Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-16 / 264. szám

www.ujszo.com | 2021. november 16. KÖZÉLET 3 Matovic molnárján több pénzt ígér az alkalmazottaknak Az alkalmazottá bruttó béréből járulékot nem, csak 19 százalékos jövedelemadót fog fizetni, míg a munkáltató 39 százalékos járulékot fizet majd az alkalma- ZOtt Után (TASR-felvétel) Pozsony. Szlovákiában rendkí­vül bonyolult adórendszerünk van, amely az alkalmazott által megkeresett összeg felét elviszi, Igor Matoviö pénzügy­­miniszter szerint ezen próbál meg segíteni az adó­reformmal, amely 2023-tól egyszerűbbé tenné a rendszert, és több pénzt hagyna az alkalmazottaknál. Hétfőn a pénzügyminiszter által meghirdetett „adóforradalom” újabb részletét ismerhettük meg. Matovic ezúttal a munkára rakódó adó- és já­rulékterhek reformját vázolta fel, amely szerinte nem csupán egy­szerűbbé teszi majd az adórendszert, de az alkalmazottak 99 százaléká­nak növeli is a bevételeit. Új szabályok A tárcavezető által bemutatott terv lényege, hogy az alkalmazott a brut­tó béréből járulékot nem, csak 19 százalékos jövedelemadót fog fizet­ni, míg a munkáltató 39 százalékos járulékot fizet majd az alkalmazott után. Ennek köszönhetően évente 359 millió euróval nagyobb összeg maradna az alkalmazottaknak. Be­vezetik az alkalmazotti bonuszt az alacsonyabb bevétellel rendelkezők számára, ami azt jelenti, hogy a 357 eurónál alacsonyabb fizetéssel ren­delkezők nem fognak adót és járu­lékot sem fizetni. Akik ennél többet keresnek, azok számára a bonusz fo­kozatosan csökken, és 1111 eurónál teljesen megszűnik. Ha a munkálta­tó diákot vagy súlyos, több mint 50 százalékos egészségkárosodással rendelkező személyt alkalmaz, a bruttó bér 10 százalékának megfe­lelő járulékbónuszt érvényesíthet. Ha az egészségkárosodás megha­ladja a 70 százalékot, a bonusz elér­heti a 20 százalékot. A pénzügymi­niszter szerint a most bemutatott változások leghamarabb 2023-tól léphetnek életbe, és nagyjából fél­­milliárd euróval csökkentik a költ­ségvetés bevételeit, amit az adó- és járulékfizetési kötelességgel kap­csolatos jelenlegi kivételek egy ré­szének a felszámolásával szeretné­nek pótolni. „Hogy az általunk be­vezetett szabályokat a jövőben ne lehessen olyan könnyen megváltoz­tatni, szeretnénk őket az alkotmány­ban rögzíteni” - állítja Matovic, aki szerint az adófék elfogadásához szeretné megszerezni a koalíciós partnerek támogatását. Önkormányzati kritika A szakemberek és az ellenzéki pártok részéről időközben rengeteg bírálat érkezett a Matovic által már vasárnap bemutatott családtámoga­tási reformra is. Ennek a lényege, hogy acsaládi pótlék ajelenlegi 25,50 euróról 30 euróra nőne a 18 év alatti, és 50-re a 18 év feletti gyermekek esetében a nappali tagozatos főisko­lai tanulmányaik befejezéséig, az adóbónusz összegét 70 euróra emel­nék minden 18 év alatti gyermek után. A szülők havonta 70 eurót igényel­hetnek majd a különféle szakkörök, kurzusok és sporttevékenységek fi­nanszírozására, a gyerekek után igé­nyelhető rekreációs bonusz összegét pedig ajelenlegi 6-ról 30 euróra nö­velnék. Az intézkedéscsomag így havi szinten 200 eurós támogatást je­lentene gyermekenként azon csalá­dok számára, amelyekben legalább az egyik szülő dolgozik. Matovic reformjavaslatára első­ként a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) reagált, amely határozottan visszautasította a pénzügyminiszter elképzeléseit. Azt ők sem vitatják, hogy a családoknak szükségük van a támogatásokra, azt azonban annál inkább, hogy az így keletkező többletterhek egy jelentős részét a pénzügyminisztérium új ra az önkormányzatokkal fizettetné meg. „A reform finanszírozása érdekében az adókon keresztül évente 200 mil­lió euróval faragnák le az önkor­mányzatok bevételeit, ami a leg­alapvetőbb feladataik ellátását is ve­szélybe sodorná. Emiatt kevesebb pénz jutna az egyéb szociális támo­gatásokra, a regionális oktatás és a kultúra támogatására is, vagyis a most bemutatott reform több kárt okozna, mint amennyit nyernénk vele” - mondta el Michal Kalinák, a ZMOS irodavezetője. Választási kampány? „Soha senki nem indította el a kampányát két és fél évvel a válasz­tások előtt. Igor Matovic most pont ezt tette” - jegyezte meg a közös­ségi oldalán Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának az elnöke, arra is figyelmeztetve, hogy a pénzügyminiszter az elképzelé­seit újfent anélkül mutatta be, hogy előtte egyeztetett volna a koalíciós partnereivel és az érintett tárcák ve­zetőivel. „Meggyőződésem, hogy senki sem hisz abban, hogy a je­lenlegi szétzilált kormánykoalíció­ban előtárgyalások nélkül ennek a reformnak bármilyen esélye is len­ne. Koalíciós egyeztetések nélkül a pénzügyminiszter háromrészes sajtótájékoztatója a partnereivel vívott trónok harca” - vallja Sóly­mos, aki szintén elfogadhatatlan­nak tartja, hogy Matovic az önkor­mányzatok egyébként is szerény költségvetését 200 millió euróval nyirbálná meg. Ladislav Kamenicky, a Smer al­­elnöke, volt pénzügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy maga a re­form sem olyan vonzó, mint azt el­sőre gondolnánk. „Az adóbónusszal például csak azon családokon segí­tenek, amelyekben a szülők dolgoz­nak, vagyis a járvány miatt a mun­kájukat elvesztő szülők ebből sem­mit sem éreznek meg, miközben épp ez a reform legnagyobb pluszpénz­zel kecsegtető eleme. A 18 éven fe­lüli, főiskolai tanulmányaikat vég­zők után ugyan nagyobb családi pót­lékot fizetnének, ezzel párhuzamo­san azonban az esetükben megszün­tetnék az adóbónuszt, ami Matovicra jellemző húzás” - mondta el Kamenicky. Gondok lehetnek azzal is, hogy a rekreációs bonusz és a gyermekek tehetséggondozása után fizetendő pénzösszeg egy speciális kártyára érkezne. „Ennek a beveze­tése egy-két évet is igénybe vehet, miközben már megszokhattuk, hogy a jelenlegi kormánynak már ennél könnyebb feladatokkal sem sikerült megbirkóznia, vagyis ennek a meg­valósítását belátható időn belül nem tartom reálisnak” - vallja a Smer al­­elnöke. A koalíciós pártok közül eddig csupán a Sme rodina reagált bőveb­ben Matovic terveire, a pénzügymi­niszternek egyelőre azonban őket sem sikerült teljes mértékben meg­győznie. „Természetesen üdvöz­lünk minden olyan lépést, amely a családok nagyobb támogatását tartja szem előtt, egyúttal azonban csak reménykedhetünk abban, hogy a pénzügyminisztérium pontosan számolt, és az általa javasolt intéz­kedések valóban megvalósíthatók” - áll a Sme rodina nyilatkozatában. A telítettség határán a keleti kórházak NAGY ROLAND Az Eperjes megyében található kórházak szinte teljesen megteltek, már csak kát üres lélegeztetőgép van a koronavírussal kezelt betegek számára - tájékozta­tott az egészségügyi minisz­térium. Hasonló állapotok uralkodnak Kassán is. Eperjes/Kassa. Szlovákiában jelenleg 2637 beteget kell kórházban ápolni a koronavírus miatt. A keleti régiókban a legrosszabb a helyzet. „Eperjes megyében korlátozni kel­lett az úgynevezett fehér egészség­­ügyi ellátást a koronavírusos bete­gek száma miatt. Ez azt jelenti, hogy azokat a műtéteket, amelyeknek az elhalasztása nem okoz komolyabb problémákat a betegek egészségügyi állapotában, a telítettség miatt csak Egyre nehezebb szabad helyet találni a kórházak Covid-osztályaln (Somogyi Tibor felvétele) egy későbbi időpontban fogják elvé­gezni. Emellett azonban mindenkit megnyugtatunk, hogy aki sürgős egészségügyi ellátásra szorul, az meg is kapja” - jelentette ki Kamii Száz, a tárca államtitkára. Az eperjesi J. A. Reiman Egyete­mi Kórházban jelenleg 203 beteget ápolnak a Covid-osztályon. Össze­sen 249 ágy van, és ha ilyen tempó­ban nő a kezelésre szoruló betegek száma, akkor pár napon belül telje­sen betelhet az osztály. Kassán sem sokkal jobb a helyzet. A Louis Pasteur Egyetemi Kórház­ban (UNLP) a Covid-osztály telí­tettsége szintén 90 százalékos. Je­lenleg 232 fertőzött beteg fekszik bent, és naponta 20-40 újabb beteg érkezik. Ján Slávik, az UNLP vezér­­igazgatója azt mondta, már nincse­nek messze attól az állapottól, ami­kor már arról kell döntenie az orvo­soknak, hogy ki kapjon egészség­­ügyi ellátást, és ki nem. (nar, tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents