Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-18 / 265. szám
www.ujszo.comj 2021. november 18. RÉGIÓ 3 Koraszülöttek világnapja Érsekújvárban Hatvan kerékpárállvány Bíborszfnbe borult a városháza épülete is (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A város ós az Érsekújvári Oktató Kórház ós Rendelőintézet megemlékezett a koraszülöttek világnapjáról. Azokról az újszülöttekről, akiket mindenre elszánt kis harcosokként emlegetnek az egészségügyi központ Neonatológiai Klinikáján. ÉRSEKÚJVÁR Országos viszonylatban hat perinatológiai központ működik, ezek egyike Érsekújvárban található. Ján Bacek, a kórház szóvivője arról tájékoztatott, hogy az újszülöttek közül csaknem minden ötödik koraszülöttként jön a világra, ezért speciális egészségügyi ellátásra, értő gondozásra szorul. A legtöbb kisbaba három-négy héttel előbb, de akadnak olyan csecsemők, akik ennél is korábban látták meg a napvilágot. Apró testük két egymáshoz illesztett tenyéren is elfér. Bíborszín épületek November 16-án, a koraszülöttek világnapjának előestéjén bíborszínbe borult a városháza és a sétány. A város önkormányzata ezzel a gesztussal csatlakozott a koraszülöttek világnapjához. Különös hangulata volt a városnak kedden, a kora esti órákban, de mivel a város már évek óta csatlakozik a világnaphoz, a legtöbb lakos tudta, miért ilyen fényben pompázik a történelmi városközpont. A Malícek (Kisujj) Polgári Társulás és a Szlovák Vöröskereszt ifjúsági szervezetének önkéntesei ajándékcsomagokat is készítettek a „kis harcosok” családjainak. Ezzel fejezve ki támogatásukat és együttérzésüket mindazok iránt, akiknek a koraszülést követően még számos rendkívül nehéz helyzettel kell megküzdeniük. Azok a gyerekek, akik a vártnál korábban érkeztek a világra, de már felcseperedtek, saját alkotásokat készítettek, ezek a kórház honlapján tekinthetnek meg, a Kis alkotók nagy galériája cím alatt. Kockázatos szülések Az érsekújvári kórház újszülöttosztálya 1997-től kiemelt perinatológiai központként működik, ahol a különösen kockázatos szülések miatt súlyosan beteg és az ezer grammnál kisebb születési súlyú újszülöttek intenzív ellátását is felvállalják. A Galántai, a Komáromi, a Vágsellyei, a Dunaszerdahelyi és a Lévai járásokból fogadják a kismamákat. Klaudia Demová, a klinika főorvosa korábban bemutatta a létfontosságú légzésfigyelő berendezéseket. Minden csecsemő fekhelyén van légzésfigyelő, a klinikán és számos családnál mintegy negyven berendezés van használatban. A Malícek Polgári Társulás egy évvel ezelőtt tizenegy, inkubátorra szerelhető speciális kamerát adott át az újszülöttosztálynak, így a családok otthon, élő adásban láthatják a szépen fejlődő babát és a mamát. Példaértékű összefogás Lapunk olvasóinak is nagy köszönet jár, akik nagyvonalúan támogatták azoknak a koraszülött gyermekeknek a családjait, akik önerőből nem tudták volna fedezni a kicsik gyógykezelésével, fejlesztésével, további képzésével és speciális ellátásával járó feladatokat. Ilyen koraszülött gyermek a tardoskeddi Mlynár Máté, akinek sikeres külföldi műtétjéről a minap adtunk ismét hírt. Ugyancsak koraszülöttként jött a világra a több mint tizenhat diagnózissal küzdő, látássérült és gyomorszondán át etetett, gégemetszésen átesett érsekújvári hároméves Dorina. Példaértékű volt a napilap olvasóinak összefogása, azóta sokan levélben és telefonon is érdeklődtek a kislány hogyléte felől. A november végi műtéti beavatkozásra készülő kislány transzparens számláján ma már több mint 2300 euró van, amiért nagy köszönet jár minden egyes támogatónak. a városban GALÁNTA A Galántai Helyi Akciócsoport Polgári Társulás (Obcianske zdruzenie MAS Galanta) szervezésében 60 új kerékpárállványt helyeztek el a város különböző pontjain. Sisa Szokolová, az akciócsoport alapító tagja lapunknak elmondta, a Szlovák Villamosművek részvénytársaság a Pontis Alapítvánnyal karöltve tavasszal hirdetett pályázatot az állványok támogatására. „A pályázatunk sikeres volt, így negyven bicikliállványt tudtunk megvenni első körben, majd Nagyszombat megye részvételi költségvetéséből kaptunk támogatást további húsz állványra. A hatvan állványt igyekeztünk a város minél több pontján elhelyezni. A beruházás közel 10 ezer euró volt” - fejtette ki Sisa Szokolová. (tb) Kincskeresők tizenhatodszor Az InterCastles beruházás keretében a kastélyt is körbekerítik (A szerző felvétele) Pályázati pénzből szépül az Andrássy-kastély TORNYAI BIANKA Tizenhatodik alkalommal szervezték meg a Kincskeresők - regionális értékeket kutató diákok országos konferenciáját. Idán először csak szlovákiai zsűritagok értékelték az előadásokat. Tavaly a koronavírus miatt elmaradt a Kincskeresők-konferencia, de hogy a folytonosság ne szakadjon meg, esszépályázat formájában szervezték meg. A beküldött pályamunkák legjobbjaiból készült válogatás hamarosan megjelenik nyomtatásban. Kevesebb résztvevő Szanyi Mária, a rendezvény főszervezője lapunknak elmondta, idén is érezhető volt a járvány hatása. „Jóval kevesebb volt a résztvevő, a felkészítő pedagógusok szerint azért, mert a tavalyi távoktatás után elég sok a dolguk azzal is, hogy ismét visszatérjenek a rendes tanításhoz és pótolják az elmaradásokat, így jóval kevesebb idő jut a versenyekre való felkészítésre. Korábban legalább negyven előadást szoktunk végighallgatni a konferenciákon, idén összesen 23 résztvevő volt. Az előadók két nap mutatták be a munkáikat. A legtöbbjük személyesen vett részt, de többen kénytelenek voltak videóra felvenni az előadást és beküldeni. A zsűri tagjai online formában értékeltek, így azok is meghallgathatták az értékelést, akik nem tudtak jelen lenni” - mondta el Szanyi Mária. Belföldi zsűritagok Most először állt össze a zsűri kizárólag helyi szakemberekből, eddig mindig magyarországi tudósokat hívtak az értékelésre. A zsűri elnöke Pék László volt, aki földrajz szakos tanárként mindig fontosnak tartotta a helyi értékek gyűjtését, megőrzését. Szerinte a korlátozások ellenére nagyon jól megszervezett konferencia volt az idei. Csonka Ákos zselízi történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet referense hangsúlyozta, a helytörténeti kutatások azért fontosak, mert a kutatót a legalsó szintre leviszik a munka során, helyben tudja megvizsgálni, hogyan történtek az események. Minden résztvevőt arra biztatott, nézzenek körül otthon a családi fotók, iratok között és ha érdekeset találnak, dolgozzák fel és mutassák be másoknak is, hiszen így lehet a saját szülőföldünket a legjobban megismerni. Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója először vállalt zsűrizést a konferencián, és elmondása alapján kellemesen meglepődött, mennyire felkészült előadókat látott, hallott, nagyon színvonalas előadások voltak. Kifejtette, fontos, hogy a felkészítő pedagógusok megszabják az irányt, az ő szerepük rendkívül jelentős. Gaucsík István történész, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa úgy véli, a zsűritagok sokat tanulhattak a gyerekektől, nemcsak új ismereteket, hanem lelkesedést és belső késztetést is egy-egy téma iránt. Kiemelte a pedagógusok önfeláldozó munkáját is. Szanyi Mária hangsúlyozta, nagyon komoly kutatómunkát végeznek a diákok. ,,A gyerekek adják elő a feldolgozott témáról szóló előadást, de vagy a szülők, vagy a pedagógusok segítségével készülnek fel. Megfigyelhető, hogy melyik az a pedagógus, aki nagyon igényes, komoly kutatómunkát végez, így nemcsak a gyereket értékelik a zsűritagok, hanem a felkészítőket is. Ezért nagyon nagy szükség van arra, hogy itthon a tudományt művelők szorosan együttműködjenek a pedagógusokkal” - vélekedett. Török Tivadar, a gútai II. Rákóczi Ferenc AI pedagógusa szerint azért jó bekapcsolódni a Kincskeresőkbe, mert jó alkalom arra, hogy a gyerekek megismerjék szülőföldjük, régiójuk történelmét, az ottani jelentős személyek életét, munkásságát. „Az így szerzett tudás, tapasztalat az életük más területét is befolyásolja majd. Idén olyan tanulókkal jöttünk, akik még nem vettek részt a konferencián, és ez meglátszott az előadáson is, hiszen számukra ismeretlen szituáció volt kiállni a többiek elé. Az, hogy láthatták a többiek előadását, remélhetőleg motiválni fogja őket arra, hogy még jobbak legyenek, és nemcsak itt, hanem az élet más területén is” - mondta el a felkészítő pedagógus, hozzátéve, hogy egyre nehezebb a tinédzsereket bevonni az ilyen jellegű kutatómunkába, de ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, akkor könnyen megy a további munka. NÉMETI RÓBERT ATőketersbesi Dél-Zemplóni Múzeum ós Kulturális Központban működő Andrássy-múzeumban egy olyan korszerű módszerekkel bemutatandó, hiánypótló tárlat összeállítását tervezik, amely az Andrássy család sokrétű történetét mutatná be. A tervezett beruházás keretében a kastélyt körbeölelő történelmi parkot is körbekerítik. TŐKETEREBES Ä határon átnyúló uniós projekt keretében megvalósuló modernizáció két „okospad” elhelyezését is magában foglalja, melyek egyebek mellett korabeli muzsikaszóval teszik szebbé a járókelők napjait, egy előre rögzített hangfelvétel segítségével a francia park történetét is bemutatják. Az Andrássy-örökségről híres múzeum és a benne található tárlat prezentálására egy vizuális bemutató is elkészül. A múzeum által közzétett pályázat leírása szerint a kültéri élményelemek kellemes kikapcsolódást kínálnak majd az ide látogató családoknak. A szóban forgó szlovák-magyar projektnek köszönhetően az egyes résztvevők, beleértve Kassa megyét, a különféle művészeti és kulturális intézményeket, a környező településeket és a szomszédos kelet-szlovákiai és a határon túli magyarországi térségek közötti kapcsolatok is erősödni fognak, melyből vélhetően az itt élők történelmi tudata és a látogatók száma is növekedni fog. A fejlesztések megvalósítását lehetővé tevő, határon átnyúló Interreg V-A projekt összköltsége 599 381,20 euró, melynek 85 százalékát uniós forrásokból, 10 százalékát állami támogatásból, a fennmaradó öt százalékát pedig a múzeum saját költségvetéséből finanszíroznak. A projekt társpartnere a magyarországi Pácin település. Az említett fejlesztések határideje 2022. október 31. Gaucsík István, Takács Mihály, Csonka Ákos, Pék László zsűritagok és Szanyi Mária főszervező (A szerző felvétele)
