Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-22 / 268. szám
A nőgyógyász javasol, a nő dönt 11, oldal 2021. november 22., hétfő, 27. évfolyam, 44. szám Amikor fogytán a levegő... Ritkábban előforduló betegség a tüdőfibrózis, ám gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmak számlájára írható. Következtében több ember hal meg, mint az ismert rákfajták hatására, pedig a korai diagnosztika és a modern kezelés segíthetne megőrizni a beteg életminőségét. A progresszív tüdőfibrózis fokozatos és visszafordíthatatlan szövetelváltozást je-" lent, s ez a tüdő tartós károsodásához és működésének romlásához vezet. Európában jelenleg több mint 300 000 ember szenved ebben a betegségben, 50 000 ember bele is hal. Hajlamosító tényezők Bizonyos kiváltó tényező hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, ami végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ez pedig csökkenti a légzőfelületet. A leggyakrabban az 50-70 év közöm férfiak körében fordul elő. Általában az öröklődés, a családi halmozódás, illetve a dohányzás hajlamosít rá. A tüdőfibrózis fokozatosan és viszszafordíthatadanul megváltoztatja, károsítja a tüdőt, működése romlik. Ezért fontos, hogy időben felfedezzék és kezeljék. Alapvető tünete a légszomj, amit a beteg még séta közben is tapasztal. Ugyancsak figyelmeztető jel a köhögés, a fáradtság és a körömágy deformálódása. Ezek a tünetek eléggé általánosak, és gyakran a beteg arra a téves következtetésre jut, hogy mindezek a természetes öregedés velejárói. Előfordul az is, hogy még az orvos is összetéveszti más légúti betegséggel, aminek az a következménye, hogy későn állítják fel a diagnózist. Rendkívül fontos, hogy a beteg és hozzátartozói minden elváltozásra felfigyeljenek, hogy minél gyorsabban fel lehessen a diagnózist állítani. A korai és pontos diagnózis, majd az azt követő kezelés enyhítheti a tüneteket és csökkentheti a tüdőkárosodás mértékét. Minél korábban ismerik fel, annál jobb... Körülbelül 200 különféle tüdőbetegséget ismerünk, ami a progreszszív tüdőfibrózissal hozható kapcsolatba. Néhány oka ismeretlen, néhányé ismert. A progresszív tüdőfibrózis leggyakoribb típusa az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), ami Európában 200 000 embert érint. A diagnózis felállítása után a beteg ádagosan 3-5 évet él, de a korai felismerés lényegesen meghosszabbíthatja az életet. Bár a pontos kiváltó ok nem ismert, valószínű, hogy az arra hajlamos embereknél több tényező együttes hatása váltja ki. Kevésbé ismert, hogy a tüdőfibrózis néhány autoimmun és kötőszöveti betegség szövődményeként is kialakulhat. Az említett betegségek diagnosztikájakor és kezelésekor mindig kell erre is gondolni. A betegségben szenvedőknek feltétlenül ismerniük kellene a tüneteket, hogy időben tájékoztathassák róla a reumatológust és a tüdőgyógyászt. Az autoimmun és kötőszöveti betegségben szenvedők 18-32 százalékánál fejlődhet ki progresszív tüdőfibrózis. A tüdő ilyenkor az eredeti betegség állapotára való tekintet nélkül romlik, és természetesen ezzel együtt a beteg állapota is. A szakemberek azt javasolják, hogy ha a gyanú felmerül, legalább évente egyszer rendszeresen ellenőrizni kell a tüdőfunkciókat. A betegek egy részénél csak enyhe légzési zavarok jelentkeznek, amelyeket nagyobb megterheléskor tapasztalnak. Néhánynál viszont súlyosabb légszomj alakul ki, ami nagymértékben kihat mindennapi életükre, rontja életminőségüket. Keveset tudunk róla • Európában a progresszív tüdőfibrózis különféle formája évente több ember halálát okozza, mint az ismert rákfajták, ennek ellenére nem nagyon ismerik a emberek ezt a betegséget. Fontos tudniuk, hagy az elhúzódó diagnosztika és a tüneteket enyhítő kezelés késői megkezdése elősegítheti a tüdő visszafordíthatadan károsodását. (webbeteg) » Figyelmeztető jelek • A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik. • A köhögés apró ingerköhögés, köpet nélkül. Sokszor jelentkezik bizonytalan mellkasi fájdalom. • Ahogy a betegség folyamata halad előre, a tünetek is egyre súlyosabbak lesznek: az ajkak elkékülhetnek, a körmök óraüveghez, az ujjak dobverőkhöz hasonlókká válhatnak. • Az olyan nem specifikus tünetek is elég gyakoriak, mint a teljesítőképesség-csökkenés, fáradékonyság, fogyás, ismeretlen eredetű láz. ' „cAgekk^rükketetCen, keserű vég ßeCjett a kakáét egjYe inkákk orvosi kuéafcnakjaftjuk^ túlságosan gjakgan kaknakjneg emkefekjnten^ív terápiás os^táfjokon, gépekbe kötve, kegjógjszefezve, kekatétefezve, megtö/ve. oAgéketéftékéfeCkecsükketetken; kisposan iCjen végets^e/etnénkl” Jußan §keatkef
