Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-15 / 263. szám

8 I RÖVIDEN Díjazták a legjobb mesekönyvet Pozsony. A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás sorozata, a Pozsonyi mesék a városhoz kö­tődő művészek, tudósok életét mutatja be a kicsik nyelvén, fé­lig igaz, félig kitalált történetek­be ágyazva. Ebben a sorozatban jelent meg a Römer, a mesék megmentője című kötet, mely­nek szerzője Szalay Zoltán. A könyv a minap rangos elis­merésben részesült. A szakemberek minden évszak­ban véleményezik a hazai gye­rekkönyvtermést, és mivel Sza­lay Zoltán kötetének szlovák verziója (Jitka Roznová for­dításában) tavaly ősszel jelent meg, a 2020 ősze kategóriába került, 26 további kiadvánnyal együtt. A kiadók által a ver­senybe nevezett kiadványokat háromtagú irodalmi és három­tagú képzőművészeti bizottság bírálta el, a 2020 ősze kategó­riában négy győztest hirdettek. Ezek egyike a Rómer, a mesék - megmentője című kiadvány lett. A versenykiírásnak megfe­lelően a díjat a szerző, a fordító és a kiadó közösen kapja. A régész, botanikus, muzeoló­gus Rómer Flóris Ferenc (1815-1889) Pozsonyban szü­letett, a bencéseknél tanult és kezdetben tanárként dolgo­zott. Jócskán megelőzte korát, ráadásul tudósokra egyáltalán nem jellemző módon fegy­verrel a kezében harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. Világos után bebörtönözték, 1854-ben szabadult, majd több helyen tanított, nevelősködött, nagyváradi kanonokká is kinevezték. Saját rajzaival ellá­tott többkötetes naplója a mo­dem régészet, művészettörténet és műemlékvédelem értékes forrása. (juk) A slágerlisták élén az ABBA London. A slágerlisták élé­re repült az ABBA új albuma Nagy-Britanniában és Német­országban. A svéd együttes Voyage című albuma, amely 40 éve az első új dalokat tar­talmazó albuma, megjelenése után egy héttel a brit toplista élére került. Négy éve nem volt példa popalbum esetében arra, hogy ilyen rövid idő alatt több mint kétszázezer pél­dányban keljen el. Az ABBA utolsó stúdióalbuma, amely 40 éve, 1981-ben jelent meg, szintén a toplista élére került, kilenc korábbi ABBA-album­­mal egyetemben. „Nagyon bol­dogok vagyunk, hogy rajon­góinknak látszólag ugyanúgy tetszik az új album, ahogyan mi élveztük az elkészítését” - . közölte az együttes. Egy másik rekordot is megdön­tött a Voyage, ami nyolc év óta egy együttes legtöbb példány­ban eladott albuma lett. Az ABBA, Ed Sheeran és a One Direction mellett csak Adele 25 című albuma volt képes elér­ni a kétszázezres példányszámot egy hét alatt az elmúlt évtized­ben. A Voyage ráadásul az év­század legtöbb példányban el­adott vinilje lett. (MTI) KULTÚRA 2021. november 15. | www.ujszo.com A sokszínű Latin-Amerika November végéig látogathatók Pozsonyban a Nemzetközi Fotóhónap tárlatai HAVRAN KATI Az idei fotóhónap egyik ki­emelkedő tárlata, a Viva Lati­na! a Zoya Galleryben látható. A kiállítás kilenc latin-ame­rikai fotóművász munkájá­ból kínál válogatást. Objektí­vük lencsájón át dinamikusan változó, színes ós bonyolult latin-amerikai világokba ka­punk bepillantást. a méhek vegyszerezett növényekről gyűjtik a mézet, a Melipona méhé­szet helyzete látványosan romlik, és a méz is veszít a minőségéből - a méhészek például már nem használ­hatják az „organikus” megjelölést termékükre. Patagonia cowboyai a címe To­­más Munita fotósorozatának, mely azokról az utolsó argentin cow­­boyokról szól, akik hagyományos módon, őseik technikáival szelídí­tik meg és fogják be a vadon élő szarvasmarhákat. A cowboy család­jának élete egy állandó körforgás, hiszen mindennap körülbelül húsz lóval és ugyanannyi kutyával indul Akit megérintenek a kontinens vibráló színei és kulturális válto­zatossága, annak mindenképp ér­demes megnéznie a hónap végé­ig látható kiállítást. Mi lesz vajon a sorsuk azoknak a hagyományos életmódot folytató csoportoknak, amelyeket még nem olvasztott be a globalizáció? Hogyan változik az átlagember értékrendje a modern társadalmakban, és milyen formát ölthet a női egyenjogúságért folyó küzdelem? Ilyen kérdések átgondo­lására invitálnak a kiállított fotók. Méhek és cowboyok A mayák hite szerint a méhek Ah Muzen Cab isten ajándékai, ráadá­sul olyan élőlények, akik kapcso­latot tartanak fenn a szellemek vi­Tomás Munita Patagónia utolsó cowboyait fotózta (Fotó: Tomás Mumta) lágával. A Mexikó nyugati részén fekvő Yucatán államban az őslako­sok néhány ezer évre visszamenőleg foglalkoztak méhekkel, hiszen a 16. századig, a cukornád érkezéséig a méz volt az egyetlen édesítőszer a térségben. Régészeti ismeretek alap­ján a méhészet fontos pillére volt a kultúrának, és a mézgyűjtést a maya papok évi kétszer ünnepelték. A Melipona méhek mézének külön­legesen finom íze van, és nagyon értékes, hiszen egy méhkaptár csu­pán két liter mézet hord össze éven­te, szemben az európai méhekkel, melyek 70 litert is produkálhatnak. Nadia Shira Cohen egy hosszú tá­vú projekt keretében foglalkozik a hagyományos méhészetet folytató őslakosok fotódokumentálásával. Munkája azt a pillanatot ragadja meg, mikor felborulni látszik az őslakosok harmonikus kapcsolata a természettel. Míg a méz évszá­zadokon át a térség legértékesebb terméke volt, ennek az állapotnak keresztbe tett a mexikói kormány 2011-es rendelete, mely genetikailag módosított növények termesztését támogatta. Ez természetesen a nagy földterületeket megművelő, intenzív mezőgazdaságot folytató farmerek­nek kedvez, akik nagy mennyiség­ben használnak vegyszereket. Mivel a vadonba. A kérdés, melyet Muni­ta fotósorozata feltesz, az az, hogy vajon meddig folytathatják ezt a ha­gyományos tevékenységet az egykor olyan népszerű argentin cowboyok leszármazottai, és mikor válik élet­módjuk végérvényesen turistalátvá­nyossággá. A latin-amerikai Warhol Marcos López Pop Latino című sorozata azzal tűnik ki a tárlat többi munkája közül, hogy a dokumen­tumfotó realista talajáról a szürre­alizmus irányába lép. López fotói festményszerűek: stilizált helyze­teket komponál, jeleneteket alkot emberi figurákból, képei teátrális­­nak hatnak, miközben élénk, vibrá­ló színekkel dolgozik. Az argentin fotóművész szerint képei azonban összefüggnek a valós élettel. Alko­tásaiban ugyanis fontos utalásrend­szer lelhető fel. Jeleneteit megha­tározza a tipikusan latin-amerikai közeg - ezen belül is az argentin pampa tűnik fel leggyakoribb hát­térként, az ábrázolt helyzetek pe­dig a popkultúra világát idézik. Az élénk színek kifejezetten a popkul­túra megteremtője, Andy Warhol szitanyomataira emlékeztetnek, aki­nek munkáiban - úgy, mint most Lópezében - érzékelhetően körvo­(Fotó: Marcos López) birkózás egyrészt anyagi bevétellel kecsegtet, másrészt a függetlensé­gért való harcot jelenti. Míg a cho­­litas sokáig lenéző kifejezés volt a térség női őslakosaira, mára a cso­port tevékenységének köszönhetően nemcsak elvesztette negatív konno­­tációját, hanem a női egyenjogú­ságért folyó harc szimbóluma lett Bolíviában. Dörr mindkét fotósoro­zatában a hagyományaik megőrzé­séért harcolnak a nők, két teljesen különböző országban és feltételek mellett ugyan, de hasonló céllal: azért, hogy megőrizzék társadal­maik kulturális sajátosságait. Az Andok himnusza Nem utolsósorban pedig érdemes figyelmet szentelni Pablo Corral Vega képeinek. A neves ekvádori fotóriporter Latin-Amerika doku­mentálásának szentelte életét, képei a National Geographicban és más nagy presztízsű amerikai folyóira­tokban jelentek meg. Coral Vega 1995-ben indult arra a hosszú útra, mely során a Kordillerrák hegyvo­­nulat térségeit járta be, hogy doku­mentálja a magas tengerszint feletti településeken élő népek életét. Ké­pei fantasztikus érzékkel ragadják meg a helyszínt meghatározó at­moszférát, a zord, hegyi körülmé­nyek között élők mindennapi életét állítják középpontba, az őslakosok bölcsességét, az emberi élet boldog vagy épp szomorkás pillanatait jele­nítik meg. A fotóriport képei később Mario Vargas Llosát is megragad­ták, akit egy-egy fotón megjelení­tett helyzet történetírásra inspirált. A fotóriporternek és az írónak kö­zös kötete is jelent meg, mely húsz képet és húsz novellát tartalmaz. A pozsonyi kiállításon ebből látha­tunk részleteket, minden egyes fotó alatt Vargas Llosa egy-egy lírai re­flexióját olvashatjuk. Marcos López popkultúrát elegyít vallási motívumokkal nalazódik a konzumer társadalom kritikája. López képei gyakran pro­vokatívak, hiszen a bennünk élő ke­resztény kultúrára alapozó sémákat forgatja ki. Ilyen például az a Po­zsonyban is megtekinthető munká­ja, melyet a Leonardo da Vinci-féle Utolsó vacsora kompozíciója alap­ján mintázott. Az utolsó vacsorán átváltoztatott kenyér és bor helyett azonban egy argentin barbecue-la­­komába csöppenünk, ahol a Jé­zus-figura egy grillezett állatot vág fel, az apostolok helyén ülő vendé­gek pedig vörösborok és szószokkal teli műanyag flakonok társaságában tömik magukba a húst. López képei azért erőteljesek, mivel olyan téma­körrel vegyíti a kritikus látásmódot, mely latin-amerikai viszonylatban szentnek és sérthetetlennek számít: a vallással. Egyenjogúsági küzdelmek Luisa Dörr brazil fotós a fotómű­vészek azon fiatal generációjába tartozik, akik nőket helyeznek fó­kuszba. A pozsonyi kiállításra két, látszólag eltérő sorozatából érke­zett válogatás: az egyik a valenci­ai hagyományokból indul ki, ahol minden év márciusában rendezik a Fallas ünnepséget, és ebből az al­kalomból a nők hagyományőrző ru­hákba öltözve vonulnak fel Valencia utcáin. Dörr régmúlt idők festmé­nyeinek portré-stílusában ábrázolja ezeket a nőket, akiknek pompásan megmunkált, gazdagon díszített ru­háik a múlt századok gazdasági jó­létét tükrözik. A fotóművész másik kiállított képanyaga Bolíviában ké­szült a repülő choliták néven elhí­­resült csoportról. A repülő choliták kizárólag nők számára rendeznek birkózómérkőzéseket, s ezek a nők hagyományos népviseletet öltenek magukra a birkózás idejére. A mér­kőzéseken részt vevő nők számára a Luisa Dörr képein női figurák kerülnek középpontba (Fotó: Luisa Dörr)

Next

/
Thumbnails
Contents