Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 253. szám
4 I RÉGIÓ 2021. november 3. | www.ujszo.com Mérlegen a kötelező óvodalátogatás VATAéŐIN PÉTER Egyes településeken jelentős problémákat eredményezett a kötelező óvodalátogatás bevezetése a nagyobb számban felbukkant szociális ás egészségügyi gondokkal küszködő gyermekek miatt, akikre nem jut elég szaksegítság. Az oktatási minisztérium 340 új állást hozna létre a probléma kezelésére. Júniusban foglalkoztunk legutóbb a kötelező óvodalátogatást övező kérdésekkel. A szakemberek akkor bizonyos várható problémákat még csak valószínűsítettek, ám az új tanév kezdetével teljesen letisztult, hogy milyen gondokról is van szó. A kapacitásproblémákat országosan sikerült rendezni, a szaktárca nagyon derűlátó e téren. Az éremnek viszont van másik oldala is, ami a pedagógiai munkára és némely gyermekek integrációjára vonatkozik. A helyzet komolyságát jelezheti, hogy lapunknak erről közvetlenül nem kívánt nyilatkozni egy érintett óvoda sem. A tapasztalatokról azonban átfogó képe van Marko vies Tímeának, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) óvodapedagógiai munkatársának, aki összefoglalta számunkra azt, amit az új rendszerről tudni érdemes. „Vannak pozitív példák is, olyan gyerekek, akik járnak és igyekeznek alkalmazkodni” - szögezte le mindjárt az elején. Van, ahol nincs változás ,Abogy arra számítottunk is, kétfajta helyzet állt elő. Ahol nem él számottevő szociálisan hátrányos helyzetű közösség, ott eddig is jártak óvodába a gyerekek. Ez van a legtöbb helyen, főleg a falvakban, ahol eddig sem vesztek el a gyerekek, s a férőhelyek száma is megfelelő volt. Őket kevésbé érintették a kötelező óvodalátogatás problémái. A második esettípusnál, mondjuk a tanyavidékeken, ahol nagyobb számú szociálisan hátrányos helyzetű, illetve roma közösségek élnek, gondok adódtak. Egyrészt az információk annak ellenére nem jutottak el ezekhez a szülőkhöz arról, hogy a gyermeküknek ötévesen óvodába kell járnia, hogy a fenntartók minden lehetséges módon próbálták tájékoztatni őket, de nem mindenkit tudtak elérni. Másrészt pedig a szülők egy része nem is akarja, hogy a gyermeke óvodába járjon” - fejtette ki Markovics Tímea. A férőhelyek rendben? Az új rendszerre való felkészülés egyik kulcspontja a további óvodai férőhelyek kialakítása volt. Az oktatási minisztérium sajtóosztálya lapunk megkeresésére emlékeztetett, hogy először 5 millió eurós pénzügyi segítséget nyújtott az intézményeknek a problémák - amelybe beletartozott a szervezeti működés átalakítása is - kiküszöbölésére. Ezt egy újabb „Predskoláci” elnevezésű felhívás követett, melynek keretében júliusban több mint 1 millió 900 ezer, szeptemberben pedig mintegy 38 ezer eurót osztottak szét. A megyeszékhelyeken például összesen 45 új óvodai osztályt hoztak létre „adaptált” helyiségekben. A legégetőbb kapacitásproblémák Eperjes és Kassa megye óvodáiban merültek Van, ahol nem hozott változást a kötelező óvodalátogatás, máshol szakemberekre van szükség(Somogyi Tibor illusztrációs képe) Markovics Tímea (A szerző felvétele) fel. „Jelenleg csak egyetlen problémás községet tartunk nyilván, amely az érdekelt felek maximális erőfeszítései ellenére nem tudott elegendő számú férőhelyet kialakítani. Valószínűsítjük, hogy a helyzet gyorsan megoldódik ebben a faluban is” - közölte a tárca, s mint írják, országosan csupán minimális számú gyermek nem nyert felvételt valamelyik óvodába, ám ez azért van így, mert szüleik az elmúlt két hónapban próbálták őket beíratni. Markovics Tímea tud olyan esetről is, amikor a megnövekedett nyersanyagárak miatt nem sikerült a tanév elejére befejezni a kapacitásbővítést. „Ezeknél az intézményeknél a hároméves gyerekek várják azt, hogy bekerülhessenek az óvodába” - mondta a CPI munkatársa. Néhol más módon is enyhült a probléma mértéke, ez így volt Komáromban is, ahol júniusban még 50 gyermek sorsa volt függőben. „Több gyermek törzsóvodaként választotta a komáromi óvodát, de a kötelező óvodalátogatást vagy külföldön, vagy nem regisztrált magánintézményben abszolválja” - tájékoztatta lapunkat Tóth Szilvia, a Komáromi Városi Hivatal Közös tanügyi hivatalának munkatársa. A szaktárca lapunknak előrebo; csájtotta, a helyreállítási terv végrehajtása kapcsán azt szeretnék elérni, hogy az a gyakorlatban és az intézményi kapacitások szintjén minden harmadik életévét betöltő gyermeknek lehetővé tegye az óvodába való : járást Szlovákiában. Megborított dinamika Ami a pedagógiai és mindennapi i operatív munkát illeti, az érintett in- I tézményekben számos összefüggő, : mégis más-más jellegű problémákat kell oldaniuk az óvodapedagógusok; nak. „Problémákat okoz például, hogy az érintett óvodások közül sokan nem ismerik a higiéniai szabályokat és szokásokat, valamint a nyelvet, emiatt a beszoktatás nagyon megnehezíti a kolléganők dolgát. Az : óvodának így esetenként az újonnan ; érkező nagyobb gyerekek beszoktatására szűkül a működése” - mondja i Markovics Tímea, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a gyerekek egy csoportba járnak a többi, kevésbé zaklatott körülmények közül érkező óvodással. Külön csoport kialakítása azonban nem lehetséges, az diszkriminatív volna: „Holott szakmailag az lenne a jó, hogy ha ezeknek a gyerekeknek lehetne külön napirend keretében segíteni és részleges integrációval bevezetni őket például a többi gyerekkel való közös játékkal kint az udvaron, de a foglalkoztatás és az oktatás külön történne.” A hátrányos helyzetű gyermekkel értelemszerűen ugyanilyen státuszú szülő érkezett az intézményhez. „Az óvodákra tehát további problémák is hárultak, például ezekkel a szülőkkel meg kell értetni azt is, hogy valamit be kell fizetni” - említi Markovics Tímea. Erre példa a támogatott ebéd megszűnése a gyermek hatéves kora után, amelyet aztán adóbónuszként lehet igénybe venni, de a hátrányos helyzetű szülők ezzel nem tudnak élni, mivel nem értik, miként kéne intézkedni a hivatalokban, a pénzt pedig nem tudják kifizetni. Egészségügyi okokból adódóan egyéni oktatást is igényelhetnek a szülők, s helyenként nem is ritkák ezek az esetek. Van példa arra is, hogy ugyan beíratták az óvodást, majd elvitték néhányszor az intézménybe, de aztán hetekre is kiesik az oktatásból. Megjelentek a sajátos nevelési igényű gyerekek is, akik eddig nem jártak közösségbe, s a sokszor nem diagnosztizált fogyatékosságuk miatt nem tudnak beilleszkedni az óvodába. Az intézmények ugyan próbálják tanácsadó segítségével felhívni a szülő figyelmét a kezelési lehetőségekre, de ez főleg konfliktusokat szül. „Gondot jelent az is, hogy a többi szülő közül sem mindenki fogadja nagy örömmel az új helyzetet, s attól félnek, a csoportbővítés miatt kevesebb figyelem jut az ő gyerekükre, holott eddig is létezett a differenciálás gyakorlata” - tette hozzá Markovics Tímea. A komáromi helyzetre úgy tűnik, kevésbé jellemzőek az említett gondok, ami jól mutatja, valójában mennyire kontextusfüggőek is azok. „Az óvodák részéről a kötelező óvodalátogatás pedagógiai szempontból nem okoz problémát, a gondot a későbbi, szeptember végi és októberi beiratkozások jelentik. A felelőtlen hozzáállás nem jellemző, pár esetben előfordul, hogy csak alkalmi jelleggel járnak a gyermekek óvodába. Az individuális oktatást hét gyermek számára igényelték a szülők saját kezdeményezésből, három gyermek pedig szakorvosi, illetve tanácsadói javaslatra teljesíti egyéni úton az utolsó óvodai évet” - vázolta Tóth Szilvia. Több segítő szakma kell Nyilvánvalóan olyan problémákról van szó, amely egyéb pedagógiai és szociális szakma bevonását igényelnék, azonban -ez nem megy simán. A pedagógiai asszisztens alkalmazása például egyrészt diagnózishoz kötött, amelynek felállítása hosszú hónapokig tart - ezzel párhuzamosan azonban Markovics Tímea úgy látja, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek mellé is járnia kellene ilyen szakembernek. „Nagy szükség volna szociális munkásokra és pedagógusokra is, akik tudják, hogy valamilyen módon a családdal is kell kommunikálni, hogy ne csak az óvoda dolga legyen ez. Ahol erős az intézmény és a fenntartó, ezeket a feladatokat megpróbálják projektekből vagy külső, esetleg saját forrásból finanszírozni, ott ez működhet, ám a kis önkormányzatoknak nincs erre pluszpénzük.” Komáromban továbbra is csak három óvodában segítik a pedagógusok munkáját pedagógusasszisztensek, valamint a szülői asszisztensek két intézményben az óvoda és a szülők kapcsolatát, a szorosabb együttműködést segítik elő. „Komárom városa- amennyiben azt a törvényi előírások és az anyagi feltételek lehetővé teszik—tovább fogja bővíteni az óvodákon az asszisztensek számát, attól függően, mely óvodákon lesznek sajátos nevelési igényű gyermekek” - közölte Tóth Szilvia. A minisztériumnál is rákérdeztünk a segítő szakmák szerepének erősítésére, melynek kapcsán közölték, a közeljövőben pályázati felhívást tesz közzé 340 segédnevelői munkakör betöltésére. A szakemberek feladata az lesz, hogy a kötelező óvodalátogatás által érintett szociálisan vagy egészségügyileg hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermekek nevelését segítsék az óvodákban. A feladatkörök gyakorlatilag az összes előbb említett problémára vonatkoznának, kezdve a személyes higiéniától a nyelvi akadályok leküzdéséig. Országos jelenség „A kolléganők úgy érzik, főleg ők azok, akikre rászakadt a fejetlenség”- hangsúlyozza Markovics Tímea, majd emlékeztet, olyan törvény alapján léptették életbe a kötelező óvodalátogatást, amelyet még 2019-ben fogadtak el, de láthatóan nem volt elég két év ahhoz, hogy simán induljon a rendszer most szeptemberben. Hozzátette, az oktatási tárca ugyan sok téren nyújtott segédanyagokat, valamint felállított egy követelményrendszert is, ám nem igazán számoltak azzal, hogy sok hátrányos helyzetű gyereknél nem lesz zökkenőmentes a beszoktatás. Markovics Tímea szerint egyértelmű, hogy a probléma országos jellegű, s nem igazán lehet szétválasztani a magyar és a szlovák oktatási nyelvű óvodák eseteit. A gondok alapvetően földrajzi és demográfiai tényezőkre vezethetőek vissza Szlovákia bármelyik részén. Komáromban is az etnikai arányoknak nagyjából megfelelő módon oszlik meg a nagycsoportosok aránya. Tóth Szilva érdeklődésünkre közölte, a magyar tannyelvű óvodákban 333 gyermekből 163, míg a szlovák intézményekben 415 gyerekből 135 nagycsoportos.
