Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-13 / 262. szám
Mosonyi Mihály szülővárosában 13. oldal A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. (© Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) Szinyei Merse Pál Pacsirta (1882) című festménye (Fotó: MTI) 2021. november 13., szombat, 14. évfolyam, 44. szám Szinyei Merse Pál-életműkiállítás Kép és kultusz Szinyei Merse Pál, a magyar képzőművészet első modern festőjének életművét mutatja be tegnaptól Kép és kultusz címmel a magyar és nemzetközi kortársakkal is párhuzamba állítva a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) mintegy 120 művet felvonul tató kiállítása. A magyar művészet egyik legnagyobb mesterének harminc éve nem nyílt életmű-kiállítása Budapesten, pedig az utóbbi évtizedekben számos új eredmény született a Szinyei-kutatásban - közölte a tárlat sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Baán László. Hozzátette: a kiállítás az elmúlt időszakban előkerült művek mellett hangsúlyosan mutatja be Szinyei életművének hazai A Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása (© Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) és nemzetközi kapcsolódási pontjait, valamint utóéletét is, mások mellett Monet, Courbet, Sisley, Corot, Gainsborough és Böcklin; Benczúr, Ferenczy és Rippl-Rónai vagy a kortársak közül Konkoly Gyula és Tót Endre munkáit felvonultatva. Hessky Orsolya, Krasznai Réka és Prágai Adrienn kurátorok elmondták, a kiállítás fordított időrendben, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve, az élete végén kialakult kultuszból visszavezetve, a főbb tematikus csomópontok mentén beszéli el Szinyei Merse Pál életművének alakulását. Szinyeit ma a 19. századi magyar képzőművészet első modern festőjeként tartják számon, indulásakor azonban kemény küzdelmet kellett folytatnia a körabeli kritikával, és meg nem értettsége miatt egy időre le is tett az alkotásról - idézték fel. Mégis, a látogatók először a már köztiszteletnek örvendő festő kései, minden addiginál színpompásabb képeivel találkozhatnak, köztük a Fehér fa című festménynyel, amely több mint száz év után most szerepel először kiállításon. Ekkorra az 1900-as párizsi világkiállítás már a nemzetközi hírnevet is meghozta Szinyei számára, akinek Hóolvadás című képe a magyar művésztársakra is nagy hatást gyakorolt, a késői magyarországi elismerést eredményező, 1896-os Millenniumi kiállítás után. Az MNG tárlata egymás mellett mutatja a Léghajót és a Pacsirtát, a két fő művet ugyanis rokonítja, hogy a képmezőt mindkettőn a merészen kék égbolt látványa uralja. Mint a kurátorok kiemelték, Szinyeit munkássága korai szakaszában sokat támadták „színezési őrülete”, vagyis élénk színei miatt. A festő valóban újítónak ható kolorizmusának hátterébe külön szekció vezeti be a látogatót Szinyei munkáinak színelemzésén keresztül. Máig vitatott, hogy Szinyeit lehet-e impresszionistának tekinteni, ezért a kiállítás a látogatóra bízza a kérdés eldöntését, több párhuzamot is bemutatva Sisley, Monet és Raphael Coliin munkáival. Széles kontextusba helyezve, mások mellett Gainsborough, Székely Bertalan, Bastien-Lepage és Gustave Dóré női portréi között kapott helyet a tárlatban az emblematikus Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása, a Majális keletkezésének körülményeiről pedig egy filmet is megtekinthet a közönség. Gazdag válogatás mutatja be Szinyei Merse Pál müncheni tanulóéveit, a fiatalkori Szinyei-képeket Courbet, Mackart, Böcklin, Benczúr Gyula és más kortársak alkotásai mellé helyezve. A tárlat külön szekcióban hívja fel a figyelmet a festő még lappangó műveire, majd Szinyei kortársakra gyakorolt hatását is vizsgálja Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel munkáit felvonultatva. A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és A léghajó (© Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) halálának 100. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat most, 2021 őszén valósulhat meg. Idén viszont több olyan alkotást is kiállítanak, amit tavaly még nem tudtak volna bemutatni, s amit a múlt században is csak ritkán láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerülhetett a múzeum gyűjteményébe. Szinyei Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő műve pedig több mint száz év után látható ismét kiállításon. A Kép és kultusz című kiállítás 2022. február 13-ig látogatható az MNG C épületében. (MTI, MNG) Szinyei Merse Pál Hinta (1869) című festménye (Fotó: MTI)
