Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-03 / 253. szám

4 I RÉGIÓ 2021. november 3. | www.ujszo.com Mérlegen a kötelező óvodalátogatás VATAéŐIN PÉTER Egyes településeken jelentős problémákat eredményezett a kötelező óvodalátogatás beve­zetése a nagyobb számban fel­bukkant szociális ás egész­ségügyi gondokkal küszködő gyermekek miatt, akikre nem jut elég szaksegítság. Az oktatási minisztérium 340 új állást hozna létre a probléma kezelésére. Júniusban foglalkoztunk legutóbb a kötelező óvodalátogatást övező kérdésekkel. A szakemberek akkor bizonyos várható problémákat még csak valószínűsítettek, ám az új tan­év kezdetével teljesen letisztult, hogy milyen gondokról is van szó. A kapacitásproblémákat orszá­gosan sikerült rendezni, a szaktárca nagyon derűlátó e téren. Az érem­nek viszont van másik oldala is, ami a pedagógiai munkára és némely gyermekek integrációjára vonatko­zik. A helyzet komolyságát jelez­heti, hogy lapunknak erről közvet­lenül nem kívánt nyilatkozni egy érintett óvoda sem. A tapasztala­tokról azonban átfogó képe van Marko vies Tímeának, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) óvodapedagógiai munkatársának, aki összefoglalta számunkra azt, amit az új rendszerről tudni érde­mes. „Vannak pozitív példák is, olyan gyerekek, akik járnak és igye­keznek alkalmazkodni” - szögezte le mindjárt az elején. Van, ahol nincs változás ,Abogy arra számítottunk is, két­fajta helyzet állt elő. Ahol nem él szá­mottevő szociálisan hátrányos helyzetű közösség, ott eddig is jártak óvodába a gyerekek. Ez van a leg­több helyen, főleg a falvakban, ahol eddig sem vesztek el a gyerekek, s a férőhelyek száma is megfelelő volt. Őket kevésbé érintették a kötelező óvodalátogatás problémái. A máso­dik esettípusnál, mondjuk a tanyavi­dékeken, ahol nagyobb számú szo­ciálisan hátrányos helyzetű, illetve roma közösségek élnek, gondok adódtak. Egyrészt az információk annak ellenére nem jutottak el ezek­hez a szülőkhöz arról, hogy a gyer­meküknek ötévesen óvodába kell járnia, hogy a fenntartók minden le­hetséges módon próbálták tájékoz­tatni őket, de nem mindenkit tudtak elérni. Másrészt pedig a szülők egy része nem is akarja, hogy a gyermeke óvodába járjon” - fejtette ki Marko­­vics Tímea. A férőhelyek rendben? Az új rendszerre való felkészülés egyik kulcspontja a további óvodai férőhelyek kialakítása volt. Az ok­tatási minisztérium sajtóosztálya lapunk megkeresésére emlékezte­tett, hogy először 5 millió eurós pénzügyi segítséget nyújtott az in­tézményeknek a problémák - amelybe beletartozott a szervezeti működés átalakítása is - kiküszö­bölésére. Ezt egy újabb „Predskoláci” elnevezésű felhívás követett, melynek keretében július­ban több mint 1 millió 900 ezer, szeptemberben pedig mintegy 38 ezer eurót osztottak szét. A megye­­székhelyeken például összesen 45 új óvodai osztályt hoztak létre „adap­tált” helyiségekben. A legégetőbb kapacitásproblémák Eperjes és Kassa megye óvodáiban merültek Van, ahol nem hozott változást a kötelező óvodalátogatás, máshol szakemberekre van szükség(Somogyi Tibor illusztrációs képe) Markovics Tímea (A szerző felvétele) fel. „Jelenleg csak egyetlen problé­más községet tartunk nyilván, amely az érdekelt felek maximális erőfe­szítései ellenére nem tudott elegen­dő számú férőhelyet kialakítani. Valószínűsítjük, hogy a helyzet gyorsan megoldódik ebben a falu­ban is” - közölte a tárca, s mint ír­ják, országosan csupán minimális számú gyermek nem nyert felvételt valamelyik óvodába, ám ez azért van így, mert szüleik az elmúlt két hó­napban próbálták őket beíratni. Markovics Tímea tud olyan eset­ről is, amikor a megnövekedett nyersanyagárak miatt nem sikerült a tanév elejére befejezni a kapacitás­­bővítést. „Ezeknél az intézmények­nél a hároméves gyerekek várják azt, hogy bekerülhessenek az óvodába” - mondta a CPI munkatársa. Néhol más módon is enyhült a probléma mértéke, ez így volt Ko­máromban is, ahol júniusban még 50 gyermek sorsa volt függőben. „Több gyermek törzsóvodaként választotta a komáromi óvodát, de a kötelező óvodalátogatást vagy külföldön, vagy nem regisztrált magánintézményben abszolválja” - tájékoztatta lapunkat Tóth Szilvia, a Komáromi Városi Hivatal Közös tanügyi hivatalának munkatársa. A szaktárca lapunknak előrebo­­; csájtotta, a helyreállítási terv végre­hajtása kapcsán azt szeretnék elérni, hogy az a gyakorlatban és az intéz­ményi kapacitások szintjén minden harmadik életévét betöltő gyermek­nek lehetővé tegye az óvodába való : járást Szlovákiában. Megborított dinamika Ami a pedagógiai és mindennapi i operatív munkát illeti, az érintett in- I tézményekben számos összefüggő, : mégis más-más jellegű problémákat kell oldaniuk az óvodapedagógusok­­; nak. „Problémákat okoz például, hogy az érintett óvodások közül so­kan nem ismerik a higiéniai szabá­lyokat és szokásokat, valamint a nyelvet, emiatt a beszoktatás nagyon megnehezíti a kolléganők dolgát. Az : óvodának így esetenként az újonnan ; érkező nagyobb gyerekek beszokta­­tására szűkül a működése” - mondja i Markovics Tímea, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a gyerekek egy csoportba járnak a többi, kevésbé zaklatott körülmények közül érkező óvodással. Külön csoport kialakítása azonban nem lehetséges, az diszkri­minatív volna: „Holott szakmailag az lenne a jó, hogy ha ezeknek a gyere­keknek lehetne külön napirend kere­tében segíteni és részleges integráci­óval bevezetni őket például a többi gyerekkel való közös játékkal kint az udvaron, de a foglalkoztatás és az ok­tatás külön történne.” A hátrányos helyzetű gyermekkel értelemszerűen ugyanilyen státuszú szülő érkezett az intézményhez. „Az óvodákra tehát további problémák is hárultak, például ezekkel a szülőkkel meg kell értetni azt is, hogy valamit be kell fizetni” - említi Markovics Tí­mea. Erre példa a támogatott ebéd megszűnése a gyermek hatéves kora után, amelyet aztán adóbónuszként lehet igénybe venni, de a hátrányos helyzetű szülők ezzel nem tudnak él­ni, mivel nem értik, miként kéne in­tézkedni a hivatalokban, a pénzt pe­dig nem tudják kifizetni. Egészségügyi okokból adódóan egyéni oktatást is igényelhetnek a szülők, s helyenként nem is ritkák ezek az esetek. Van példa arra is, hogy ugyan beíratták az óvodást, majd el­vitték néhányszor az intézménybe, de aztán hetekre is kiesik az oktatásból. Megjelentek a sajátos nevelési igényű gyerekek is, akik eddig nem jártak közösségbe, s a sokszor nem diag­nosztizált fogyatékosságuk miatt nem tudnak beilleszkedni az óvodába. Az intézmények ugyan próbálják ta­nácsadó segítségével felhívni a szülő figyelmét a kezelési lehetőségekre, de ez főleg konfliktusokat szül. „Gondot jelent az is, hogy a többi szülő közül sem mindenki fogadja nagy örömmel az új helyzetet, s attól félnek, a cso­portbővítés miatt kevesebb figyelem jut az ő gyerekükre, holott eddig is lé­tezett a differenciálás gyakorlata” - tette hozzá Markovics Tímea. A komáromi helyzetre úgy tűnik, kevésbé jellemzőek az említett gon­dok, ami jól mutatja, valójában mennyire kontextusfüggőek is azok. „Az óvodák részéről a kötelező óvo­dalátogatás pedagógiai szempontból nem okoz problémát, a gondot a ké­sőbbi, szeptember végi és októberi beiratkozások jelentik. A felelőtlen hozzáállás nem jellemző, pár esetben előfordul, hogy csak alkalmi jelleg­gel járnak a gyermekek óvodába. Az individuális oktatást hét gyermek számára igényelték a szülők saját kezdeményezésből, három gyermek pedig szakorvosi, illetve tanácsadói javaslatra teljesíti egyéni úton az utolsó óvodai évet” - vázolta Tóth Szilvia. Több segítő szakma kell Nyilvánvalóan olyan problémák­ról van szó, amely egyéb pedagógiai és szociális szakma bevonását igé­nyelnék, azonban -ez nem megy si­mán. A pedagógiai asszisztens alkal­mazása például egyrészt diagnózis­hoz kötött, amelynek felállítása hosszú hónapokig tart - ezzel párhu­zamosan azonban Markovics Tímea úgy látja, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek mellé is járnia kel­lene ilyen szakembernek. „Nagy szükség volna szociális munkásokra és pedagógusokra is, akik tudják, hogy valamilyen módon a családdal is kell kommunikálni, hogy ne csak az óvoda dolga legyen ez. Ahol erős az intézmény és a fenn­tartó, ezeket a feladatokat megpró­bálják projektekből vagy külső, eset­leg saját forrásból finanszírozni, ott ez működhet, ám a kis önkormányza­toknak nincs erre pluszpénzük.” Komáromban továbbra is csak há­rom óvodában segítik a pedagógusok munkáját pedagógusasszisztensek, valamint a szülői asszisztensek két intézményben az óvoda és a szülők kapcsolatát, a szorosabb együttmű­ködést segítik elő. „Komárom városa- amennyiben azt a törvényi előírá­sok és az anyagi feltételek lehetővé teszik—tovább fogja bővíteni az óvo­dákon az asszisztensek számát, attól függően, mely óvodákon lesznek sa­játos nevelési igényű gyermekek” - közölte Tóth Szilvia. A minisztériumnál is rákérdeztünk a segítő szakmák szerepének erősí­tésére, melynek kapcsán közölték, a közeljövőben pályázati felhívást tesz közzé 340 segédnevelői munkakör betöltésére. A szakemberek feladata az lesz, hogy a kötelező óvodaláto­gatás által érintett szociálisan vagy egészségügyileg hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermekek nevelését segítsék az óvodákban. A feladatkörök gyakorlatilag az összes előbb említett problémára vonatkoz­nának, kezdve a személyes higiéniá­tól a nyelvi akadályok leküzdéséig. Országos jelenség „A kolléganők úgy érzik, főleg ők azok, akikre rászakadt a fejetlenség”- hangsúlyozza Markovics Tímea, majd emlékeztet, olyan törvény alap­ján léptették életbe a kötelező óvo­dalátogatást, amelyet még 2019-ben fogadtak el, de láthatóan nem volt elég két év ahhoz, hogy simán induljon a rendszer most szeptemberben. Hozzátette, az oktatási tárca ugyan sok téren nyújtott segédanyagokat, valamint felállított egy követel­ményrendszert is, ám nem igazán számoltak azzal, hogy sok hátrányos helyzetű gyereknél nem lesz zökke­nőmentes a beszoktatás. Markovics Tímea szerint egyér­telmű, hogy a probléma országos jellegű, s nem igazán lehet szétvá­lasztani a magyar és a szlovák okta­tási nyelvű óvodák eseteit. A gon­dok alapvetően földrajzi és demo­gráfiai tényezőkre vezethetőek vissza Szlovákia bármelyik részén. Komáromban is az etnikai arányok­nak nagyjából megfelelő módon oszlik meg a nagycsoportosok ará­nya. Tóth Szilva érdeklődésünkre közölte, a magyar tannyelvű óvo­dákban 333 gyermekből 163, míg a szlovák intézményekben 415 gye­rekből 135 nagycsoportos.

Next

/
Thumbnails
Contents