Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-19 / 266. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2021. november 19. I 3 Szükséges a felsőoktatási reform, de nem mehet az akadémiai szabadság rovására BUGÁRANNA Pozsony. Nem enyhül a felsőoktatási törvény módosítása miatt kialakult feszültség - az érintett intézmények képviselői szerint a tervezet korlátozza az egyetemek szabadságát, a kormányfő viszont állítja, fálreórtásről van szó, a cél a magasabb színvonalú oktatás. A magyar diákok a szabad egyetemek pártján állnak. A felsőoktatási törvény módosítása már az év elején nagy viszszhangot váltott ki, a beharangozott változtatásokat ellenezték az egyetemek vezetői, ezért Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter elnapolta a tervezet beterjesztését, és egy szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre. Az intézmények képviselői azt kifogásolják, hogy a tárgyalásokon megvitatott szakmai érveket figyelmen kívül hagyta a minisztérium, s az októberben tárcaközi egyeztetésre bocsátottjavaslat továbbra is olyan intézkedéseket tartalmaz, melyekkel az akadémiai közeg nem ért egyet. A felsőoktatási szervezetek képviselői attól tartanak, a tervezet jelentős beleszólást ad az igazgatótanácsnak az intézmények belső ügyeibe, ami az egyetemi autonómia és önkormányzatiság korlátozását eredményezi. A módosítás szerint átalakul az igazgatótanácsok összetétele - a legalább 8 személyből álló testület felét a minisztérium által javasolt személyek alkotnák, a további 4 tagot pedig az akadémiai szenátus adná. Az igazgatótanács jogköreit kibővítenék, a szenátus helyett a tanács határozna a költségvetésről és egyéb vagyonkezelési kérdésekről. A rektor választásába szintén beleszólna az igazgatótanács, tehát a minisztérium által javasolt személyek. A tárca védekezik A minisztérium állítja, a reform célja a főiskolai környezet javítása, valamint az akadémiai közeg megnyitása a külsős szakemberek előtt. „A végzősök érvényesülése, illetve a diákjaink külföldre vándorlása azt mutatja, nem várhatunk a változásokkal. Legfőbb ideje cselekedni” - jelentett ki Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. Cudovít Paulis oktatási államtitkár hangsúlyozta, a javaslat értelmében a rektort az akadémiai szenátus az igazgatótanáccsal közösen választja, az utóbbinak azonban mindössze negyed annyi tagja van, a felét jelöli csak a minisztérium, ezért a rektor választásakor a minisztériumnak mindössze a szavazatok 10%-a jut. Az igazgatótanácsnak azonban rá kellene bólintania a kiválasztott rektorra, tehát kvázi vétójoggal rendelkezne. Paulis állítja, ezt a rendelkezést hajlandók eltávolítani a tervezetből. Eduard Heger (OEa-Több ezren tüntettek Pozsonyban a szabad egyetemekért (Fotó: TomáS Madeja, UK) WWBSS!' NO) kormányfő úgy véli, a diákok tiltakozása félreértés eredménye, s készen áll találkozni a tüntetés szervezőivel, hogy megvitassák a törvényjavaslat kérdéses pontjait. „A felsőoktatási reform célja nem az, hogy beavatkozzon a főiskolák autonómiájába. Épp ellenkezőleg, színvonalasabb és nyitottabb akadémiai közeget kellene hoznia” - hangsúlyozta. Reform pénz nélkül Az intézményvezetők szerint a javaslat nem orvosolja az egyetemek valódi problémáit, s a reformhoz elsősorban anyagi forrásra van szükség. Emlékeztettek, tavaly 18 millió euróval kevesebb jutott a felsőoktatásra, s a költségvetési javaslat szerint jövőre további 28 millió eurót vonnak meg az egyetemektől. Ilyen feltételekkel komolytalannak tartják, hogy a nyugati egyetemek által nyújtott színvonalat várnak el a hazai intézményektől. „Minőségi reformot szeretnénk” - jelentette ki Rudolf Kropil, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke. Felszólították a minisztériumot, ne vegyék el a szabad egyetemeket a diákoktól, és a tárcaközi egyeztetésre benyújtott észrevételeiket vegyék komolyan. A véleményezési folyamatban a Főügyészség (GP) teljes egészében elutasította a tervezetet, s annak visszavonását javasolta. Jana Tökölyová szóvivő ezt azzal indokolta, hogy a változások komoly hatással lesznek az egyetemek működésére, a szaktárca azonban nem vette figyelembe az akadémiai közeg érveléseit. A Főügyészség attól tart, az igazgatótanácson keresztül a minisztérium ellenőrzés alá vonja azokat a fontos döntéseket, melyek az akadémiai önkormányzatiság alapjait képezik. „Veletek vagyunk" Az egyetemek szabadsága a szlovákiai magyar fiatalok számára is rendkívül fontos kérdés. A keddi Felelős Tiltakozás a Szabad Egyetemekért nevű tüntetésen a Diákhálózat képviselői is részt vettek, az általuk készített transzparensen a „Veletek vagyunk” üzenet volt olvasható. Kelemen Adám harmadéves hallgató, a Gímesi Művelődési Tábor főszervezője lapunk érdeklődésre elárulta, elsősorban azért tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mert a minisztérium által beterjesztett javaslat olyan elemeket tartalmaz, amelyek az egyetemek autonómiáját veszélyeztetik. „Fontos megemlíteni, hogy egyetértünk pár változással, és azzal is, hogy a főiskoláknak reformra van szükségük, hiszen látjuk, milyené katasztrofális állapotban vannak - legyen szó a tantermekről, a felszereltségről vagy a kollégiumokról. Nem az a megoldás, hogy az igazgatótanácsba beültetünk külsős személyeket, még akkor sem, ha külföldön ez bevált gyakorlat. Nem biztos, hogy nálunk ez teljesen politika nélkül működne” - mondta Kelemen. Az egyetemista szerint a probléma az, hogy a környező országokhoz képest Szlovákiában alulfinanszírozottak az iskolák: „Ha tényleg a minőségen szeretnének javítani, akkor nem hiszem, hogy a költségvetés csökkentésével el tudják érni. A megoldás az lenne, ha először is megtalálnák azokat a pontokat, ahol a főiskolák valóban alulteljesítenek, s ezeket célozva dolgoznák ki a törvénymódosítást” - folytatta. „Nemcsak az egyetemek autonómiájáért, de a demokrácia és a tudományos szabadságjogok fenntartásának az érdekében is tüntetünk” - nyilatkozta lapunknak Lelkes Dominik, a IUVEN ifjúsági szervezet tagja. Úgy véli, a javaslat bizonyos jogkörök politikai kézbe helyezésével erősen politizálná a felsőoktatási rendszert, s emellett megfosztaná az egyetemeket a függetlenségüktől. „A legnagyobb problémát az egyetemek önkormányzati szuverenitásának megtámadása, az igazgatótanács strukturális felépítése és jogköreinek megerősítése jelenti” - folytatta. A harmadéves politológia szakos hallgató úgy véli, az igazgatótanács hatáskörének kiszélesítése negatív hatással lesz az intézmények autonómiájára. „A szlovákiai egyetemeknek segítő kézre és reformokra van szükségük, nem pedig a rendszerváltás után újonnan viszszaszerzett önkormányzati jogaiktól való megfosztásra” - hangsúlyozta. A Szövetség tárgyal A Szövetség párt vezetői szintén támogatják a diákok követeléseit, a múlt héten lezáruló tárcaközi egyeztetésen 4 ponthoz javasoltak változásokat. A szaktárca tárgyalásra hívta a magyar párt képviselőit, a javasolt módosításokat hétfőn délelőtt vitatják meg a minisztériumban. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke kijelentette, Szlovákiának egy átfogó felsőoktatási reformra van szüksége, a jogszabálytervezet azonban nem a kor kihívásaira reagál. A véleményezési folyamatban kiemelték, fontosnak tartják, hogy a rektor választása továbbra is az akadémiai szenátus feladata legyen, a dékán választása a régi menetrend szerint működhessen, a költségvetés jóváhagyása az akadémia szenátus i jogkörébe tartozzon, illetve az igazgatótanács külső tagjait az oktatá: si minisztérium helyett a kormány hagyja jóvá. Mózes figyelmeztetett, : országos ügyről van szó, de nem szabad megfeledkezni a magyar ve- i tületéről sem. „16 évvel ezelőtt az i akkori magyar érdekképviselet kiharcolta, hogy legyen egy magyar ! egyetem, ezt megelőzően pedig azt, hogy legyen magyar kar Nyitrán. : A jelenlegi rendszerben ezek autonóm módon tudnak működni. Ha a törvénytervezet változatlan formában menne át - azzal együtt, hogy minden intézmény autonómiáját megcsorbítaná - magyar szem: pontból is visszalépést jelentene” - nyilatkozta lapunknak. Hozzátette, jelenleg a magyar egyetem vezetéséről az akadémia tagjai döntenek, a jövőben azonban az igazgatótanács gyakorlatilag megvétózhatná a helyben megválasztott rektort. Rigó Konrád, a Híd platform elnöke i szintén hangsúlyozta, szükség van a felsőoktatási reformra, ezt azonban nem lehet az egyetemek autonómiájának megnyirbálásával kezdeni. Úgy véli, a tárca arrogáns módon, : a „rólunk, nélkülünk” elv alkalmazásával próbál reformot csinálni. ; Emellett a Szövetség szerint a törvényjavaslatból számos intézkedés i kimaradt, ami a felsőoktatási rendszer valódi reformjához vezetne. RIGÓ KONRÁD, BUKOVSZKY LÁSZLÓ ÉS HORONY ÁKOS AZ ÚJ SZÓ-STÚDII Premier november 19-én 19:00-kor az Új Szó Facebook-oldalán Új SZÓ
