Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-19 / 266. szám

www.ujszo.com I 2021. november 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Novemberi elmélkedés ez csak egy rohadt imperialista betegség Az újság azt írja, hogy Vége van az ünnepnek, ez is lement. Mindenki azt csinált, amit akart. Va­lakik tüntettek, mások otthon pihentek, kirándultak vagy éppen megtörték a diót. Én Alena Morstajnová Listopád című megrá­zó könyvét olvastam, melyben a cseh írónő eljátszik a gondolattal, hogy mi történhetett volna, ha 1989. november 17-e után visszarende­ződnek a dolgok. Én is eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne a mostani Covid­­helyzet, ha az akkori szocializmus­ban élnénk. Elképzelem, hogy mivel nem lehet szabadon utazni - bizony, nem lehet csak úgy kiruccanni a tengerparthoz, vagy olcsó repülője­gyekkel körberöpködni a világot -, nincs annyi fertőzött, de ez persze nem biztos, mert a vírus elől azért nem lehet hermetikusan lezárni a határokat. Hogy valójában mi a helyzet, azt csak a jó ég tudja és a párt, de a nép biztosan nem. Az új­ság azt íija, hogy ez csak egy rohadt imperialista betegség, nálunk nincs veszély, amit az emberek egy része elhisz, a másik részük szerint pedig itt is dúl a járvány, csak elhallgatják, mint sok minden mást. Meg is hal­nak emberek, de az újság azt is írja, hogy ez nem Covid, már hol lenne az, ez csak a tüdőgyulladás egy ag­resszívebb fajtája, de a párt kezeli az ügyet, nem kell pánikba esni. Az emberek egy része ezt is elhiszi, a másik nem, de ennél többet nem na­gyon tehet. Aztán egyszer csak kiderül, hogy bár ez nem Covid, már hol lenne az, a felsőbb szervek ajánlják a lakosság beoltását Covid ellen, ezt is az újság úja, meg azt is, hogy mindenkinek egyenlően rendelkezésére áll a szovjet tudósok által kifejlesztett vakcina, amit hétfőtől kötelezően mindenkinek be kell szúratni. Az emberek egyik része örül az oltás­nak, mert hát látják, hogy elég ve­szélyes ez az állítólagos tüdőgyul­ladás, a másik részük... Nem, nincs másik rész, mert számos más dol­guk, gondjuk, bajuk van, minthogy valami oltásról fantáziáljanak. Egyébként is be vannak oltva más betegségek ellen, és hála ennek, nincs tüdőbaj, fekete himlő és a töb­bi szömyedelem, melyek a múltban oly sok ember életét kioltották. De ha mégis van, aki nem akarja magát beoltatni, semmire se megy az aka­ratával. S ha netán valaki tüntetésen gondolkodik, hát próbálja csak ki. Ha kipróbálta is valaki, nem tud­juk, mert az újság ilyesmiről nem ír. írja viszont, hogy egy hónap alatt beoltották az ország összes lakosát. Bizony, mentek szépen sorban az emberek a körzeti orvoshoz, orrukon-szájukon központilag jó­váhagyott reszpirátorban - ezt el is felejtettem mondani, hogy kötelező és mindenki hordja -, nem úgy, mint a rothadó Nyugaton, ahol maszk- és oltásellenesek tüntetnek. Hát, ez a nagy demokrácia, írja az újság. Míg azokban az országokban tovább dúl a Covid, és az ottani kormányok is kénytelenek szigorítani, a mi szoci­alista hazánkban, ahol az emberek megértették, hogy a közjó érdeké­ben tömegesen és kivétel nélkül kell cselekedni, már alig fordul elő ez az agresszív tüdőgyulladás. És az emberek számára úgy tűnik, ez most kivételesen igaz. Na, hogy tetszik? A/ovV'Vfeí feuw :*Wr?'5wu/A Jtc* Nrf£A I pstf^'íií/T n \ iv*.ve-fiséit*/ (Danglár/Trend) Ellopták az évfordulót SZILVÁSSY JÓZSEF Aligha tévedünk, ha azt nyugtázzuk, hogy a nyilvános ese­mények közül tegnapelőtt csupán két helyszínen emlékeztek meg méltóképpen a hazai rendszerváltásról. Az egyik főhajtásra Dévényben került sor, ahol a Szabadság kapuja emlékműnél Zuzana Caputová nemcsak koszorúzott, hanem a sajtónak felidézte a bársonyos forradalom ismert és ismeretlen hőseinek küzdelmeit is. Pozsonyban tíz helyen gyülekeztek egyes pártok hívei, de mindössze a Dokoncime to! (Fejezzük be!) civil szerveződés tagjai vi­selkedtek a harminckét évvel ezelőtti sorsfordító történések szellemé­ben. Ok a tényleges demokrácia és a szabadság védelmére szólítottak fel a diktátorjelöltek és más hőbörgők ellen. A további kilenc fővárosi helyszínen többnyire ők fföcsögtek a mikrofonokba. Keserűen kérdezte kommentárjában Peter Bárdy, az Aktuality.sk főszerkesztője: „Mivé lettek azok a remények, értékek és eszmék, amelyekben 1989 őszén hittünk?” A válasz egyértelmű. Elsősorban a politikusok okozzák a társadalmi méretű kiábrándultságot, közömbösséget és az egyre növekvő elége­detlenséget. Legtöbbjük november 17-én is hergelte és kábította híveit. Jellemző módon a Smer éppen ezen a napon tartott munkaértekezletet, amelyen Robert Fico az emberi jogok önjelölt bajnokaként harsogott. Pedig saját bevallása szerint bő három évtizede ő észre sem vette, hogy kitört a forradalom. Most viszont nagy hangon ismét nekirontott az ál­lamfőnek, szinte már hazaárulónak állította bej mert szerinte idegen ér­dekek kiszolgálója. Ezért nem haj landó kiírni az előrehozott parlamenti választásról döntő népszavazást. Azt a tényt viszont elhallgatta, hogy az Alkotmánybíróság minősítette alkotmánysértőnek ezt a petíciós kezde­ményezést, amely csak akkor kaphat szabad utat, ha a parlament úgy módosítaná az alkotmányt, hogy a népakarat érvényesülése, a képvise­lők megbízatási idejének lerövidítése eredményes referendummal is törvényes legyen. Fico Alexander Dubcek szobrának megkoszorúzása­kor is megismételte vádjait, sőt: önmagát és pártját a szlovák politikus eszméi követőjének nevezte. Ugyanakkor Dubcek fia, Pavol nemrég felszólította Ficót, hogy ne sajátítsa ki apja emlékét. Ugyanezen a napon ünnepelte Igor Matovic és az OEaNO a párt meg­alakulásának tizedik évfordulóját. Ezen a nem hangoskodó ünnepségen Eduard Heger a papírjai között zavartan matatva igyekezett magyarázni kormánya eddigi bizonyítványát, amelyet a legtöbben elégtelennek tar­tanak. Azzal mentegetőzött, hogy menet közben tanulnak kormányozni. Ami sovány vigasz, hiszen a tanulópénzt a polgárok fizetik, akik már torkig vannak a tétovázásaikkal, máskor meg a kapkodásaikkal. A párt­elnök most a nagy csinnadrattával beharangozott, általa adóforrada­lomnak kikiáltott elképzeléseivel igyekszik lekenyerezni néhányukat. Azzal kérkedett, hogy Boris Kollár ennek a reformnak nem lesz a ke­rékkötője. Hamran István rendőrfőkapitány határozott figyelmeztetésének és a közrend védelmére kész rendőröknek köszönhetően nem voltak a tava­lyihoz hasonló méretű rendbontások, bár néhány füstbomba azért rob­bant. Megdöbbenést váltott ki viszont a kommunista rezsimben üldözött Ján Camogursky, aki ezúttal a szélsőséges Milan Mazurek oldalán szidta a nyugati országokat és kiemelte a szlovák-orosz barátság jelentőségét. Örömteli ünneplést senki sem várt a mind több áldozatot követelő és létbizonytalanságot okozó járvány és ajoggal bírált kormány baklövései miatt. Viszont tiszteletet a rendszerváltás kiharcolóinak mindenképpen. De érdemeit elhallgatták, valósággal ellopták a hordószónokok. A józan gondolkodású polgárok, többek között az egykori lévai értel­miségi eszmecserék szervezői, miként a Független Magyar Kezdemé­nyezés még élő létrehozói is, baráti körben minden bizonnyal így csele­kedtek. Ők éltetik a reményt, hogy a bársonyos forradalom eszméi mégsem tűntek el. Szokás szerint későn Mivel a beoltottak ezáma csigalassúsággal nő, a fer­tőzötteké viszont robbanás­szerűen, rég világos volt, hogy előbb-utóbb szükség lesz a lezárás valamilyen formájára, de a kormány érthetetlenül megint kivárt az utolsó utáni pillanatig. „A kormány járványügyi szakér­tői tanácsa már két héttel ezelőtt lé­péseket sürgetett. Most már azt volt kénytelen kimondani, hogy huma­nitárius válság fenyegeti Szlovákiát a járvány harmadik hullámában. Lengvarsky kénytelen volt leállítani a tervezett műtéteket, majd jött He­ger kijelentése, hogy már nemcsak a kórházakban nincs hely, hanem a halottasházakban sem. És csak ezek után hozott döntést a kormány” - ír­ja a Sme kommentárja, megjegyez­ve, olyan ez, mint amikor a temetés után vezetik be az egészségügyi óv­intézkedéseket. Holott tudni lehe­tett, hogy szükség lesz valamiféle lockdownra, de csak akkor léptek, amikor már teljesen kicsúszott a helyzet ellenőrzése akezükből. Most már inkább arról kellene beszélni, hogyan oldják meg, hogy mégis le­gyen elég kórházi ágy, elég lélegez­tető gép, és ki fog nekünk segíteni. Hiszen a humanitárius katasztrófa kellős közepén vagyunk. Viszont Heger ebben a helyzetben azt jelenti ki, mintha valami óriási felfedezést tett volna, hogy covidos karácso­nyunk lesz. Ha a korábbi beszédei alapján azt sejthettük volna, hogy hangyányi humorérzéke talán még neki is van, azt hihetnénk, hogy most jött elő - a legrosszabbkor. „November 17-én azokkal voltak tele az utcák, akik a bársonyos forra­dalom eszméit tapossák meg, a kór­házak pedig azokkal, akik hittek ne­kik” - idézi Richard Kollár járvány­számokat elemző matematikus kije­lentését a DenníkN. Persze teljesen mindegy, mikét mondtak az ellenzéki pártok vezetői a tüntetőknek, a hely­zet válságos a kórházakban, az orvo­sok már most kénytelenek arról dön­teni, hogy ki kerüljön lélegeztető gépre, és kinek nem jut. A kormány pedig csak ebben a helyzetben szánta rá magát a szigorításokra. Semmit sem tanult a járvány második hullá­mából, amikor a fertőzöttek már nem jutottak el kórházba, mert nem volt hol elhelyezni őket. (úsz) FIGYELŐ Maszkvita miatt tört ki lövöldözós Lövöldözésbe torkollott egy vita a kelet-ukrajnai Harkiv metrójában a szabálytalan maszkviselés miatt. A sajtó beszámolója szerint egy volt rendőr egyetemistákkal szó­­lalkozott össze, mert a fiatalok helytelenül viselték a védőmasz­kot, azaz nem takarták el teljesen a szájukat és az orrukat. A vita elfa­jult, a férfit a diákok szidalmazták, lökdösni kezdték, mire az többször a levegőbe lőtt, majd lábon lőtte az egyik egyetemistát. Később aki­hallgatáson önvédelemre hivatko­zott. Közben Kijevben a parlament illetékes bizottsága támogatta azt a javaslatot, hogy mentesülnek a fe­lelősségre vonás alól azok, akik hamis Covid-igazolást vettek, ha gyorsan beoltatják magukat, és önként vallomást tesznek. Az egészségügyi minisztérium közöl­te, hogy mostanáig 210 ezer hamis Covid-igazolásról szereztek tudo­mást a hatóságok. A helyzet olyan súlyos a hamis ol­tási igazolványokkal, hogy még közvélemény-kutatást is készítet­tek róluk. A felmérés szerint akár 800 ezer hamis Covid-igazolás is lehet az országban, és a számuk hamarosan meghaladhatja az egy­milliót. A felmérésből az derült ki ugyanis, hogy az állítólag beoltot­tak csaknem tíz százaléka megvá­sárolta az erről szóló igazolást. A hamisított igazolást birtoklók 46 százaléka válaszolta, hogy azért tett így, mert nem bizik az oltás­ban. Szerdán, egyetlen nap alatt közel 4000 embert vittek kórházba Ukrajnában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents