Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-02 / 252. szám
www.ujszo.com I 2021. november 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A város és a kutyák Csaholó falka helyett bugyborékoló halastó és műszekér LAKATOS KRISZTINA A minap szűk szakmai okok miatt az 1869-es népszámlálás adataiban turkáltam-mit ne mondjak, színes, szagos, szélesvásznú élmény. Az ember hajlamos elveszni a kuriózumokban; egy idő után azon vettem észre magam, hogy már nem a keresett tényeket követem, hanem azt pásztázom, adózó háztartásokként hány disznó, ló, marha álldogált az ólban, istállóban. A mai értelmezésünkben regionális központként tételezett városok értelmiségi rétegének hátsó udvarában is. Erről aztán két dolog jutott eszembe. Először, hogy mégiscsak jobb lett volna szociológiát tanulni, mert akkor nyilván tartana valami felé, kontúrosabb képet adna ki ez az adathalmaz. Másodszor meg, ugye, a kutyák, az evolúció csodái. És ha kutyák, akkor az a három-négy évvel ezelőtti beszélgetés. Délutáni kávé (cigi) a kollégákkal, kis lazítás, nem a világ sorsa van terítéken. L. megjegyzi, hogy ma időben kellene letenni a lantot (egeret, billentyűzetet), mert nagy a forgalom, ők meg pontos időre mennének XY babér- és kolbászkoszonís tenyésztőhöz kiskutyát venni. Őszintén szólva, ízlés (életmód) kérdése, tartanánk-e kutyát lakásban, és ha igen, menhelyről vagy kennelből szereznénk-e be, de L.éknél gyerekek vannak, végül is érthetőnek tűnik az elszánás. Ám téves a következtetés. L. nem a gyerekeknek vesz kedvencet, hanem a szüleinek. No már most, évek hosszú során azért megtudunk eztazt egymásról. L. szülei rendes falusi népek, borospincével, fóliával; kicsi a valószínűsége, hogy fiuk felnövéstörténetének alaptétele lett volna a célirányos programozás: „...tudod, ha egyszer megöregszünk, mindenképpen hozzál nekünk egy King Charles spánielt. Vagy afrikai oroszlánkutyát. Vagy valamit a kettő között”. Úgyhogy logikusan adódik a kérdés: mi van, a faluban senkinél sincs egy alom elajándékozni való kiskutya? L. szerint nincs. Nemhogy elajándékozni való, de konkrét egy darab is egyre kevesebb. (Mondjuk, az is igaz, hogy aki talált már a főút szélére kirakott zsáknyi kutyust, talán nem is siratja annyira a dolgot.) Egyszeri példából ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, de azóta számon tartom, hány olyan portára nyitok be, ahol pár éve még csaholó falka fogadott volna, most viszont legfeljebb suhogó pampafű, minimáiban bugyborékoló halastó, némán szobrozó műszekér alkotja a biodíszletet. Hosszú a sor. Ellenben: a lakótelepen, ahol egy ideje élünk, már megismertük Aragomt, Herkulest, Pamacsot, Rockyt, Muffint, Puppit és a többieket. Odaodabiccentünk egymásnak, ha nem sietős a dolgunk, lepacsizunk, olykor játékosan körbeszaglásszuk egymást. Kedves, barátságos szomszédok. Talán nem is szociológiát kellett volna tanulni. Inkább etológiát. Lehet, hogy akkor szintet léphetne ez a tapogatózó ismerkedés. Délutánonként kitárgyalhatnánk, mi volt az ebéd. Mit láttak a Netflixen. Szeretnének-e iPhone-t karácsonyra a kiskabát mellé. Hogy jönnek ki a szüleikkel, nagyszüleikkel, testvéreikkel, gyerekeikkel... mármint az alapján, kinek hol a helye a saját (kétlábú) családjában. Ha bizalmasabbra fordulna a viszony, talán azt is elmondanák, miről beszélgetnek, ha egymás között vannak. Szóba kerülünk? Számolnak velünk? Együtt képzelik el a jövőt, vagy nélkülünk? Mesék a vadásziakból HEGEDŰS NORBERT hete a Robert Fico exkormányfőről és barátaiig /TrW ~T ról szóló kiszivárgott videók tartják lázban a |1 , m 9 »/ szlovákiai közvéleményt, és a kiváltott reakciy ók a kárörömtől a felháborodáson át az egészen meglepő „minek foglalkoznak ezzel az új ságírók” típusú megszólalásokig terjednek. Szlovákiában viszonylag komoly hagyománya van annak, hogy a rendőrségről, ügyészségről, bíróságokról ilyen-olyan anyagok szivárognak ki, amiket aztán a sajtó a lehetőségeihez mérten igyekszik a nyilvánosság elé tárni. Egyik-másik ilyen eset akár komoly társadalmi hullámokat is elindíthat: gondoljunk például a Gorilla-tüntetésekre. Szinte minden alkalommal felmerül azonban az újságírói felelősség kérdése is: a Kuciakgyilkosság kiszivárgott iratai például egyesek szerint lehetőséget biztosítottak az elkövetőknek, hogy felkészüljenek a tárgyalásra, illetve hogy kikövetkeztessék a rendőrség további lépéseit. A média felelőssége ilyenkor valóban óriási, hiszen tényleg fennáll a lehetősége, hogy a nyilvánosságra kerülő információk keresztbe tesznek a bűnüldöző szerveknek. Ugyanakkor az újságíró feladata az is, hogy ha közérdekű információk kerülnek a birtokába, azokat valamilyen formában publikálja. Főleg egy olyan országban, ahol komoly társadalmi és mediális nyomás nélkül egészen a közelmúltig bele sem kezdtek a nagyobb fajsúlyú ügyek kivizsgálásába. Aztán itt van ez a kis történet Robert Ficóról és barátairól a vadászházban. Mikor megjelent az első részlet, mindenki a második Gorillafelvételről beszélt, aztán ahogy jöttek az újabb hangfelvételek, a reakciók is változni kezdtek, míg a hét végére eljutottunk odáig, hogy minek írnak az újságok erről, miért nem a Matovic-kormány botrányaival foglalkozunk?! (Ilyet egyébként csak az kérdez, aki tényleg nem olvassa a lapot, mert bőven foglalkozunk azokkal is). De lássuk: a vírustagadó és oltásellenes párt vezetője bevallja, hogy átesett a koronavíruson, sőt azt „szörnyű betegségnek” nevezi - ezt talán jó, ha tudják a választói. A szociális demokrácia élharcosának irodájából eltűnik 50 ezer euró, de ő csak legyint, mert nincs kedve megmagyarázni a rendőrségnek a pénz eredetét. Sejtettük ezt is, de egészen más személyesen tőle hallani az igazságot. Ez a helyzet a többi részlettel is: hogy Ficóék keresik az utat Zilinka főügyészhez, hogy Robert Kalinák hamis tanúzásra készül, ezek mind olyan ügyek, amelyek súlyos következményeket vonhatnak maguk után, a nyilvánosságnak pedigjoga van megismerni őket. Mégis, mit gondolnánk egy olyan újságíróról, aki ilyen anyagok birtokába jut, és megtartja őket magának? Van azonban egy komoly probléma is ezekkel a videókkal, amiről mindenképp beszélni kell, és ami mellett az összes, így megszerzett információ fontossága eltörpül. Ez pedig a felvétel megszerzésének módja. Hogyan jutott a rendőrség az anyag birtokába? Mert lássuk be, a hivatalos történet kicsit gyanús. Orvvadászokat akartak lefülelni, de véletlenül besétált a képbe Fico a bandájával és elkezdtek sztorizgatni? Nem mondom, lehetséges, de akkor a kamerákat telepítő csapat kezdjen el gyorsan lottózni, mert ilyen mázlival gyorsan milliomosok lesznek. Ezt az egész sztorit nagyon gyorsan tisztázni kéne. Mert ha kiderül, hogy ez a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelteti az ellenzékét, az sokkal nagyobb problémát jelent, mint bármi, amit Fico és társai az eddig nyilvánosságra került felvételeken mondtak. FIGYELŐ Tűzfészek lesz a felmelegedés miatt Először mutatkozott a tálibok főnöke (Kotrha) Az utóbbi 7 év az eddigi legmelegebb Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete éta mért legmelegebb hót óv a Földön, áll a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentésében. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 26. ülésének kezdetéhez időzítve tette közzé a WMO a klíma 2021. évi állapotáról szóló előzetes jelentését, amely az idei évből az első kilenc hónap adatait tartalmazza. Bár az év eleji La Nina jelenség átmenetileg hűtő hatása miatt 2021 várhatóan csak az 5-7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét — olvasható a jelentésben. A tengerszint globális emelkedése 2013 óta felgyorsult és 2021-ben új magasságot ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával. A jelentés „a legfrissebb tudományos bizonyítékon alapulva megmutatja, miként változik bolygónk a szemünk láttára. Az óceánok mélyétől a hegységek csúcsáig, az olvadó gleccserektől az állandó időjárási szélsőséges eseményekig az ökoszisztémák és a közösségek szerte a világon súlyosan érintettek. A glasgow-i klímakonferenciának fordulópontnak kell lennie az emberek és a bolygó számára” - idézte a WMO jelentése António Guterres ENSZ- főtitkárt. „A tudósok világosan beszélnek a tényekről. Most a vezetőkön a sor, hogy ugyanolyan világosan cselekedjenek. Az ajtó nyitva áll, a megoldás megvan. Most kell cselekedni, hogy biztosítsuk a jövőnket, megmentsük az emberiséget” - tette hozzá a főtitkár. (MTI) Izraelben a világ átlagánál közel kétszer gyorsabban nő az átlagos hőmérséklet, és az országot a világátlagnál sokkal súlyosabban érinti a globális felmelegedés - írta a Jediót Ahronót című újság az izraeli meteorológiai szolgálat friss jelentése alapján. Ajelentés szerint a változás alááshatja a regionális stabilitást, és hátrányosan érintheti Izrael biztonságát. Az éghajlatváltozás négy fo jellemzőjére kell felkészülni: melegebb lesz, nagyobb lesz a szárazság, emelkedik a tengerszint, és egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. A szárazság ellenére rekordmennyiségű esőzések várhatók egyes helyeken, emiatt nő az áradások, földcsuszamlások és árvizek száma, különösen a városokban. 1980 óta a világon 1,18 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet, ám Izraelben 2,1 fokkal. Az elmúlt 30 évben országosan 25 milliméterrel csökkent az éves csapadék, de például a Negev sivatagban több eső esett. (mti) Az afganisztáni tálibok rejtélyes „legfőbb vezetője”, Hibatulla Ahundzada móllá 2016-ban történt megválasztása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt - közölte vasárnap a tálib kormány. „A hívők parancsnoka megjelent a híres Halomija mecsetben egy nagygyűlésen, és tíz percig beszélt a bátor katonák és a tanítványok előtt” - tette közzé a tálib kormány egy hangfelvétel kíséretében. Ezen hallható a móllá hangja, amint imákat és áldásokat mond. 2016-ig, amikor egy amerikai dróncsapásban megölt Aktar Mohamed Manszúr helyére lépett, Ahundzada viszonylag ismeretlen volt, inkább jogi és vallási kérdésekkel foglalkozott, mintsem a hadműveletekkel. Legfelsőbb vezetői tisztségében Ahundzada az iszlamista mozgalmon belüli egység megóvásáért felelős, ami a dzsihádista mozgalmat az utóbbi években megosztó belső harcok közepette nem egyszerű. (mti)
