Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-25 / 271. szám

KÖZÉLET 2021. november 25. | www.ujszo.com Az ősszel együtt idén megjöttek Szlovákiába a külföldi turisták is MOLNÁR IVÁN A szeptemberi javulás nagyrészt a külföldi turisták növekvő érdeklődésével magyarázható, szeptember ugyanis a városnéző túrák tipikus hónapjának számít (TASR-feivétei) Jóváhagyták az országos lezárást Pozsony. A kormány szerdai ülésén elfogadta az ún. lock­­downt, az eddigi intézkedések­hez képest radikális változások lépnek érvénybe. Bár a jár­ványhelyzet hetek óta romlik, a kijárási tilalomról és a veszély­­helyzet kihirdetéséről ezúttal is az utolsó pillanatban döntöt­tek, a korlátozások pedig szó szerint az egyik napról a má­sikra változnak. Mától csak az élethez alapvetően szükséges üzletek, illetve szolgáltatások működhetnek. Ebbe a kategó­riába tartoznak például az élel­miszerüzletek, gyógyszertárak, cipőüzletek, bankok és autó­szervizek. Az éttermek és egyéb létesítmények legalább két hétre (december 9-ig) kénytelen fel­függeszteni a működésüket. Az emberek csak indokolt esetben hagyhatják el az otthonukat - a kivételek között szerepel a mun­kába járás - az egészségügyi tárca azonban azt tanácsolja, aki teheti, dolgozzon otthonról. A munkahelyünkre vezető úton és vissza a hatóságok elkérhetik a munkáltató által kiállított iga­zolást. A járáson belül a termé­szetjárást, illetve egyéni sportot sem korlátozzák. Az egészség­­ügyi ellátás céljából szükséges utazás ugyanúgy engedélyezett, ide tartozik a teszt és az oltás is. Közeli hozzátartozó temetésén, keresztelőjén vagy esküvőjén szintén részt lehet venni. A gye­rekek továbbra is járhatnak isko­lába és óvodába, a szülők pedig elkísérhetik őket. A szakértők javasolták ugyan az iskolák be­zárását, az SaS viszont leszö­gezte, az iskola lesz utolsó, amit bezárnak az országban. Ján Mikas tiszti főorvos kije­lentette, az alapiskolákba visz­­szatér a kötelező szájmaszk vi­selésére vonatkozó szabály. Felszólította a regionális köz­egészségügyi hivatalokat, to­vábbra is figyeljék, miként alakul a vírus terjedése az iskolákban, s ha szükséges, ne csak az egyes osztályokat helyezzék karantén­ba, hanem akár az egész iskola bezárását rendeljék el. A mun­kahelyeken jövő héttől lesz köte­lező az OTP-rezsim. Azok, akik nem védettek a koronavírussal szemben, csak negatív teszt fel­mutatása esetén mehetnek mun­kába. A tesztelést a munkáltató biztosítja, az előzetes tervekkel ellentétben úgy tűnik, csak he­ti egyszer lesz rá szükség. Ri­chard Sulik (SaS) gazdasági mi­niszter bejelentette, a tesztek ára 5 euró lesz, és az állam átfizeti a munkaadók költségeit. A pontos útmutatót napokon belül kidol­gozzák és tájékoztatják a mun­káltatókat. Eduard Heger (OEa- NO) kormányfő a társadalmi összefogás fontosságát hangsú­lyozta, többször elmondta, nem politikai döntés született, az in­tézkedések célja az emberi életek megóvása. Tisztában van vele, hogy sokan nem értenek egyet a járványellenes harccal, de fon­tosnak tartja, hogy az oltottak és oltatlanok, valamint a koalíció és az ellenzék is összefogjon a nehéz időkben. „A mai döntés nem politikai. Jóváhagytuk azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a szakértői konzílium javasolt, az iskolák kivételével - mint tud­ják, azt a koalíciós partner meg­vétózta” - mondta Heger. (ba) 2j______________________ Pozsony. Az őszi városnéző tú­ráknak köszönhetően szep­temberre a külföldiek részéről is megugrott az érdeklődés Szlovákia iránt, azonban még így is fényévekre vagyunk a járvány kitörése előtti szá­moktól. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a magyarok lakta régiókat to­vábbra is elkerülik a turisták. „Míg tavaly szeptemberben alig 378 ezer turista szállt meg a szlo­vákiai szállodákban, a számuk idén szeptemberben már meghaladta a 440 ezret. A javulás ezúttal nagy­részt a külföldi turisták növekvő ér­deklődésével magyarázható, hiszen szeptember a városnéző túrák tipi­kus hónapjának számít” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Sta­tisztikai Hivatal szóvivője. A kül­földi turisták száma a tavaly szep­temberi 79 ezerről idén 45 százalék­kal, 116 ezerre nőtt. Hazai turistából ugyanekkor 9 százalékkal többet, összesen 325 ezret számoltak össze. „A külföldi turisták aránya így újra elérte a szállodavendégek 26 százalé­kát, amire a járvány kitörése óta nem volt példa Szlovákiában” - tette hoz­zá Morháéová. Ajavuló tendencia el­lenére azonban nem árt megjegyez­ni, hogy a járvány előtti szinttől még Egyelőre nem tudni, ponto­san mikor írjék ki a Kisebbségi Kulturélis Alap (KKA) követ­kező évadéra vonatkozó pá­lyázatokat. A 2022-es támo­gatásokat az alap igazgatója szerint még a nyár előtt utal­hatják, a Szövetség szakpoliti­kusa szerint ez életszerűtlen. A kisebbségi kulturális szerveze­tek megválasztották, kiket delegál­nak a KKA szakmai bizottságaiba. Minden ilyen testületbe három sze­mélyt választottak, két további tagot az alap vezetője jelöl. Alena Kotva­­nová, a KKA igazgatója kérdésünkre ugyan nem árulta el, hogy a kiket fog a tanácsokba kinevezni, de elmondta, sok javaslatot kapott a kisebbségek szervezeteitől, és a folyamatot a na­pokban, a következő hét elején szeret­né lezárni. Az igazgató azonban ezzel kapcsolatban kiemelte, a KKA-tör­­vénynek az érdekütközések kiküszö­böléséről szóló, a közelmúltban ha­tályba lépett módosítása értelmében a kinevezett tagok és rokonaik sem kap­hatnak támogatást az alaptól. „A tör­vény úgy szól, hogy támogatást nem kérelmezhet a szakmai tanács azon tagja, akit az igazgató nevezett ki és az őhozzájuk közel álló személyek sem” - idézte fel Kotvanová a jog­szabályt. Arra a kérdésünkre, hogy a közel álló személy kategóriába tarto­­zik-e például ha egy kérelmezőnek az alkalmazottjáról van szó, az igazgató úgy válaszolt, hogy ez kérdéses lehet. mindig fényévekre vagyunk, hiszen 2019 szeptemberében 237 ezer kül­földi és 346 ezer hazai turista szállt meg a szlovákiai szállodákban. Idén szeptemberben az összes megyében nőtt a turisták száma, ki­véve egyet, a magyarok által legsű­rűbben lakott Nyitra megyét, amely a turizmus szempontjából továbbra is országos sereghajtónak számít. Míg Zsolna megyét 98 ezer, Eperjes A szakmai tanácsok tagjainak megválasztása most először történt az idén nyáron módosított KKA-tör­­vény szerint. A nemzetiségek kul­turális szervezetei úgy szerezhettek mandátumot, ha előzetesen regiszt­ráltak az alapnál. Ennek következté­ben érezhetően lecsökkent a vokso­láson részt vevő szervezetek száma. Ezzel kapcsolatban az igazgató any­­nyit mondott, nem feladata értékelni a törvény szabta kereteket. Rámuta­tott azonban, a nyilvántartásba vé­tel nem sokban különbözött az előző évek gyakorlatától, amikor is ugyan­csak egyfajta jelentkezéshez volt köt­ve a kulturális szervezeteknek a sza­vazati joga. Hozzátette, a regisztrá­ciót a jövőben újra megnyitják majd. A szakmai tanácsok felállítása azért is fontos, mert ezeknek kell megválasztania az alap további tes­tületéit, amelyeknek a jóváhagyása aztán a 2022-es pályázati felhívások kiírásához is szükséges. Kotvano­vá ezzel kapcsolatban elmondta, bí­zik benne, hogy ez a folyamat idő­ben végigfut, de jelenleg nem tudja megmondani, mikor tudják kiírni a jövő évadra vonatkozó felhívásokat. „Több tényező van, ami ezt befolyá­solja, legfőképpen a járványhelyzet lehet erre hatással” - tette hozzá az­zal, hogy ha a körülmények úgy ala­kulnak, még az év vége előtt is kiír­hatják a felhívásokat. Arra a kérdésre, hogy végtére is 2022-ben mikor kezdődhet a majdan nyertes pályázatok kifizetése, Kotva­megyét 90 ezer, Pozsony megyét pe­dig 87 ezer turista kereste fel, Nyitra megyében a számuk a 19 ezret sem érte el. Nincs mivel büszkélkednie azonban a magyarok által legsűrűb­ben lakott másik megyének, Nagy­szombatnak sem, ahol nem egész 33 ezren szálltak meg. A járások toplis­táját három járás vezeti: a Poprádi, a Liptószentmiklósi és a Pozsonyi I. járás, vagyis az Óváros. Szeptem­nová úgy válaszolt, erre biztosan ko­rábban kerül sor, mint idén. 2021-ben a dotációk legnagyobb részének kifi­zetése júliusban és augusztusban in­dult. „Természetesen nem lehet pon­tos időpontot mondani” - tette hozzá. A KKA igazgatója az idei támo­gatásokról elmondta, ebben az év­ben 4 év eleji felhívás során 1483 és egy őszi pályázati körben további 72 kérelmet támogattak. Az első négy felhívás keretében hozzávetőlegesen 1250 kérelmezővel már megkötötték a szerződést és nagyrészt ki is fizet­ték a támogatást. „Az utolsó néhány esetében éppen most zajlik a kifize­tés” - tette hozzá az igazgató. Kot­vanová elmondta, van nagyjából 130 olyan kérelmező, akinek a pályáza­tával még dolgoznak, kommunikál­nak az adott szervezettel. Az intéz­ményvezető szerint legtöbb esetben a kérelmező oldalán lévő hiányossá­gok miatt csúszik ezen támogatások kifizetése, ugyanakkor hozzátette, a 2021-es támogatások kifizetése nem csúszik majd át a következő évbe. Ez­zel együtt lehetnek olyan szervezetek, amelyek a szigorodó járványellenes intézkedések, az esetleges lockdown miatt végül lemondanak a dotációról, hiszen valamilyen karácsonyi prog­ram megszervezésére kérték azt. Rigó Konrád korábbi hidas kultu­rális államtitkár, a KKA egyik létre­hozója elmondta, szerinte az OCaNO által kezdeményezett nyári törvény­­módosítás visszalépést jelentett a nemzetiségek kulturális önkormány­berben az összes turista harmada ebben a három járásban szállt meg. Hogy a szlovákiai idegenforgalom­ban továbbra sem rózsás a helyzet, azt Morhácová szerint leginkább a foglaltságról szóló adatokkal érzé­keltethetjük: a csaknem 4600 szlo­vákiai szálloda, panzió és turistaház 175 ezer ágyának az idei harmadik negyedévben csupán a 36 százalékát használták ki. zatisága terén. „Közel 200 szervezet­tel kevesebb tudott így részt venni a szakmai tanácstagok választásán” - mutatott rá Rigó, aki ma már a Szö­vetség elnökségi tagja. A kérdéses törvénymódosítás kizárta a válasz­tásra jogosult szereplők köréből a vál­lalkozásokat, ami a politikus szerint hátrányosan érintette a kreatív ipart. „Most igazolódott, hogy ez elhibázott lépés volt” - tette hozzá. A magyar kisebbség esetében 180 választásra jogosult szervezet regisztrált. Ami némileg kevesebb, mint korábban, de a most nyilvántartásba vett szereplők közül legalább 49 Csemadok-szerve­­zet, míg ez a szám korábban 20 alatt volt. „A romák esetében a regisztrált szervezetek száma 35-re esett, ez az előző választáson 130 felett volt” - mondta a Szövetség politikusa. A bolgár, horvát, német és mor­va kisebbség esetében csak egyet­lenegy szervezet regisztrált. Rigó szerint, mivel jelen pillanatban még nem álltak fel a szakmai tanácsok, ezért januárban életszerű a a 2022- es évre vonatkozó első pályázati fel­hívások megjelenése. „Ez azt jelen­ti, hogy a felhívások kiírását május környékén fejezik be, és a kifizetések pedig jövőre sem lesznek hamarabb, mint idén” - véli a korábbi államtit­kár. Hozzátette, hogy nyár előtt szinte biztos, hogy nem kerül sor a pályáza­ti összegek nagyarányú kifizetésére, a pályázók többsége szerinte 2022 második felében juthat hozzá a tá­mogatáshoz. (czg) Kisebbségi Kulturális Alap: jövőre is késhet a támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents