Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-24 / 270. szám

www.üjszo.com| 2021. november 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rosszul tudtuk A járványhelyzet globális lecsapódása a Föld egyes országaiban Sri Lankán éppen megtiltot­ták a kurkuma importját, amikor Bandika és Ervin kimentek csukázni. Egy ágas-bogas fákkal benőtt holtág partján telepedtek le, és azzal kezd­ték, hogy bedobtak egy sneciző készséget, a csalihalat előteremten­dő. A csontira viszont aznap semmi­lyen apróhal nem volt kíváncsi. Ke­rülték a keszegek, kinevették a ká­rászok, a bodorkák rá se bagóztak, de még a csíkok is elhúzták mellőle a csíkot. Az úszó mozdulatlanul vá­rakozott a víztükrön pihenő sárga nyárfalevelek közt, látványa pedig kivasalta a két munkanélküli jó ba­rát lelkiállapotát. De annyira, hogy elkezdték átvenni a járványhelyzet okozta globális gazdasági hatások lecsapódását a Föld egyes országai­ban. Sri Lankán például a kormány takarékossági okokból megtiltotta a legfontosabb árucikkek importját - mesélte Bandika, hozzátéve, hogy a közlekedési eszközökről, az egész­ségügyi eszközökről, az étolajról és a kurkumáról van szó. Még jó, hogy a héten éppen nem terveztem kurkumát importálni Ceylonra - ál­lapította meg Ervin, közben pedig hálát érzett, amiért ilyen szeren­csés körülmények közé született. Már csak azért is, mert az ország fővárosának kimondhatatlan a neve. Bandika felkapta a fejét, mert úgy tudta, Sri Lanka fővárosa Colombo. Ervin tehát kénytelen volt felvilá­gosítani, hogy nem sokkal ugyan, de mellélőtt, ugyanis a helyes vá­lasz Sri Dzsajavardhanapura Kótté. Bandika arcán megkétszereződtek a ráncok. Fojtott düh lepte el agy­koponyáját, arra gondolván, hogy egy csalihalat sem képes megfog­ni, de még azt is rosszul tudta, hogy Sri Lanka fővárosa micsoda. Szóval akkor Sri Dzsajavardhanapura Kót­té? - emelte ki a vízből az érintetlen csontférget. Gondolom, ez is olyan, mint az íreknek Dublin. Hogy oda­megy az ember, meg akaija keresni a térképen, hogy hol van Dublin, aztán odaíiják neki, hogy nem lá­tod, hát ott van, hogy Baile Átha Cliath. Mert hogy a Dublin csak az angol neve, írül emígy hívják, he­lyesen kimondani meg sem próbá­lom, ha nem haragszik, mert any­­nyi kapásunk sem lesz, mint eddig. Ervin hevesen tiltakozott, jelezvén, hogy nem erről van szó. Sri Dzsa­javardhanapura Kótté nem azonos Colombóval, még ha nagyon kö­zel is vannak egymáshoz. Bandika már úgy volt vele, hogy bedobja a csukázó szereléket csalihal nélkül, csak legyen vége ennek az egész­nek. Tanácstalanságában végül egy karika kolbászt akasztott rá. Ervin viszont úgy döntött, elmondja azt is, hogyan nevezik országukat a Srí Lanka-iak. Tessék elképzelni, hogy ami Hungary lakóinak magyarul Magyarország, a finneknek finnül Suomi, az íreknek írül Éire, az a Sri Lankai-aknak szingalézül Sri Lanká Prajathanthrika Samajavadi Janara­­jaya, vagyis Sri Lanka-i Demokra­tikus Szocialista Köztársaság. Jó ér­zés ezt tudni, kedves kuzin, elárul­hatom. Akkor még azt is elárulhatná - fektette az ágasra a horgászbotot dobás után Bandika -, hogy miként lehet takarékoskodni azzal, ha va­laki nem importál kurkumát. Er­vin elmondta, hogy a kurkuma Sri Lankán olyan, mint Magyarorszá­gon a pirospaprika. Alig van étel, amelyhez ne kéne. Aztán csendben eltelt néhány óra, persze kapás nél­kül. Meg azt sem értem - törte meg a hideg csendet Bandika -, hogy ha a csuka olyan okos hal, amilyen­nek tartják, miért nem tudja, hogy a kolbász az finom. Ha mindent ér­tenénk, talán horgásznunk sem kel­lene, mondta Ervin, majd elkezdett visszapakolni az autóba. A szerző a Vasárnap munkatársa Pozsony megyében továbbra sem bírnak elég buszsofőrt előkeríteni (Kotrha) Klímaváltozás: folyók a fejünk felett Egyre nagyobbak és pusztí­­tóbbak lesznek az olyan ára­dások, amelyek az elmúlt na­pokban Kaliforniában ás Ka­nadában felhőszakadásokat okoztak, ás amelyek kiváltéi a légköri folyák. A nedves levegő hosszú, keskeny sávját hívják légköri folyónak, álta­lában az Egyenlítőtől a pólusok felé szállítanak vízpárát olyan mennyi­ségben, amely kétszerese az Ama­zonas vízhozamának. A jelenség a világ minden részén előfordulhat, rendszerint ősszel és télen. A melegedő levegő és tengervíz olyan feltételeket teremt a tudósok szerint, amelyek miatt a légköri folyók még több vízpárát szállíta­nak, szélsőséges esőzéseket okozva, amikor elérik a szárazföldet példá­ul Észak-Amerika, Dél-Amerika és Nyugat-Európa partvidékén. A NASA modellezései szerint a klímaváltozás miatt a légköri folyók kevésbé gyakoriak, de annál inten­zívebbek lesznek a következő évek­ben. „Kevesebb légköri folyó lehet, de hosszabb ideig fog tartani, inten­zívebben” - mondta Vicki Espinoza, a tanulmány egyik szerzője. A légkö­ri folyók gyakorisága 10 százalékkal csökken a század végére, de 25 szá­zalékkal hosszabb ideig fognak tar­tani és szélesebbek lesznek. A légköri folyórendszerek esővel és hóval táplálják az édesvízi kész­leteket. Az erősebb viharok áradá­sokat és szélsőséges szélviharokat okozhatnak, amelyek szétzilálják a közlekedést, földcsuszamlásokat okoznak, valamint károkat az épü­letekben. Egy ilyen légköri esemény most két nap alatt egyhavi csapadékot zú­dított Kanada egyes térségeire, élet­­veszélyes áradásokat, földcsuszam­lásokat okozva. Nem mindig ilyen pusztítóak a légköri folyók. Múlt hónapban a szárazság sújtotta Kaliforniában ugyan földcsuszamlásokat okozott az egyik, de segített feltölteni a víz­forrásokat, és csökkentette a továb­bi erdőtüzek kockázatát a hatalmas nyári tűzvészek után. (MTI) Milyen lesz a hazai elektromos autóipar? DUDÁS TAMÁS A ismét rohamosan súlyosbodó járványhelyzet mellett ne-A héz hosszú távú stratégiai kérdésekre összpontosítani, f 1 m ám nem kevés olyan téma van, melynek horizontja meg- X » * A haladja az elkövetkező éveket, és alapjaiban határozhatja meg Szlovákia jövőjét. Ilyen például a hazai autóipar, hiszen most is érzékeljük, hogy ha csak rövid távú gondjai támadnak, az is szemmel látható GDP- és ex­portvisszaesést okoz. A globális autóipar éppen az elmúlt évtizedek legnagyobb változásain megy keresztül: végignézhetjük a belső égésű motorok halálát, az elektromobilitás került a középpontba. A belső égé­sű motorok vége már vészesen közeledik, ezért fontos kérdés, hol lesz Szlovákia helye az elektromos autókra koncentráló autóiparban. Extra probléma, hogy az egész szlovákiai autóipar külföldi tőkére és techno­lógiára épül, és a nálunk működő autóipari vállalatok stratégiai terveit csak kismértékben tudjuk befolyásolni. Az elektromos modellek szlovákiai jövőjét két fő tényező fogja meg­határozni. Az első, hogy mennyire számolnak Szlovákiával az itt mű­ködő autógyártók. E téren óvatos optimizmusra van okunk, elektromos modellek már ma is készülnek mind a négy itteni autógyárban. Ezek ma még a gyártás kisebb részét teszik ki, de hozzájárulnak a szükséges helyi képességek kialakulásához. Pozitívum az is, hogy mind a négy itteni au­tógyártó komoly pénzügyi befektetéseket tervez az elektromos jövőbe, a Volkswagen stratégiai tervei egészen a globális elsőségig vezetnek. Másrészt aggodalomra ad okot, hogy az elektromos autókat gyár­tó üzemekbe kevesebb munkaerő kell, így az alacsony béreknek már nincs annyira döntő szerepük. A presztízsük viszont nagyobb, például a Tesla európai üzeméért Németország kész volt szinte minden követ megmozgatni. A Volkswagennél is megfigyelhető, hogy az első elektro­mos autókat gyártó üzemeket a vállalat szintén az anyaországban épí­tette ki. Ha azonban az elektromos autók iránti kereslet igazán beindul, szinte biztosra vehető, hogy a stratégiai tervekben a jól bejáratott dévényújfalusi gyárnak is lesz helye. Szlovákia gyenge pontja a második faktorban található, ez pedig az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártása. Az országnak eddig nem sikerült ebben az iparágban külföldi befektetőt szereznie, ezzel pedig hátrányba került a szomszédos országokkal szemben. Ma­gyarország már több ilyen gyárral büszkélkedhet, és nem sokkal marad le Csehország és Lengyelország sem. Sokat javítana a szlovák autóipar jövőképén, ha sikerülne megszerezni a Volkswagen Közép-Európába tervezett akkumulátorgyárát, de ezért kemény küzdelem fog zajlani a visegrádi régióban. A szlovák kormány ígéri, hogy mindent megtesz e befektetés megszerzése érdekében, de a fontos Skoda-divízió miatt je­lenleg Csehország tűnik befutónak. Szlovákiának azonban van egy tromfja, amely jelentősen megerősít­hetné helyét az elektromos jövőben. Ez az InoBat vállalat, mely innova­tív akkumulátorok fejlesztését és gyártását tervezi az autóipar számára. A vállalat még csak a kutatási, fejlesztési fázisnál tart van, de ha az sike­res lesz, egy nagy akkumulátorgyár építését tervezi Kelet-Szlovákiában. A startup vállalatok sikere persze korántsem garantált, de az Ino- Batnak sikerült több nagybefektető érdeklődését felkeltenie. Az elmúlt napokban különösen nagy figyelmet kapott, hogy a Rio Tinto globális bányaipari vállalat is beszállt az InoBat finanszírozásába. Ez nemcsak pénzügyi szempontból fontos: a Rio Tintónak az akkumulátorgyártás­hoz nélkülözhetetlen lítiumbányája van Szerbiában. Ma még nehéz megjósolni az InoBat jövőjét, de ha sikeres lesz, Szlovákia jövője be lenne biztosítva az elektromobilitásban. FIGYELŐ Magasabb bér, nagyobb oltási kedv A jobban keresők magasabb arányban oltatják be magukat, mint a kispénzűek - derült ki a platy.sk álláskereső oldal közvé­lemény-kutatásából. Az október közepén készült felmérés során a szokásos 1000 fő helyett széle­sebb mintát használtak, összesen 3314 embert kérdeztek. Az adatok szerint a legjobban ke­resők 90 százaléka már be van oltva koronavírus ellen. A közép­­kategóriába tartozó béreknél ez 75 százalék, a legrosszabbul ke­resők körében pedig 62 százalé­kos az átoltottság. A képlet fordítva is igaz: az oltást kategorikusan elutasítók 15 szá­zaléka minimálbérből él, az átlag- \ bérből élőknél az arányuk 10 szá- j zalék, a legjobban keresők közt pedig csak 4 százalék. Ami az egyes foglalkozásokat ille­ti, az oltáspártiak java tudományos területen, a médiában, az ügyfél­­szolgálatban, a vegyiparban és a számítástechnikai szektorban vagy menedzserként dolgozik. Ezzel szemben a szakképesítés nélküli munkavállalók 61 száza­léka oltásellenes, az oltást eluta­sítók második legnépesebb cso­portját pedig a szakképesítéssel rendelkező munkások alkotják (gépészet, autóipar, idegenforga­lom). A portál megjegyzi, ez az eredmény eléggé paradox, hiszen az idegenforgalom és a vendéglá­tás a járvány által leginkább súj­tott ágazat. Az egész felmérés szinte azonos eredményt hozott más országok­ban is, tehát nem egyedi trendről van szó. „Csehországban, Ma­gyarországon és Bulgáriában is ugyanilyen összefüggést tapasz­taltak a bérek és az oltás között”- közölte a portál. Cpiaty.sk)

Next

/
Thumbnails
Contents