Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-15 / 263. szám

www.ujszo.coml 2021. november 15. RÉGIÓ I 3 Kórházlátogatásra hívják a minisztert és a képviselőket A tárca nem tárgyalta petlciós bizottságokkal (A szerző felvétele) HEGEDŰS NORBERT A déli kórházakba invitálják a Szövetség politikusai azokat a parlamenti képviselőket, akik második olvasatba utal­ták a kórházreformot, s akiket Eduard Heger kormányfő hősöknek nevezett. RIMASZOMBAT Forró Krisztián, a Szövetség el­nöke szerint a pártok csak a kam­pányidőszakban vesznek tudomást a déli régiók létezéséről, kormányra kerülve pedig megfeledkeznek ró­luk. „Ez érvényes a jelenlegi kor­mányra is” - mondta. Bár Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter több kórházat is meglátogat a reform kapcsán, dél-szlovákiai intézménye­ket nem keres fel. „Meghívjuk a mi­niszter urat és a reformot támogató parlamenti képviselőket, a hősöket, látogassanak el a rimaszombati, a királyhelmeci, a nagykürtösi és a felsővízközi kórházakba, mielőtt végleg rábólintanak a reformterve­zetre” - mondta Forró, aki a 70 ezer tiltakozó polgár nevében hívta kór­házmustrára a tárcavezetőt. „Vajon igazságos-e, hogy a helyreállítási tervből Szlovákiába érkező euró­milliókat a más régiókban műkö­dő központi kórházak fejlesztésére fordítsák, talán újakat is építsenek, közben a Dél- és Kelet-Szlovákiá­­ban működő intézményeket lemi­nősítik?” - vetette fel a pártelnök. Mózes Szabolcs, a Szövetség al­­elnöke leszögezte, nem azok a hő­sök, akik a parlamentben a fizeté­sükért dolgoznak, hanem azok, akik ezekben az elhanyagolt régiókban helytállnak. Mózes szerint csak egy pozsonyi íróasztal mellől tűn­het jó ötletnek, hogy egy helyi lakos Besztercebányára járjon kórházba. „Azok, akik ezt kitalálták, nem a régióból szerezték az információi­kat.” Leszögezte, a Szövetség nem a reform ellen van, tisztában vannak azzal, hogy szükség van az átszer­vezésre. Ugyanakkor az nem szólhat a kórházak bezárásáról vagy elfek­vőkké való leminősítésükről. Sze­rinte fontos lenne, hogy ismertes­sék a reform koncepcióját és nyilvá­nosságra hozzák a kórházak listáját is. Cziprusz Zoltán a rimaszombati kórház megmentéséért alakult petí­­ciós bizottság nevében utasította el a kórházreformot. Elmondta, a Vla­dimír Lengvarsky vezette egészség­­ügyi minisztérium arra sem méltat­ta az általuk indított petíció 36 ezer aláíróját, hogy fogadja a petíciós bi­zottságot és meghallgassa érveiket. A királyhelmeci petíciós bizottság 18 ezer aláíró nevében kérte a mi­nisztériumot, tartsák meg a kórházat a jelenlegi állapotában, hiszen min­den évben nyereséggel zár és nincs adóssága. Ok is elismerték, szükség van a kórházreformra, de máig vár­ják a tárca képviselőit, hogy vázol­ják elképzeléseiket. Juhász Péter, a rimaszombati kórház sebész főorvo­sa szerint a kórház leminősítése rá­nyomja bélyegét a betegellátásra, elö­regszik a meglévő orvoscsapat, nem lesznek specialisták, és megindul az elvándorlás, mert a fiatal orvosok nem akarnak majd egy leminősített kórházban dolgozni. RÖVIDEN Korszerűbb sürgősségi ellátás Léva. Megnyitották a teljesen átalakított, modern sürgőssé­gi betegellátó központot a lévai Agel kórházban. A lévai régió mintegy 160 ezer lakosának egészségügyi ellátásáról gon­doskodó központ átépítését még 2019 novemberében kezdték el az Integrált Regionális Ope­ratív Program támogatásával. Ügyfélfogadó központtal, kor­szerű diagnosztizáló berende­zésekkel ellátott rendelőkben fogadják a betegeket, a centrum­nak belgyógyászati, neurológiai, általános sebészeti rendelője van és műtője. így az orvosok és az egészségügyi dolgozók meg­felelő körülmények között dol­gozhatnak a sürgősségi betegel­látó központban. A 6,64 millió eurós beruházás kilencven százalékát képezi a vissza nem térítendő támogatás, a fennma­radó összeget az Agel kórház állta. Nyitra megye egyik leg­nagyobb kórházában jelenleg tizenkilenc specializált rendelő működik, első típusú sürgősségi betegellátó központja van, gyer­mekgyógyászati és nőgyógyá­szati rendelővel. A 315 férőhe­lyes kórházban csaknem hatszáz egészségügyi dolgozó végzi hivatását. (száz,agel) Szent Mihály temetői kápolnája, Kassa magasztos dómja mellett Az egyik legszebb gótikus emlék Szlovákiában a Szent Mihály-kápolna * (A szerzó felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Nem annyira díszes, mint a mellette magasodó dóm, in­kább komor, visszafogott for­mát mutat. Viszont minden­képpen móltó társa Kassán a Szent Mihály-temetőkápolna a város jelképét jelentő Szent Er­­zsóbet-székesegyháznak. Egy polgárváros egyik legrégebbi szakrális emlékét mutatjuk be. KASSA Az első, közvetlenül Kassáról szóló okirat 1261-ben készült, IV. Béla fia, V. István udvarában, és ez nem más, mint egy olyan latin nyelvű szabada­lomlevél, melyben a király bizonyos Samphleben és Obi nevű uraknak, kassai vendégeknek adományozza Felső Kassa területét és egyben meg­szabja, mennyi adót kell fizetniük. A tatárjárás után alig két évtizeddel keletkezett irat nevei arra engednek következtetni, német ajkúak voltak ezek a kassai vendégek, akik itt tu­lajdonjogot kaptak. Tulajdonképpen a tatárjáráskor elpusztított város új­jáépítése kezdődött meg ekkor. Akár az sem kizárt, hogy ezek a német ven­dégek Türingiából érkeztek, s onnan magukkal hozták vissza a magyar ki­rályság területére Árpád-házi Szent Erzsébet kultuszát, aki rövid élete alatt, melynek boldog házaséveit a türingiai Wartburg várában töltötte - alig 24 évet élt -, számos jócseleke­detével megkapta a szegény emberek tiszteletét, majd halála után alig négy évvel szentté avatták. Hogy Kassán már a 13. században is létezett egy olyan templom, amelyet Szent Erzsé­bet oltalmába ajánlottak, arról egy 1283-ban keletkezett IV. Márton pá­pa által írt levél tanúskodik, ebben a pápa a kassai templom Arnold nevű rektorának panaszát igyekezett orvo­solni. A középkori Kassa városának plébániatemplomáról tehát tudni le­het, ez a dóm helyén, tulajdonképpen a középső hajó területén elhelyezke­dő, egyhajós, sokszögzáródású, kora gótikus, Szent Erzsébet oltalmának szentelt templom lehetett, melyet az­tán a dóm 15. századbeli építésekor elbontottak. Ekkoriban még a temp­lom melletti területen volt a temető, a mai dóm déli oldalán lévő mintegy félhektárnyi területen, melynek a kö­zepén egy temetői kápolna is épült. Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, vi­szont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mi­hály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kano­noknak leírása szerint román stílus­jegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehe­tő. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simu­ló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus mére­tűek, szinte a tető párkányáig felér­nek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempont­ból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális épít­mény. A Szent Mihály-kápolna épí­tőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A ká­polna szinte teljes alapterülete alatt Tájoló Kassa városába az E 571- es úton lehet eljutni, a Szent Mihály-kápolna a városközpontban, a 48.7198/21.2583. GPS- koordinátáknál található. altemplomot alakítottak ki, ahol má­ig az egykori előkelő kassai polgá­ri családok és egyházi személyisé­gek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerül­tek részben ide, részben az Orbán-to­­rony vagy a dóm falába. A Szent Mi­hály-kápolna északi falán van a leg­régebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes sírem­léke 1375-ből. A bejárat fölötti tim­panonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgyne­vezett lelkeket mérlegelő ábrázolás­ban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a kato­likusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is ille­tik Szerit Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelké­nek mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni. A kassai kápol­na nyugati bejárata fölött mindkét eszközével ábrázolták az arkangyalt. A kápolnának a mai járószinthez képest bő méterrel mélyebben van az alapszintje, ami a terület feltöltő­­désére, átalakulására utal. Magát a kápolnát is többször átépítették, hol bővítették, hol pedig visszabontottak mellékkápolnáiból. Kassa régi városközpontjában igen figyelemreméltó rész ez, melyet Wick Béla, a kassai műemlékek kivá­ló ismerője írt le elsőként tudományos pontossággal. A néhai római katoli­kus paptudós, történész megérdemli nevének és munkásságának említé­sét, hiszen Kassa műemlékeit leíró könyvei páratlan forrásanyagként rengeteg apró, de fontos értesülést is megőriztek a város építészeti emléke­iről, pótolhatatlan, megkerülhetetlen szakirodalmi alapművek. Wick Béla 1921 és 1944 közt a kassai teológia tanára volt, majd mellőzve, elhallgat­tatva, méltánytalanul elfeledve hunyt el 1955-ben, 82 évesen. Szent Mihály kápolnája viszont áll és létezik, min­denszentek és halottak napja ünne­peikor szentmisére is be lehet térni ide, ebbe a kicsi, de figyelemre méltó kápolnába!

Next

/
Thumbnails
Contents