Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-04 / 254. szám
2 I KÖZÉLET 2021. november 4. I www.ujszo.com Megemelik az előírt sebességkorlátozást DEMECS PÉTER Pozsony Megemelik a sebességet a városon áthaladó autópályán ás többó nem lesz kötelező, hogy közlekedési baleset után márkaszervizbe vigyük gépkocsinkat - ezek a legfontosabb módosítások, amelyekről az elmúlt napokban döntött a parlament, jövő július 6-án lépnek hatályba. A jelenleg hatályos előírások szerint községben 50 km/óra a legmagasabb megengedett sebesség, s ha a lakott területen keresztül autópálya is húzódik, ezen maximum 90 km/órával haladhatnak a gépkocsik. A módosított törvényből viszont kiesik a 90 km/óráról szóló szabályozás. Az új előírás szerint a községen áthaladó sztrádán a 3,5 tonnánál nem nehezebb gépjárművek maximális megengedett sebessége 130 km/óra. A gyorsaságot természetesen ideiglenesen közlekedési táblákkal csökkenthetik. A közlekedési minisztérium szerint azért szükséges módosítani a törvényt, mert az újonnan hatályba lépő uniós rendelet szerint minden új gépkocsinak, amelynek gyártását 2022. július 6. után hagyják jóvá a vonatkozó hivatalok, rendelkeznie kell sebességet korlátozó rendszerrel. Mint ahogy arról korábban írtunk, az ISA (Inteligent Speed Assistent) rendszer villogó kijelzővel vagy hangjelzéssel figyelmezteti a sofőrt az előírt sebesség túllépésére. A rendszer az út mentén található közlekedési táblák, a GPS-adatok, esetleg mindkettő kombinációja alapján szerez tudomást az aktuális sebességkorlátozásokról. Már tesztelik Bár a közlekedési tárca által kidolgozott törvénymódosítás hivatalosan csak jövő júniustól lép hatályba, a fővárosban már tesztelik. A városon áthaladó Dl-es sztráda minden egyes feljáratára a sztrádát jelölő táblával együtt kihelyezték a lakott terület végét jelölő táblát (Pozsony felirat áthúzva), minek következtében automatikusan engedélyezték a 130 km/órás sebességet. A Pozsony táblák ismét minden, városba vezető lejáratnál vannak kihelyezve, 50 km/órára csökkentve a sebességet. A módosítás aránylag nagy felháborodást váltott ki a fővárosi önkormányzat részéről. Matús Valló főpolgármester arra figyelmeztetett, hogy a gépjármüvei, ha gyorsabban haladnak, automatikusan nagyobb zajt generálnak, ráadásul az autók károsanyag-kibocsátása is megemelkedik. Példaként hozta fel a nyugat-európai országokat, ahol épp ellenkezőleg, a községeken áthaladó sztrádákon próbálják a lehető leginkább csökkenteni a gépkocsik sebességét. Ausztriában ráadásul a vonatkozó büntetés dupláját kapja az a gépjárművezető, aki ilyen területen túllépi az előírt sebességet. A változást Pozsonyban mégis bevezették. Az esetek többségében 120 km/órás sebességet engedélyeznek, ha sűrűbb a forgalom, akkor a sztrádán kihelyezett digitális kijelzőkön 90 km/órára csökkentik a gyorsaságot. A módosítás negatív vagy pozitív hozadékait néhány hónapos tesztelés után fogják kiértékelni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sebesség megemelése a Dl-es pozsonyi szakaszán csak minimális, 1-2 perces időmegtakarítást jelent. Nem kell márkaszerviz A törvénytervezet másik fontos módosítása, hogy eltörlik az úgynevezett tanúsítvánnyal rendelkező szervizek (certifikované miesto opravy) fogalmát. Eddig ugyanis kötelezően márkaszervizekben lehetett csak elvégezni a komolyabb javításokat, a gépkocsi tulajdonosa nem vihette el az autót egy úgymond független szervizbe, ha például nem akarta elveszíteni a jótállást. Újabban minden balesetnél, mely során a gépjármű biztonsági elemei károsultak, mint például a kerékfelfüggesztés, a légzsákok vagy a fékek, az autót bármilyen szervizbe elvihetik, ha a munkát a gyártó által meghatározott módon és az előírt technológiai berendezéssel végzik el. Ezen esetekben a módosítás értelmében nem kell kötelező márkaszervizhez fordulni. Szlovákia lemarad a zöld átalakulásban A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetések engedélyezési folyamata rendkívül hosszadalmas, ami manapság a szélerőművek építőinek okozza a legtöbb problémát (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN A szlovákiai politikusok ugyan rengeteget beszélnek a megújuló energiaforrások felhasználásának a növeléséről, a szakmai szervezetek szerint azonban ezárt valójában rendkívül keveset tesznek, e téren így továbbra is jelentős lemaradásban van az ország. Mit tehetnénk, hogy javuljon a helyzet? Pozsony. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének a legnagyobb skóciai városban, Glasgow-ban zajló, hivatalosan hétfőn megnyitott és november 12-ig tartó ülésén ugyan már eddig is rengeteg ígéret hangzott el a politikusok részéről, ám hogy ezekből mi valósul meg, az egyelőre a jövő kérdése. A szakemberek szerint jóval kevesebb hangzatos beszédre és több hatékony intézkedésre lenne szükség. Mindez érvényes Szlovákiára is. „Nagyon szívesen számolnánk be arról, hogy a szlovák kormány látványos előrehaladást tett a klímaváltozás okozta negatív hatások enyhítését célzó vállalásainak a teljesítésében, a megújuló energiaforrások esetében azonban ez egész biztosan nem lenne igaz” - nyilatkozta lapunknak Katerina Chajdiaková, a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI) koordinátora. Botrányos hozzáállás A megújuló energiaforrások (szélenergia, napenergia, vízenergia, geotermikus energia, biomassza) a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) alternatívái, amelyek segítséget nyújtanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, diverzifikálják az energiaellátást, és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok (különösen az olaj és a gáz) megbízhatatlan és változékony piacaitól való függést. A megújuló energiaforrások használatának az előmozdítására irányuló uniós jogszabályi keretrendszer jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 15 évben. Az uniós vezetők 2009-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra az uniós energiafogyasztás 20%-át megújuló energiaforrásokból biztosítsuk, 2018-ban pedig már azt, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 32%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Szlovákia e tekintetben továbbra is jelentősen lemarad. „Nálunk a megújuló energiaforrások részaránya manapság is 17 százalék alatt mozog, és az ország vállalásai szerint ezt 2030-ig is csak 19,2 százalékra szeretnék növelni, ami az uniós intézmények szerint nem nevezhető nagyon merész célnak” - mondta el Chajdiaková, aki szerint botrányos az ország hozzáállása. Rengeteg akadály Mi gátolja a megújuló energiaforrások használatának az elterjedését? „A legnagyobb gond, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetések rengeteg, teljesen értelmetlen és magas adminisztratív költséggel járnak, amelyek miatt alaposan megdrágul az energiatermelés. Az engedélyezési folyamat is rendkívül hosszadalmas, ami manapság a legtöbb problémát a szélerőművek építőinek okozza” - mondta el Ján Karaba, a Szlovákiai Fotovoltaikus Szövetség és Megújuló Energiaforrások (SÁPI) igazgatója. Szerinte az ágazatban vállalkozóknak manapság nem elsősorban állami dotációkra, hanem kiszámítható jogi környezetre és kevesebb adminisztratív akadályra lenne szükségük. A kormány segíthetne „A megújuló energiaforrások nélkül Szlovákia a legalapvetőbb klímacélkitűzéseit sem lesz képes megvalósítani” - mondta el Chajdiaková. A Szlovák Klímakezdeményezés ezért szerdán a kormányhoz, azon belül is elsősorban a környezetvédelmi és a gazdasági tárcákhoz fordult segítségért, arra kérve őket, hogy minél hamarabb számolják fel a megújuló energiaforrások elterjedését gátló akadályokat, növelve az ágazat vonzerejét a befektetők számára.
