Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-24 / 270. szám
Hogyan legyen valaki sikeres főiskolás? 12. oldal 2021. november 24., szerda Tovább tan ülj ak-e vagy sem? V olt idő, amikor a főiskola a középiskola befejezése után egyértelmű választás volt. Változnak az idők, változnak az emberek, és a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem mindenkinek éri meg az érettségi után még 5 évig tanulni. A társadalomban egyfajta feszültség alakult ki, sokan megkérdőjelezik a szlovákiai egyetemek hozadékát, és úgy tűnik, ez évről évre intenzívebb. Sok végzős középiskolás most élete egyik legfontosabb döntése előtt áll: meg kell válaszolniuk a kérdést, hogy továbbtanuljanak-e, s ha igen, akkor hol. A főiskola előnyei Feltehetően az érettségi előtt álló fiatalok többségének nincs munkaszerződése, s egyelőre nem is körvonalazódik semmilyen állásajánlat, úgyhogy a középiskola befejezése után valószínűleg hirtelen rengeteg szabadidejük lesz. A főiskolai tanulmányok nem jelentenek olyan sok kötelességet, hogy ne lehessen közben a szabadidőt is hasznosan és érdekesen tölteni. Az egyetemen új embereket lehet megismerni, akiknek hasonló az érdeklődési körük, és pezseg a diákélet: a fiatalok sokat szórakoznak, sportolnak és söröznek is együtt, ami új, erős, akár egy egész életre szóló barátságok kialakulásához vezethet. Továbbá, az egyetemen mindenki egy csomó ambiciózus, célratörő hallgatóval, gyakorlott oktatókkal és lektorokkal van körülvéve, akik az adott ágazatban már elértek valamit. Nem minden tanár automatikusan követendő példa, de sokan megnyitják a diákok előtt a lehetőségek képzeletbeli kapuját, és formálják a hallgatók egyéniségét. Titulus nélkül nem megy Orvos, jogász vagy építészmérnök senkiből sem válhat főiskola nélkül. Aki olyan foglalkozást és karriert álmodott meg magának, mely eléréséhez az akadémiai titulus elengedheteden, akkor nincs más választása: tovább kell tanulnia. A főiskolai végzettség kulcsfontosságú főleg akkor, ha egyenesen összefügg a munkavégzéssel, mint például az egészségügyben, a gyógyszerészet, az információs technológiák és a technika terén. Külön speciális csoportot alkot az IT - itt előnyben részesítik a gyakorlattal rendelkező jelentkezőket még akkor is, ha nincs egyetemi végzettségük. A német cégek viszont arról híresek, hogy bizonyos pozíciók betöltésekor - például a menedzsment terén - kimondottan főiskolát végzett munkatársakat keresnek Elmélet kontra gyakorlat Mindezt alátámasztotta Monika Gronská, a Manpower Slovensko branch menedzsere is. „Tapasztalatból tudjuk, hogy sok cég a szakképzett, egyetemi végzettséggel rendelkező jelentkezőket részesíti előnyben. Ugyanakkor több munkaadó nagy hansgúlyt fektet a tanulmányok alatt szerzett gyakorlatra is, mert ez alapján már látszik, hogy az állásajánlatra jelenkező személy proaktív. Úgyhogy már a főiskola mellett tanácsos dolgozni, illetve külföldi tanulmányutakat, gyakorlati képzést is abszolválni” - tette hozzá Gronská Használjuk ki jól az időt! Barbora Bocková marketingmenedzser ugyancsak úgy véli, hogyha valaki jó eséllyel akar már fiatalon jó állást szerezni, és el akarja kezdeni építeni a karrierjét, akkor manapság rendkívül fontos az elméleti képzés és a gyakorlatszeizés kombinációja. „Vagyis az én tanácsom a következő: a középiskola után érdemes magunkat tovább képezni, művelődni, s mellette okosan kihasználni az időt és dolgozni is. Ilyenkor az ember nulláról indul, nem nehezedik rá semmilyen nyomás, és a főiskolán szerzett új ismereteket azonnal ki lehet próbálni a gyakorlatban. Aki ehhez tartja magát, annak a munkaerőpiacon szinte nyert ügye lesz. Jól kell kombinálni a műveltséget, a több nyelv ismeretét és a tanulmányok során szerzett gyakorlatot” - összegezte Bocková Fontos az idegen nyelv Roman Kubis, a Proact People Slovakia társaság igazgatója kicsit más véleményen van. Szerinte a főiskolai képzés nem feltétele annak, hogy valaki megszerezze álmai állását. „Mivel a munkaerőpiacon rengeteg külföldi társaság van jelen, manapság a leginkább meghatározó szempont az idegen nyelvek ismerete, valamint a megfelelő tanulmányi szak kiválasztása” - tette hozzá. Egyéb kritériumok A pályaválasztás - akárcsak tavaly, az idén is - a koronavírus-járvány árnyékában történik. A megfelelő foglalkozás és az arra felkészítő szak, iskola kiválasztásakor manapság már azt is figyelembe kell venni, hogy az oktatási intézmények szükség esetén milyen rugalmasan képesek átállni a távoktatásra. A fiatalok számára általában az is meghatározó kritérium szokott lenni, hogy a kitippelt egyetemen van-e lehetőség külföldi tanulmányútra jelentkezni - a világjárvány miatt most korlátozottabbak a lehetőségek. A továbbtanulás pénzbe kerül, s nem mindenkinek adatik meg, hogy a családja anyagilag támogassa. Ezért sokan nemcsak a tapasztalatszerzés miatt vállalnak munkát, hanem azért is, hogy a keresetükből finanszírozzák a tanulmányaikat. Az állam úgy próbál segíteni, hogy a hátrányos szociális helyzetből származóknak szociális ösztöndíjat nyújt, ezenkívül előnyös diákhitelt lehet felvenni. Ráadásul a hitelnek van egy speciális fajtája, az ún. stabilizációs kölcsön, melyet vissza sem kell fizetni, ha a fiatal szakember a tanumányok befejezése után az adott szakterületen ledolgozik néhány évet. Ide elsősorban az egészségügyi irányzatok tartoznak - orvosokból, nővérekből pedig hiány van, amit most, a koronavírus-járvány alatt is nap mint nap tapasztalunk, (sza)
