Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-24 / 270. szám
4 I RÉGIÓ 2021. november 24. | www.ujszo.com Nemzetközi nagydíj, világkupa, nagy aranyérem a 2019- es évjáratú Breslavéórt. Miroslav Petrech legendás hírű szakember, jelenleg a bálái kastély pincészetét vezeti, nincs Muzslén, Kürtőn, Bélén és Párkány környékén, aki ne emelne kalapot előtte, mér évtizedek óta. Ám fanyar mosollyal csak annyit mond: a természet a legjobb borász, nemő. BÉLA(BÉLA] Ki nem állhatja a nagy szavakat, a lila borfilozofálgatásokon kacag, az önjelölt okostónikra legyint, de el is zavarja őket a fenébe, ha felmérgesítik. Ugyanolyan közvetlenséggel és eleganciával fogad a bélai kastély pincéjében, mint évekkel ezelőtt, a muzslai szőlőben. A magyar vicceket is anyanyelvi szinten szórja, s mint mondja, régi barátjával, kollégájával, Korpás András szőlőnemesítővei észre sem veszik, mikor váltanak magyarról szlovákra, szlovákról magyarra, de ők már nem hogy félszavakból, pillantásokból is megértik egymást. Hetvenhét évesen sürög-forog, precízen és szakszerűen dolgozik még most is, vág az agya, mint a borotva-. A legnagyobb nemzetközi kitüntetéseket és díjakat is szerényen fogadja, szerinte a szőlő és a bor érdemli meg az ünneplést, nem ő. Legjobb a legjobbak közt Miroslav Petrech most épp Chilében, nemzetközi borseregszemlén aratott diadalt, 2019-es évjáratú Breslavája száraz fehér borként 1700 bor közül bizonyult a legkiválóbbnak, a fehér borok közül pedig külföldi borként a legmagasabb pontszámot kapta. Ez olyan, mintha világbajnoki aranyat nyernénk vagy olimpiai aranyérmet. A Catad'Or World Wine Awards rangos szakmai verseny, oda a legkiválóbbakat nevezik be - az egész világból. Miroslav Petrech a mostani, santiagói sikert éppoly természetességgel nyugtázza, mint a húsz évvel ezelőttit, amikor rajnai rizlingjére Robert Parker amerikai szakértő egyenesen nagy aranyérmet adott. Beszélgetésünk elején én is rizlingmesterként szólítom meg, de Petrech csak annyit mond, ő nem tartja magát sem rizlingbajnoknak, sem a legjobb borásznak, szerinte a legjobb borász maga a természet. „Azt az emlegetett rajnai rizlinget magam sem tudom, pontosan hogy hoztam össze, azóta sem készítettem olyat. A Breslavában pedig Korpás Andrással együtt láttunk fantáziát, a fajtában és a borban is” - mondja a házigazda huncut mosollyal, és anynyit tesz hozzá, meg kell adni a sző•lőnek és a bornak, ami nekijár, nem A legjobb borász a természet a rizlingnek 20-30 év is kell. Nekünk is vannak 20 évtől régebbi boraink. De a Breslava más. Finom, mint egy kerek, sima veltelini, de aromásabb. Csak éppen vigyázni kell, mert mi, az idősebb korosztály a nagyon aromatikus borokhoz szoktunk, olyanokhoz, amelyek itatták magukat, de épp ezért nehezek is voltak. A tramini például, de az Irsai Olivért is felváltotta a Morva Muskotály. Vagy a Muscat Otonell. A Breslava nem i ilyen. A Breslava könnyed, elegáns nedű. Tehát ez semmiképp sem csemege- vagy desszertbor. A mustja sajtolásakor pedig azzal is számolni kell, hogy nem nyerhető ki belőle nagyon nagy mennyiség. Az erjesztés nem lehet gyors és heves, a legjobb, ha ez 16 fokon történik, vagy hidegebb pincében, és nem szabad nagyon kénezni. Május végéig érik belőle az újbor, többszöri fejtéssel, kistermelőknek pedig nem ajánlom a szűrést. A szűréssel ugyanis nem a mikrobákat távolítjuk el, hanem a darabos anyagokat. Májusban lehet tehát palackozni, helyesen palackoz| va pedig 5-6 évet is kibír a bora” - so: rolja a jótanácsokat Miroslav Petrech. Helyi jellegzetesség lesz A tapasztalt szakember a mostani világsiker ellenére a nemzetközi trendeket figyelve úgy véli, hogy a Breslava Szlovákiában is helyi, jellegzetes fajta lesz, kiváló bort adva. És ez nagyszerű. Mert még ha igényes francia vendég is jönne, például, az nem a chardonnay-t fogja keresni, a német borvendég pedig nem a rizlinget, hanem a bélai, a muzslai, a kürti borvidék jellegzetességeit, különlegességeit, amelyek sehol máshol nem adnak olyan összetéveszthetetlen, egyedi zamatot, mint éppen : itt. A Breslava' is ilyen bor. Jellemző a tájra és az itteni szőlőskertekre, a klimatikus viszonyokra, a talaj öszszetételére. „A chilei siker után igen, látok abban kitörést és lehetőséget, hogy kastélyborászatunkat a rajnai rizling mellett például épp a Breslava miatt keressék majd fel az érdeklődők” - összegzi véleményét Miroslav Petrech. Aztán rögtön egy rizlinges tartályhoz siet, lemérni a must cukorfokát. Közben még elmondja, hogy a járvány őket is alaposan megviselte. Annak ellenére, hogy rendszeresen és nagy tételben, minőségi, kiváló borokat küldenek piacra, előkelő éttermek, vinotékák kínálatában szerepelnek, a bélai kastély pincészete tavaly a koronavírus-járvány miatt decembertől áprilisig mindössze száz palack bort adott el. De tudni kell, hogy az ő boraikat üzletláncok, boltok nem árulják. Csak az igényes, nívós szaküzletek, éttermek. „Van még pénzügyi tartalékunk és nem esünk kétségbe. Mert érvényes, hogy a jó bor nem romlik meg, sőt, az idő használ neki” - teszi hozzá a mester. A díjnyertes évjáratú Breslavából 2 és fél ezer litert palackoztak - ezt csak külföldre szállítják, sőt, már a húszas, huszonegyes évjáratra is leszerződtek. Amikor körbejárjuk a hatalmas, boltozatos pincét és megtekintjük a nemespenésszel belepett, ritka kincseket tartalmazó üvegeket, mi is érezzük, az itt teremtett értékeken nem foghat ki a járvány sem. Miroslav Petrech pedig búcsúzáskor egy-egy palack tavalyi Breslavát nyom a kezünkbe... Ha másért nem, ezért már remek lehet a karácsony. Bár ő azt mondja, az még messze van, igyuk meg hamarább. Hát akkor, mester, a díjra, önre, és egyáltalán, egészségünkre! BUCHLOVICS PÉTER Vannak 20 évnél idősebb boraik A tartályokban folyamatosan ellenőrzik a nedűt Miroslav Petrech a győztes borral Miroslav Petrech egyeztet a segédjével a teendőkről (A szerző felvételei) bűvészkedni, vegyészkedni, pancsolni kell, az idő pedig kulcsfontosságú tényező a fajtanemesítésben és a kiváló borok készítésében is. Azaz, időt kell adni, sokszor évtizedeket, bornak, szőlőnek egyaránt, hogy hozza a maga teljességét. Ezt bizonyítja a Breslava története is. 1956-ban kezdődött A Breslavát Dorota Pospísilová nemesítette ki, 1956-ban, amikor a rózsaszín csaszlát keresztezte a traminivel, amikor pedig ez teremni kezdett, újrakeresztezte egy olasz asztali fajtával, a Santa Maria d'Alcantarával. Az új fajta nevét Pozsony régi nevéből vette. A Breslavát évtizedekig nem törzskönyvezte és nem legalizálta az Állami Szőlőnemesítő Kutatóintézet, de Korpás András és Miroslav Petrech kitartó munkájának köszönhetően 2010-ben már hivatalosan is önálló fajtaként ismerték el. „A bora fantasztikusan aromatikus, de könnyed, elegáns, citrusos, grépfrútos ízekkel, narancsos tónussal. Ráadásul ízében a lágy, finom tramini is jelentkezik. Éppen a mi vidékünkre való, ahol sok a napsütés, a meleg, de van a talajnak ásványossága is. Ültetéskor oda kell figyelni, mert érzékeny a tavaszi fagyokra. Sajtoláskor pedig nem szabad a fürtöt és a bogyókat előre zúzni, roncsolni. Aztán persze rögtön deríteni kell a kinyert mustot. Szlovákiában öt hektáron temesztjük, a muzslai szövetkezetnek 4 hektáron van kiültetve, Korpás Bandi barátomnak pedig még régebbről van Breslavája mintegy 30-40 áron. Nagyon ígéretes fajta, de a kapkodást, fejetlenséget nem ajánlom. Ugyanis minden új fajtát legalább öt-hat évig ki kell tapasztalni, ismerkedni kell vele, mielőtt kiültetjük” - sorolja a tudnivalókat Miroslav Petrech, s miközben hallgatom őt, elképzelem, hogy a Breslavából készült díjnyertes bor milyen pompás kísérője lehet egy könnyed karácsonyi halvacsorának. A szakember mintha olvasna a gondolataimban. Négy-hat évig érik „A Breslava teljesen más karakterű szőlő és bor, mint például a rizling. Négy-hat évig érik, míg például
