Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-27 / 273. szám
2021. november 27., szombat, 14. évfolyam, 46. szám AZ ÉV MAGYAR SZALONCUKRA Egy falat mennyország Egyetlen falatban a karácsony és a mennyország íze! Csak felnőtteknek. Magas alkoholtartalmú konyakmeggyszemek étcsokoládéból készült prémium minőségű trüffelkrémben A gödöllői Súlyán Cukrászda „Egy falat mennyország” süteményének szaloncukor-verziója nyerte el Az év szaloncukra 2021 címet Magyarországon; az idén második alkalommal civil kezdeményezésként megrendezett versenyre a gyártók összesen 152 ízt neveztek. A piac változásait és a fogyasztói igényeket figyelembe véve határozták meg idén a kategóriákat, melyek összeállításában a Magyar Édességgyártók Szövetsége nyújtott segítséget - mondta el Az év szaloncukra online eredményhirdetésén Kovács Ádám és Kovács Gergely, a Szeretem a csokit YouTubecsatorna videós párosa, a verseny két ödetgazdája. A verseny több kategóriájának a zsűrizésben több mint 150 kóstoló segített. A megmérettetésre az összes magyarországi gyártó meghívást kapott, akik szabadon dönthettek, hogy részt vesznek-e a versenyben és a teljes szaloncukor-kínálatukból hányat indítanak el. Az év szaloncukra díj mellett a kézműves termékek külön is „megmérkőztek”, továbbá idén is megjelent a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok kategóriája, valamint versenyt indítottak az alacsonyabb árú kategória jelöltjeinek is. Külön díjazták a legkedveltebb ízek legjobbjait, valamint a legjobb új ízt is. Az év szaloncukra díj győztese a gödöllői Súlyán Cukrászda Egy falat mennyország süteményének szaloncukor-verziója lett, amit az Eucharisztikus Kongresszus süteményének választott sütemény ihletett. A második helyen a Demeter Chocolate jamaicai fekete kókuszos fehér csokis szaloncukra végzett, a harmadik pedig idén is a Stühmer pisztáciakrémes szaloncukor lett. Az év kézműves szaloncukra idén a gödöllői Súlyán Cukrászda fehér csokoládés, roppanó kekszes trüffel szaloncukra, a második helyezett a Demeter Chocolate Jamaicai fekete kókuszos szaloncukra lett, harmadikként pedig a gyulai Kézműves Cukrászda sós-karamella szaloncukrát rangsorolták a kóstolók. A cukormentes kategória első helyezettje a maldári Stühmer mo-Igazi különlegesség: sós tökmagpaszta lágy fehér csokoládé trüffelbe keverve, fehér csokoládébevonattal gyorókrémmel töltött tejcsokoládé szaloncukra lett. Az alacsonyabb árú szaloncukrok közül első helyen végzett a TESCO banános-ropogós és málnásrobbanócukorkás szaloncukra, második helyen végzett a LIDL hozzáadott cukor nélküli fehér csokis eper- és sárgabarackízű szaloncukra, a harmadik helyet pedig a Nesdé Boci meggyes zselés szaloncukra nyerte el. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt az elmúlt év első felében erőteljes visszaesést tapasztaltak az édességiparban, 25 százalékkal esett vissza a fogyasztás. A visszaesés szerencsére csak átmeneti jelenség volt, az év második felére nőtt a fogyasztás, karácsonyra a piac viszszarendeződött. Idén, az első bold visszajelzések alapján több szaloncukor és csokimikulás fogy, mint tavaly. Kiemelte azt is, hogy 2021- ben az alapanyagok ára jelentősen emelkedett, ez megmutatkozik az édességek árában is. Beszélt arról is, hogy felméréseik szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. A hungarikumnak számító szaloncukorból Magyarországon évente 3500 tonnát adnak el. Egy-egy háztartásban évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a legkedveltebb ízek a piacon a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes. (MTI) Bár nálunk is sokan vásárolnak szaloncukrot karácsonykor, legnagyobb fogyasztói a magyarok. Magyarországon évente 3500 tonnát adnak el. Egy-egy háztartásban évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak. (Fotó: Shutterstock) Szaloncukor-történelem dióhéjban A szaloncukor hagyományos magyar édesség, csillogó papírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka, amellyel a karácsonyfát díszítjük. A szaloncukor ősét (fondant cukor) a franciák a 14. században kezdték el készíteni, tőlük német közvetítéssel a 19. század első harmadában jutott el és lett népszerű Magyarországon. Manapság mintha a franciák és a németek elfelejtették volna a szaloncukor létét, a legnagyobb fogyasztói a magyarok, a szlovákok és a románok, de ez a karácsonyi édesség végül is tipikus hungarikummá vált. Kezdetben a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a 19. század végén megjelentek az első fondantkészítő gépek, amelyeket a jelenlegi Bonbonetri Csoport elődje gyártott a Gerbeaud cukrászda számára is. Ez a különleges édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, melyet édességekkel dekoráltak, így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. A kisebb településeken, falvakban is divattá vált a szaloncukor, amelyet otthon gyártottak, a szegényebb vagy kevésbé leleményes családokban fondán helyett kockacukrot csomagoltak a csillogó és fehér, rojtos papírba. Karácsony előtt aztán az egész család hozzálátott a szaloncukrok kötözéséhez. Fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Az 1980-as évek előtt gyakorlatilag kétféle szaloncukor létezett: a konzum és a zselés. De nem sokkal később megjelentek a legkülönbözőbb ízesítésű szaloncukrok: a karamellás, marcipános, gesztenyés, rumos-meggyes, diós és megannyi finomság. Manapság a különböző édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét. Van, aki íz alapján választ, de van, akinek inkább a csomagolás színe számít, mert fontos, hogy a díszekkel harmonizáló kompozíciót hozzon létre, ezzel is emelve az ünnep fényét. Más az árra figyel. Sokan pedig többfélét is vesznek, hogy a család minden tagjának kedvében járjanak, (bonbonetti, ug)
