Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-23 / 269. szám
www.ujszo.coml 2021. november 23. KÖZÉLET Súlyos helyzetben a hazai vendéglátók A fekete járásokban található éttermek csak elviteli rezsimben működhetnek. Marek Harbul’ák, az AHRS vezetője azt mondta, az éttermek többsége ezzel egyáltalán nem képes pótolni a bevételkiesést, amelyet a kötelező lezárások okoznak, ezért a kormánynak gyorsan kell cselekednie. (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. A Covid-automata új változata ellehetetleníti a vendéglátóipart - figyelmeztetett a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetsége. Hangsúlyozták, a fekete járásokban teljes lezárás vonatkozik a vendáglátéhelyekre. Ahogy arról lapunk is beszámolt, hétfőtől életbe lépett a Covid-automata újabb, szigorított verziója. A kormány azt reméli, hogy az óvintézkedések segítségével elkerülhető válik a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás összeomlása. Eduard Heger (OLa- NO) miniszterelnök múlt héten úgy mutatta be az új előírásokat, hogy azok komoly korlátozásokat jelentenek az oltatlanok számára, viszont kevésbé szabályozzák a teljesen védettnek számító személyek életét. Ennek ellenére a fekete járásban élő, védettnek minősülő személyek sem kaptak olyan kedvezményeket, amelyeket előzetesen beharangoztak. Szóba került például az is, hogy az OP-rezsimbe tartozók előtt (oltottak és a fertőzésen átesettek) újra megnyitják a vendéglátóhelyeket. A regionális járvány térképen ettől a héttől már 54 járás került fekete fázisba, vagyis az ország területének nagy részén be kell zárni a hoteleket, panziókat, éttermeket, kávézókat és az egyéb vendéglátóhelyeket. Végül azonban nem fogadták el a módosítást, tehát az imént felsorolt szolgáltatások továbbra is csak elvitelre kínálhatnak ételt is italt. * Stop a vendéglátásnak Emiatt szólalt fel hétfőn a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetsége (AHRS). Marek Harbul’ák, a szervezet elnöke azt mondta, az új Covid-automata nemcsak az oltatlanok számára jelent lezárást, hanem szinte a teljes hazai vendéglátóiparnak is. Úgy véli, az idegenforgalom az egyetlen ágazat, amelyet a fekete járásokban teljesen korlátoznak, ennek pedig súlyos gazdasági következményei lesznek. „Nemcsak a vállalkozók, hanem a vendégeink is csalódottak, átverve érzik magukat. Az elfogadott szabályokat diszkriminatívnak és aránytalannak tartjuk, amelyek ráadásul nem is érik el a céljukat. A nyitott határok ugyanis lehetővé teszik, hogy az emberek a szomszédos országokba utazzanak pihenni, például Csehországba, Magyarországra, Lengyelországba vagy akár egyéb államokba. A korlátozások olyan gazdasági károkat okoznak a szlovákiai vállalkozóknak, amelyeket meg lehetett volna előzni” - jelentette ki Harbul’ák. Nem elegendő támogatás Megjegyezte, a gasztroszektor képviselői tudatosítják, mennyire súlyos a járványhelyzet, ezért nem is biztatnak senkit arra, hogy szembeszegüljön az előírásokkal. Ugyanakkor elvárják, hogy a vendéglátóhelyek megmentésére szánt anyagi támogatást minél előbb és minél hatékonyabban folyósítsa az állam. „Néhány járás már 6 hete fekete fázisban van, és november 22-től már 54 járás kapott ilyen besorolást. „A kormány pedig még mindig nem döntött arról, milyen állami segítséget kapnak a vállalkozók, akik a kötelező előírások miatt nem tudnak normálisan működni” - tette hozzá az AHRS vezetője. Elmondta, egyelőre csak annyit tudnak, hogy a szeptember és november közötti kiesést decemberben kezdik el kifizetni. A munkaügyi minisztérium úgynevezett járványügyi elsősegélye, amelynek értelmében a munkavállalók bérének 60 százalékát térítik meg, Harbul’ák szerint messze nem elegendő. A vendéglátósok a felvázoltak miatt egyre inkább veszítik el a reményt, hogy a kormány időben kisegíti őket. Hibás kommunikáció Újságírói kérdésre a szövetség elnöke elmondta, hogy a fekete járá- * sokban a hotelek a bevételük száz százalékától estek el, hiszen teljesen be vannak zárva. Az éttermek esetében körülbelül 80 százalékos kiesésről lehet szó, hiszen az elviteli rendszer meg sem közelíti a korábbi, megszokott bevételeket. Harbul’ák továbbá arról is beszélt, hogy a kormány nem átlátható kommunikációja miatt a téli turistaszezon csúcsa, vagyis a karácsonyi és a szilveszteri időszak is veszélybe került. „Körülbelül két héttel ezelőtt szólítottuk fel a kormányt, hogy tisztázzák, milyen óvintézkedések lesznek érvényben a következő hónapokban, mert sokan éppen ezekben a napokban döntik el, hol töltsék el a téli szabadságukat. Sajnos még mindig nincsenek meg a kellő információink, úgyhogy a foglalásokból sem érkezett sok, és amik jöttek, azokat is át kell raknunk, egy egyelőre ismeretlen időpontra” - zárta a szövetség vezetője. Nehéz idők jönnek A hétfői hírek alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a kormány további szigorításokat tervez. A tvnoviny.sk hírportál információi szerint Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter a következő, szerdai kormányülésen szóba hozza majd a háromhetes teljes lezárás ötletét. A kijárási tilalom mindenkire vonatkozna, függetlenül attól, hogy védettnek számít-e, vagy sem. Ugyanezt mondta Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke is a TA3 hírtelevíziónak. Úgy gondolja, Ausztriához hasonlóan egy húsz napig tartó lezárást kellene bevezetni, amelynek része lenne a járások közti utazás tiltása is. Ezt követően pedig ki kellene nyitni mindent, hogy a teljes gazdaság fellélegezhessen. A nők elleni erőszakot megoldani, nem bagatellizálni kell BUGÁRANNA Ha a nő nem gondoskodik a háztartásról, érthető módon ez erőszakot válthat ki vele szemben a partnere részéről - véli az emberek többsége Szlovákiában. Minden második lakos találkozott párkapcsolati erőszakkal, ennek ellenére azonban sokan továbbra is félvállról veszik az ügyet. Pozsony. Az erőszakért az erőszaktevő a felelős, mégis hajlamosak vagyunk mentegetőzni, s magyarázatot keresni a nők ellen elkövetett brutalitásra. Gyakran a bántalmazott áldozatot hibáztatjuk a történtek miatt - ha nem is teljes mértékben, de részben felelősnek tartjuk a kialakult a helyzetért. Az IKEA vállalat által kezdeményezett felmérést, mely elkészítésében részt vett a prágai Károly Egyetem és a Fenestra szervezet, a Kantar Hoffman közvélemény-kutató ügynökség hajtotta végre. Az adatgyűjtés 1500 fos reprezentatív mintán zajlott Szlovákiában, 18 és 65 év közötti személyek bevonásával. „Mindenkinek joga van a biztonságos otthonhoz” - a bútorgyártó cég szerint ez a gondolat indította el a felmérést. „Megállapítottuk, hogy gyakran a probléma nemcsak az erőszakos partner és nő közötti kapcsolat megoldása, hanem az is, milyen módon reagál a társadalom az erőszakra” - írják. A kutatás eredményéből kiderül, valóban olyan jelenségről van szó, amely az egész társadalmat érinti - a válaszadók 77%-a szerint a kapcsolati erőszak az emberek nagy részére hatással van, és nagyobb figyelmet kellene szentelni a problémának. A felmérés többek közt azt vizsgálja, mennyire vannak jelen a köztudatban az erőszakot legitimizáló sztereotípiák. Örökzöld tévhitek Minden második ember úgy véli, az áldozat is felelős az őt ért erőszakért, a megkérdezettek 55%-a egyetA párkapcsolati erőszak leggyakoribb formái a lelki és testi bántalmazás, a válaszadók 58%-a találkozott a környezetében lelki erőszakkal (TASR/DPA) ért az állítással, mely szerint provokáció, ha egy nő nem gondoskodik a háztartásról - tehát ha elhanyagolja a társadalom által tipikusan női feladatoknak vélt teendőket, akkor érthető, hogy erőszakosan reagál a partnere. Minden negyedik megkérdezett személy azt mondta, érthető, ha a férfiak néha erőszakosak, mivel ők tartoznak felelősséggel a családi költségvetésért. Az elemzés készítői kiemelték, a nyilvánosság hajlamos kialakítani egy áldozatképet, az előítéletek gyakran a szociális státuszra, illetve műveltségi szintre vonatkoznak. A tévhitek egyike, hogy az erőszak elsősorban a szegényebb réteg problémája. A közvélemény erre rácáfol - a feltevésre, mely szerint az egyetemi végzettséggel rendelkező férfiak nem erőszakosak a partnerükkel szemben, illetve, hogy a diplomás emberek nem keverednek olyan kapcsolatba, ahol áldozattá válnak, a válaszadók 80%-a elutasítóan reagált. A többség (54%) azonban továbbra is úgy véli, a párkapcsolati erőszak főként a szociálisan hátrányos helyzetű családokat érinti. Miért nem menekül? A lakosság érzékeny a gyerekek biztonságával kapcsolatban - a válaszadók háromnegyede úgy véli, a gyerekek védelme nem elégséges. Szlovákiában az emberek tudatosítják, ha az anyát erőszak éri, akkor a gyerekek ugyanolyan traumát szenvednek el, mint ő. A válaszadók 90%-a szerint a bántalmazott nők azért nem lépnek ki a mérgező kapcsolatból, mert aggódnak a gyermekük jóléte miatt. Tény, hogy a zsarolás és a gyerek elrablásával kapcsolatos fenyegetés az egyik akadály, amiért gyakran inkább eltűrik a testi és lelki terrort. A menekülés során számos kihívással kell szembenézniük, a megkérdezettek közel háromnegyede szerint Szlovákiában nehéz segítséghez jutni e téren, s ha sikerül is kilépni a kapcsolatból, a többség szerint azzal még nem ér véget az erőszak. A távozás sokak számára rendkívül bonyolult, hiszen hazánkban szinte lehetetlen szükséglakáshoz jutni, az anyaotthonok és egyéb válságközpontok kapacitása pedig szűkös. A válaszadók 38%-a kijelentette, nagy gondot jelentene számára, ha hirtelen más lakásba kellene költöznié, minden tizenegyedik résztvevő pedig belátta, nem tudna megbirkózni a feladattal.
