Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-25 / 271. szám
www.ujszo.coml 2021. november 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nem rendeletek állítják meg a járványt Már csak annyi szabad ágy van a kórházak Covid-osztályain, ahány beszámítható politikus az országban HUBERT KOWAL A emberek felelős hoz-A f-m záállása a kulcs. /.M A fertőzöttek szá-X ,m.JLX ma azonban rendre rekordokat dönt, Szlovákia megint világelső lett, és miközben a kontinens többi részén a legkeményebb intézkedésekre készülnek, az itteni vezetés Covid-letargiába süppedt. Csaknem két éve tart ez az egész, hol az egekbe emelkedik a járványgörbe, hol ellaposodik, de mintha senki sem tanult volna semmit a számtalan emberi tragédiából. A Covid-osztályokon ma már nagyjából annyi szabad ágy van, mint amennyi a beszámítható politikus. A kormány persze eljátssza-a felelős kormányt, de olyan pátosszal és fantazmagóriával, hogy attól is csak még megbízhatatlanabbnak látszik. De persze ne feledkezzünk meg az ellenzékről sem: minden alkalmat megragad, hogy ellehetetlenítse a járvány elleni harcot. Ám semmit sem segít rajtunk, ha az ellenzék aknamunkáján vagy a kormány vajúdásán dühöngünk. Bár komoly felelősség terheli őket a jelenlegi járványhelyzet miatt, nem a minisztereknek és a képviselőknek kellene most sorakozniuk az oltópontok előtt - hiszen ők már megkapták az oltást. Legalábbis a nagy részük, a kívánt médiafigyelem kíséretében. És a lezárásokat sem ők fogják megsínyleni, a fizetésük nincs veszélyben egy puha vagy kemény lockdown miatt sem. Ezeken a végeken hajlamosak vagyunk megfeledkezni a valóságról. Például, hogy egy járványnak nem vet véget semmilyen rendelet vagy televíziós szereplés egy politikai vitaműsorban. Persze, mindezek segíthetnének, de a lényeg mégiscsak az emberek hozzáállása lenne. Másrészt a hivatalok sem kezelik egyenrangú félként az állampolgárt, a kormány pedig elszalasztottá azt a lehetőséget, amit a társadalom részéről lehetett látni még a járvány első hulláma idején. Akkor szinte mindenki elfogadta és betartotta a szabályokat. Ma épp fordított a helyzet. Most, amikor a társadalom fele elutasítja az akkor még nem létező vakcinákat, ideje lenne változtatni a retorikán. Már nagyon kínos az afféle szlogenek ismételgetése, hogy a vakcina jelenti a szabadságot, a másik oldalon meg ott a rémületes és minden emberséget nélkülöző és valóságtól elrugaszkodott fröcsögés az oltáslobbiról. Akibe szorult egy kis érzés, képes lenne ezen túllépni. Első lépésként a politikai ellenfél szavazótábora intelligenciahányadosának emlegetéséről kellene letenni. Persze az egészségügyben dolgozókon ez pillanatnyilag semmit sem segít. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) Kínát is elérte a gyerek helyett karrier Már a kínaiak se akarnak gyereket, holott már hármat is engedélyez a párt. Az elmúlt 43 év legalacsonyabb szintjére csökkent Kínában az ezer lakosra jutó születések száma, tovább fokozva az elöregedő társadalom miatti aggodalmakat. A China Daily című lap a 2021- es statisztikai évkönyvre hivatkozva azt írta, hogy tavaly Kínában minden ezer emberre 8,52 születés jutott, ez a legalacsonyabb születési arány 1978 óta. A születési és halálozási arány különbségét jelentő természetes népességnövekedés aránya ezer emberre vetítve 1,45-re zsugorodott, ami szintén a legalacsonyabb az elmúlt 43 évben. Csaj Csen-vu, a pekingi Zsenmin Egyetem népességkutató központjának vezetője elmondta, a csökkenő születési arány hátterében a szülőképes korú nők számának visszaesése, valamint a hanyatló gyermekvállalási kedv áll, ezenkívül a koronavírus-járvány is rányomhatta bélyegét. A társadalom elöregedésének, valamint a születési arány visszaesésének orvosolására a kínai kormányzat egy sor intézkedést hozott - például már három gyereket engedélyez, a családokat pedig adókedvezményekkel és az óvodai, iskolai, valamint lakhatási szolgáltatások könnyebb elérhetőségével támogatja. A statisztikai évkönyv szerint a házasságkötések száma is visszaesett 2020-ban - itt ráadásul a hetedik egymást követő évben regisztráltak csökkenést. Tavaly 8,14 millió pár kelt egybe Kínában, 1,13 millióval kevesebb, mint 2019-ben. A Kínai Kommunista Ifjúsági Szervezet kutatóközpontja szerint különösen a fiatal nők körében alacsony a házasodási kedv. A 2900, 18 és 26 év közötti fiatal bevonásával készült felmérésben 45 százalék mondta, hogy nem akar házasodni. A férfiak között ugyanez az arány 24 százalék. A felmérést végző kutatók szerint a jelentős különbség hátterében a gyermekvállalásnak a nők karrier- és fejlődési lehetőségeit érintő, negatív hatása állt. (MTI) Putyin Bident teszteli az ukrán határo FELEDY BOTOND meglepő hasonlóságot találhatunk a gyereknevelésíj ÍTTTLZ ben és a nemzetközi kapcsolatok természetében. Az | J yf országok egymás közt ugyanúgy a szavahihetősé•/ g^rt küzdenek, mint a gyereket nevelő szülők. Máshogy fogalmazva: hitelesnek kell maradni, hogy tényleg hajlandó az adott fél valamit megtenni, és nem csak „üres fenyegetőzés”, amit mond. Ha a szülő sokszor próbálkozik be nem váltott fenyegetéssel, a csemete rájön, hogy nincs tétje a dolognak, és ettől nem fog például jobban viselkedni. Hasonló a pszichológiai mechanizmus akkor, amikor országok próbálnak egymásnak üzengetni, hogy ki mit hajlandó megtenni a saját érdekei védelmében. Oroszország katonákat és hadi felszerelést mozgósít az orosz-ukrán határon. Lukasenkával megrendeztette a belarusz-lengyel határon a konfliktust, amely odaszállított szírekkel indult, és akiket varázsütésre el is tüntetett a kamerák elől a minszki rezsim, amikor ezt Moszkva megengedte neki. A mostani tesztelés részben Bidennek szól. Az új amerikai elnököket Moszkva (és még Észak-Korea) szereti letesztelni: Mi igaz a sok kampányszövegből, megmondásból és fenyegetőzésből? Mit hajlandó Biden USÁ-ja megtenni az ukránokért? „Nézzük meg” - hangzik el a Kremlben, és már indulnak is az egyenruhások, hogy hüledezzen a világsajtó. Ezután Putyinék érdeklődve nézik a reakciókat, ki szolidáris az ukránokkal, ki mozgósít, ki ad fegyvert, és ki az, aki csak beszél. így megy ez a világpolitikában a kezdetek óta. Ezért számított elképesztő ballépésnek, amikor Obama 2012-ben bejelentette, hogy ha a szírek vegyi fegyvereket fognak bevetni, az súlyos következményeket hoz magával. Vagyis az Egyesült Államok ebben az esetben beavatkozna. Majd 2013-ban, amikor ez (újra) megtörtént Asszad részéről, katonai megoldás helyett diplomáciai lett, a hírhedt egyezmény, amely értelmében az oroszok garantálják a szír vegyifegyver-készletek megsemmisítését. Még évekkel később is érkeztek hírek kloringáz bevetéséről civilek ellen. Más szóval csak azt szabad bemondani, amit be is tud váltani az adott szereplő. Az oroszok nem mondtak semmi olyat, hogy megtámadnák Ukrajnát. „Csak” felvonultak a határon. A hadviselés története inkább olyan inváziókról szól, amelyeket nem jelentettek be előre. Tehát a mostani helyzet szondázásnak tűnik, amely az amerikai reakciókat méri, egyben növeli a feszültséget, és a többi nyitott konfliktusban ezzel helyez nyomást a nyugati tárgyalókra. Legyen szó a lengyel-belarusz határról, a balti államok önvédelmi képességeiről, vagy a kaukázusi vonalakról. A genfi Putyin-Biden csúcstalálkozón az amerikai elnök azt mondta: a kritikus amerikai szektorok elleni kibertámadásoknak következménye lesz. Nem tudjuk, hogy mely visszatámadások sikeresek a kibertérben, mert ez gyakran nem látható számunkra, és az oroszok sem beszélnek róluk. Az ukrán fronton viszont jóval látványosabb a felek méregetése. Ez egy összetett játszma része, amely az Északi-sarktól a Közel-Keletig, Afrikáig húzódik, Moszkva ravaszkodó - és költséghatékony - fellépése következményeként. Ebben a keretben érdemes elhelyezni az ukrajnai háborút, amelyben az orosz pufferzóna egyik legkritikusabb része az ukrán alföld. FIGYELŐ Nemzőt, család, koronavírus Balog Zoltán volt magyar emberminiszter, püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatán tartott beszédében ajárványról is beszélt. A koronavírusról azt mondta, „nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes az ige fényében megvizsgálni”. Ezután kijelentette, hogy ilyen, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz idején, „érdemes hát így, ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt”. „A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait” - mondta Balog, tehát szerinte a globalizáció és a turizmus mellett a vírus teijedéséhez hozzájárult az is, hogy a nyugati világban család alatt mást (is) értenek. Hogy ez utóbbinak mi köze lehet a koronavírushoz, arra nem tért ki a lelkész. (444 hu) Óvatosan a kötelező oltással „Azt. tanácsolnám a kötelező oltás bevezetését fontolgató országoknak, hogy csak akkor tegyék, ha biztosak benne, hogy már minden mást megpróbáltak” - jelentette ki Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója. Szerinte a közegészségügy és az egyéni emberi jogok közötti egyensúly megtalálása mindig kényes kérdés. Kiemelte, hogy az országoknak óvatosnak kell lenniük, amikor a kötelező védőoltást fontolgatják, de elismerte, hogy több helyen „úgy érezhetik, nincs más lehetőség”. Ryan emellett figyelmeztetett, hogy Európa „ismét a világjárvány legrosszabb napjaihoz közeledik”, és sürgette az embereket, hogy oltassák be magukat. (Iiner.hu)
