival akár egy alternatív rádióban is elhangozhatna, a Woman Like Me pedig - kövezzenek meg, de tényleg ezt hallom - Billie Eilish zenei világát idézi. De ott lebeg Aretha Franklin és Whitney Houston szelleme is, például a Hold On vagy a To Be Loved című dalokban. Szóval a változatosságra nem lehet panasz, még ha első hallásra nem is áll össze kerek egésszé az anyag. De ez talán már túlzott kívánalom lenne egy olyan énekesnőtől, akinek előző lemezeit épp kiszámíthatóságuk miatt érte a legtöbb kritika. Bár erről még nincsenek kimutatások, vélhetően fiatalodott a rajongótábor is, mert a 30 azt a korosztályt is bevonzhatja Adele világába, amely kevésbé fogékony a lassan hömpölygő, régimódi dallamokra. I 9 RÖVIDEN Marina Abramovic 75 éves lett Ma ünnepli 75. születésnapját Marina Abramovic, a kortárs performanszművészet egyik legnagyobb hatású alakja. Belgrádban született, képzőművészeti tanulmányait az ottani művészeti akadémián kezdte. A performansz nemzetközi térnyerése a 70-es évek elejére, Abramovic első kísérleteinek időszakára tehető. Hírnevét a Ritmus című sorozat alapozta meg, amelyben valamilyen módon mindig az emberi test tűréshatárait vizsgálta - például késekkel kopogtatott az ujjai között. Ha megsebezte magát, megállt, újrakezdte, majd a felvett anyagot lejátszva ismét, elölről, ügyelve arra, hogy lehetőleg ugyanott vágja meg a kezét, ahol már vérzett, tenyere mellett egyre terebélyesébb vérrajzolatot hagyva. Máskor hat órát állt mozdulatlanul a közönséggel szemben, akik az asztalra készített tárgyakkal bármit megtehettek vele. 1997-ben a boszniai háború borzalmait megidéző, a 47. Velencei Biennálén fődíjas Balkán barokk című performansza során 1500 friss tehéncsontból álló halom közepén ülve egyenként mosta tisztára kefével a véres csontokat, miközben szerb népdalokat énekelt. 1976-ban találkozott a nyugatnémet Uwe Laysiepennel, akivel 12 évig éltek és dolgoztak együtt. Főleg a férfi-nő kapcsolatot és a köztük lévő feszültséget vizsgálták; ekkor születtek azok a műveik, melyek máig a kortárs művészet meghatározó darabjai. Széles körben ismert 2010-es, A művész jelen van című alkotásán a New York-i Modem Művészetek Múzeumában maga Abramovic is kiállítási tárgy volt: egy asztalnál ült rezzenéstelen arccal napi hét órán keresztül, 75 napon át. A kiállítást közel 850 ezren keresték fel, soha ennyien nem voltak kíváncsiak egy élő művészre. (MTI) Bemutatta legújabb karácsonyi lemezét Szarka Tamás A már hagyományossá vált karácsonyi turné idei első helyszíne Érsekújvár volt advent első vasárnapján. A Kossuth-díjas zenész és zeneszerző koncertjét a járványügyi helyzet miatt online követhették a nézők. A Ghymes karácsonyi repertoárjának ismerős dallamai mellett az új lemezről csendültek fel dalok, mely az Európa karácsonya címmel jelent meg. A lemez a karácsony ünneplésének több száz éves európai hagyományaiból merítkezik. Szarka Tamás az új lemez kapcsán elmondta, „mindig érdekes belenézni más európai nemzetek karácsonyi zenei világába, hogy ők milyen dalokkal a szájukon ünnepük sok-sok száz éve az egyik legszebb keresztény ünnepünket.” A jól ismert magyar egyházi népénekek mellett más európai nemzetek történelméből eredő és több száz éves gyökerekkel rendelkező egyházi énekek feldolgozásai is kerültek az új lemezre. Az Európa karácsonya ősi időket idéző dallamvilágát a lemez nyitószáma adja meg Ha kérdeznéd címmel. Ahogy azt a lemezbemutatón megtudhattuk, ez egy több száz éves angol dal, melyet VIII. Henrik uralkodó komponált. A mi kultúrkörünkben inkább politikai tevékenységéről és feleségeiről híresült el az uralkodó, és kevésbé ismert zeneszerzői tevékenysége, tény azonban, hogy VIII. Henrik igazi reneszánsz emberként a zeneszerzéshez is értett. A lemez egy másik, Mézet ont az ég című dala egy ősi egyházi ének feldolgozása, melynek gyökerei a 14. századba nyúlnak viszsza, Magyarország területén először a 17. században jelent meg. A dal címe a lemezzel együtt megjelenő könyv címe is egyben, melyben a szerző verseit publikálja. A lemez egyébként 11 dalt tartalmaz, ezek mellett elhangzanak versek is. Ezek felolvasására a szerző előadó barátait kérte fel, a szövegek így Pápai Erika, Pindroch Csaba, Piros Ildikó, Rudolf Péter, Trokán Anna, Ugrón Zsolna és Földes László Hobó tolmácsolásában hallhatók. Az új dalok hangszerelésében, ahogyan azt a Ghymes- és Szarka Tamás életműből megszokhattuk, most is dominál a szaxofonjáték, míg a karácsonyi dalok ismerősen csengő gyerekkórusát női vokál képviseli ezúttal. Érdekesség emellett, hogy Szarka Tamás egy kevésbé ismert hangszeren, kobozon játszik. A koboz Moldvában és néhány dél-erdélyi faluban romániai cigánybandák jellemző kísérő hangszere volt, a huszadik század második felében épült be a magyar táncházmozgalom kultúrájába. Szarka Tamás folytatja karácsonyi turnéját, következő állomásai élő koncertek lesznek Magyarországon. December 11-én Eleken, Győrben december 18-án, Budapesten pedig kétszer, december 19-én és 28-án is koncertezik majd. Az Európa karácsonya CD és pendrive formában lesz kapható, az egyes dalokat az online zenemegosztókon is megtaláljuk, a vasárnapi koncert pedig visszanézhető a Kultúrkorzó Facebook-oldalán. (hk)
