Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-29 / 274. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2021. NOVEMBER 29. www.ujszo.com » Megfázás és nátha ellen kakukkfüves lábfürdő Tudta, hogy sokat segíthet meghűléses fertőzések elkerülésében a rendszeres meleg lábfürdő? így készítse el! Egy megfelelő nagyságú edényt töltsünk fel bokamagasságig meleg vízzel, tegyük bele a lábunkat, majd lassan és óvatosan öntsünk hozzá forró vizet, egészen addig, amíg jólesik (körülbelül negyven-negyvenegy fokos legyen a víz). Tíz-tizenöt percnyi áztatás után húzzunk meleg, pamut zoknit, és pihenjünk legalább negyedórát. Javítja a lábfürdő hatását a kakukkfűfőzet (ötven grammot leforrázunk, és tizenöt percig állni hagyjuk) és a tengeri só (tegyünk két evőkanál sót egy liter vízhez). Alkalmazhatjuk a karunkon is, ilyenkor a felkar feléig érjen a vízszint. Még hatékonyabbá tehetjük a kezelést, ha a lábfürdőt követő pihenés közben langyos gyógyteát kortyolgatunk. Jó immunerősítő a bodzavirág-, a kamilla-, a hársvirág-, a zsálya- és a lándzsásútifű-tea, valamint a vörös tea is. (egeszsegkaiauz) » Bajt jelezhet a kipirosodott arc Emelkedett vérsűrűséget, azon keresztül pedig változatos tüneteket okoz egy ritka kórkép, a policitémia vera. A betegség alapvetően ritka. A policitémia vera egy csontvelői megbetegedés, amelynek nyomán fokozódik a vörösvérsejtek termelődése a szervezetben, ezáltal magasabbá válik a vérsűrűség is. Mindez a többi között olyan fizikai tünetek megjelenéséhez vezethet, mint a szédülés, fejfájás, valamint gyakran tapasztalható, hogy a beteg arca egyéb logikus kiváltó ok - hűvös vagy alkoholfogyasztás - nélkül is vöröses, bíboros árnyalatot ölt. Ugyancsak sok érintett számol be arról, hogy fürdés közben viszketni kezd a bőre. Hosszú távon a policitémia vera a csontvelő kötőszövetes átalakulását idézheti elő, illetve annak egy súlyos formáját, az úgynevezett mielofibrózist. Végül az esetek mintegy egynegyedében a betegség kifejezetten rossz prognózisú, agresszív leukémiává alakul. A kórkép egyelőre nem gyógyítható, bár vannak újabb gyógyszerek, amelyek reményre adhatnak okot. A policitémia vera kórlefolyása körülbelül 20 év. (hazipatika) Rovarok a tányéron jÉ Elelmezés/l . ügyi és Me-Ljl r Ét zőgazdasági /% M Világszerve-JL m u J zet (FAO) az állati fehérjék fenntartható alternatívájának tekinti- a rovarokat. Ügy véli, belátható időn belül több helyen is szükség lesz rovartenyésztésre, hogy az emberek táplálkozása biztosított legyen. 80 százalék nem undorodik Jóllehet sokakat most még undorral tölt el a rovarevés, szakszóval entomofágia gondolata is, pedig nem újdonságról van szó. Az emberiség már évezredekkel ezelőtt is fogyasztott és ma is fogyaszt különféle rovarokat. „Bármilyen hihetetlenül hangzik, de világszerte több mint 2000-féle rovart esznek az emberek. (És nemcsak a természeti népek, hanem a fejlettebb társadalmak lakosai is, összességében az emberiség nyolcvan százaléka.) Az elfogyasztott rovaroknak mintegy 30%-a bogár, illetve bogárlárva. Másként kifejezve: bolygónk mai, mintegy 7,7 milliárdnyi lakosából 2 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat!” - írja dr. Hangay György és dr. Merkl Ottó a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert kiadásában 2020-ban megjelent Szarvas- és orrszarvúbogarak című könyvében. Nem meglepő hát, hogy számos tudományos vizsgálat foglalkozik azzal, hogy milyen az ember által időnként elfogyasztott rovarok tápértéke. Nemrég egy elefántcsontparti kutatásra figyeltek fel világszerte. A Jean Lorougnon Guédé Egyetem kutatói hat, vadonban gyűjtött ehető afrikai rovarfaj tápanyagminőségét határozták meg. Minthogy a témába vág, mindegyikről érdemes néhány további szót ejteni. Az afrikai pálmaormányos (Rhynochophorus phoenicis) lárváit szívesen eszik Afrikában, de Délkelet-Ázsiában is meghonosodott, és ott is gyakran eszik. Az egyik őshonos afrikai orrszarvú bogárnak (Oryctes owariensis) is a lárváit eszik, ez a Niger deltájában kedvenc emberi eleségnek számít. Az egyik pávaszem, egy lepkefaj (Imbrasia oyemensis) hernyóit is fogyasztják Afrikában. A Nyugat- Affikában elterjedt éjjeli pávaszemfaj (Cirina butyrospermi) méretes, kövér lárváit kedvelik a helybeliek. Az Afrikában előforduló egyik termeszfajt (Macrotermes subhyalinus) is fogyasztják. A színes vagy festett sáska (Zonocerus variegatus) alkalmanként túlszaporodik, és olyankor fontos része a helybeliek táplálékának. A fejok bemutatásában segítségemre volt az Ausztráliában élő világhírű bogarász, dr. Hangay György, akinek ezúton is köszönöm a segítségét. Gumók, gyökerek és gabonafélék Az elefántcsontparti szakemberek azért kezdtek kutatni, mert tudják, mekkora gond náluk az éhezés. Ha hiányzik a megfelelő mennyiségű és összetételű étel, fehérje-energiaalultápláltság alakulhat ki. Náluk a gyerekek 29,8%-a krónikusan alultáplált, 7,5%-uk pedig sovány. Mint írják, náluk az étrend nem túl változatos, főleg gumók, gyökerek és gabonafélék teszik ki az energiabevitel 65%-át. Hús és hal híján a lakosság egy része rovarokat eszik. Vizsgálataikból kiderült, hogy valamennyiben vannak fehérjék, telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok. Ásványi anyagokat - kalcium, magnézium, kálium, nátrium, réz, cink, vas, mangán, molibdén, szelén - is találtak bennük. Mindegyikben van C-vitamin, de legtöbb az afrikai pálmaormányosban. Mindegyik jó fehérjeforrás, de e téren legjobbnak az I. oyemensis pávaszemfaj bizonyult. ,A magas fehérjetartalmuk segíthet Afrikában a fehérjehiány leküzdésében” - áll a tanulmányban. A kutatók szerint a vizsgált rovarfajok különösen a terhes nők és a gyerekek táplálkozási hiányosságait tudnák ellensúlyozni. Arra is fény derült, hogy ezen élőlények víz- és olajfelevő-képességük miatt élelmiszeradalékként is hasznosíthatók. Van létjogosultsága Úgy tűnik, hogy az ehető rovarfajok a jövőben remekül csökkenthetik az élelmiszerhiányt. A világ különböző országaiban már napjainkban is folyik nagyüzemi rovartenyésztés. A világhálón megrendelhetők bizonyos szárított-pirított rovarok és a belőlük készült liszt. Bár nem valószínű, hogy rövidesen szerte a világon elterjed a rovarevés, de a nagyon szegény, éhező országokban a szakemberek szerint van létjogosultsága. Összeállította: Csibrányi Zoltán KIALAKULÁSÁT ELSŐSORBAN A KIEGYENSÚLYOZATLAN ÉTKEZÉS OKOZZA, FŐKÉNT A TÚL SOK KÉSZ ÉS FÉLKÉSZ TERMÉK FOGYASZTÁSA, EZEKBEN UGYANIS GYAKRAN NEM JODOZOTT SÓT HASZNÁLNAK A jódhiány első jelei Az egyik legtöbb embert érintő hiánybetegségről van szó, mely az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felmérései szerint csaknem 2 milliárd embert érinthet kisebb-nagyobb mértékben. A jódhiány a szakemberek szerint visszavezethető például arra, hogy a termőföldben egyre kevesebb a jód, így az az élelmiszerekbe sem kerül át. Szerencsére sok élelmiszert dúsítanak jóddal, de ez gyakran még mindig nem elegendő a szervezetünk megfelelő működéséhez. a pajzsmirigyhez nem jut /^u elegendő jód, akkor az nem .JL. JL tudja ellátni a feladatait, nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A jódhiány tünetei közé tartozhat például a depresszió, a szorongás, a hangulatingadozás, az anyagcserezavarok, a tanulási és kognitív nehézségek, az immunrendszer zavarai és a betegségekre való fogékonyság, az állandó, akár extrém mértékű fáradékonyság, a testhőmérséklet csökkenése, valamint az életmóddal nem összefüggő hízás. A túl kevés jód emellett a mell fájdalmához, nehézségérzetéhez, érzékenységéhez, illetve ciszták kialakulásához is vezethet. Ez - bár tudományosan még nem sikerült bizonyítani az összefüggést - azt is előrevetítheti, hogy a jódhiány az emlő daganatos megbetegedéseinek kialakulásában is szerepet játszik. A jódhiány egyik legjellegzetesebb tünete a golyva, vagyis a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása. Jódpódással általában jól kezelhető, de ha a kezelést nem kezdik meg időben (vagy túl sokáig halogatják), a nyaki megnagyobbodás nem húzódik vissza, és a pajzsmirigy károsodása visszafordíthatatlan lesz. A jód különösen fontos emellett a várandós anyáknál, mert a felmérések szerint a jódhiány tehető felelőssé a megelőzhető mentális képességeket érintő fejlődési rendellenességek jó részéért, ádagosan 10- 15 pontnyi IQ-csökkenést okozva. A jódhiány kialakulását elsősorban a kiegyensúlyozadan étkezés okozza, főként a túl sok kész és félkész termék fogyasztása (ezekben ugyanis gyakran nem jódozott sót használnak). A jódhiány kialakulásának rizikóját növeli egyebek mellett a nem (a nők hajlamosabbak rá), a dohányzás, a szelénhiány, a sugárzásnak való kitettség. Természetesen a várandós és a szoptató kismamáknak több jódra van szüksége, (ki)
