Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-13 / 262. szám
RÉGIÓ 2021. november 13. | www.ujszo.com Kedvezményeket adnának a védőoltásért Csuhébaba csodák NÉMETI RÓBERT A rohamosan romló járványhelyzet és a fertőzöttek növekvő száma miatt Kassa és a Kassa-vidéki járás is feketére vált. Mivel a kórházakban egyre több fiatalkorú és felnőtt pácienst ápolnak, a vírus elleni harcot a megye a beoltottak jutalmazásával szeretné segíteni. KASSA Újabb oltási kampánnyal venné fel a harcot a koronavírussal Kassa városa a megyével karöltve. Máig (szombat) a város öt frekventált helyszínén alakítottak fel úgynevezett rögtönzött oltópontokat. Ezeken nemcsak az oltás felvételére van lehetőség, az érdeklődők a kirendelt szakemberekkel elbeszélgethetnek az oltással kapcsolatos tudnivalókról. Az oltópontokon az egydózisú Janssen vagy a Pfízer/BioNTech vakcinával oltanak, ma (szombat) 9 órától 12-ig a Kassa-Eszak városrészben található Mier áruház mellett várják az érdeklődőket. Fertőzött gyerekek A Kassai Egyetemi Gyermekkórház tájékoztatása szerint emelkedik a koronavírussal fertőzött gyerekek száma a megyében. „Míg szeptemberben mindössze 11 koronavírussal fertőzött gyereket ápoltunk a kórházban, októberben ez a szám már 33-ra emelkedett. Az elmúlt napokban 11 gyermeket és további 3 kísérőt ápoltunk a fertőzőosztályon, mindegyikük állapota stabil. Eddig szerencsére egyetlen páciensnél sem volt szükség a lélegeztetőgépek alkalmazására” -derült ki a Louis Pasteur Egyetemi Kórház (UNLP) mellett működő gyermekkórház vezetésének nyilatkozatából. A kórház tájékoztatása szerint a gyerekpáciensek legtöbbjénél légzési nehézségek, köhögés, láz és a mellkasi fájdalom jelei mutatkoztak. „A kórházban kialakított oltóponton az elmúlt két és fél hónapban mintegy 1004 12 és 17 év közötti gyerek kapta meg a Pfizer/BioNtech-vakcinát, októbertől pedig már az 5-11 éves korúak oltását is elkezdtük” - derült ki a kórház tájékoztatásából. Megjutalmazott oltottak Mivel jövő héttől a Rozsnyói járás kivételével Kassa megye minden járása fekete besorolásba kerül, és ezáltal számos vállalkozás működését szigorú megszorítások fogják nehezíteni, Kassa megye segítő kezet nyújtana a járványhelyzet miatt kialakulóban lévő gazdasági következmények enyhítésében. „Arra szeretném felhívni a megyében működő vállalatok vezetőit, hogy amennyiben kedvezményekkel vagy bónuszokkal szeretnék segíteni a beoltottakat, csatlakozzanak a kezdeményezésünkhöz. Mivel az utóbbi hetekben több vállalkozó is jelezte, hogy ilyen módon is szeretné motiválni a lakosokat az oltás felvevésére, egy olyan rendszert szeretnénk kialakítani, melynek segítségével a lakosok pontos képet kapnak a vállalkozók által nyújtott kedvezményekről, bónuszokról és egyéb előnyökről” - magyarázta Rastislav Tmka megyeelnök. A rendszerhez való csatlakozás szándékát az info@preodmenu.sk email-címen jelezhetik a vállalkozók a megyei hivatalnak. SZÁZ ILDIKÓ Első alkalommal mutatja be a Thain János Múzeum a múlt század hetvenes óveiben készített, több mint százötven kukoricacsuhé babából álló gyűjtemónyót. A kiállításmegnyitó az egyre súlyosbodó koronavírus-helyzet miatt elmaradt, de november 12-től várják a közönsóget. BEB3QBI Egyszerűek, mégis rendkívül eredetiek és bájosak a csuhébabák, nyugtázta Varga Zsuzsanna, a múzeum történésze, a hagyományőrző kiállítás kurátora. A csuhébabák mellett számos faragott szobrocska, régi használati tárgy került a vitrinekbe. Az egykori vidéki életet, elsősorban a rendkívül dolgos, gyermekeiket nevelő asszonyok életét, nem könnyű mindennapjait mutatják be a kiállításon. Az asszonyok helytálltak a mezőkön is, olyankor magukkal vitték az apróságaikat, amit szintén bemutatnak a kiállításon. Emellett a nők nagyszerű kézügyességgel szőttek és fontak. A legtöbb házimunkát és kézművesmesterséget már gyerekkorukban megtanulták, ellesték a tatott csuhébabák valósággal életre kelnek. Megjelenik a kenderfeldolgozás, a kenyérsütés, a mosás, a háztájiban végzett megannyi munka folyamata. A kendertilolót nem hoztuk be, mert az már túl méretes lett volna, de a kenderfésülést sikerült szemléltetnünk. A szita és a kenyérlapát a sütés műveletét teszi életszerűbbé” - egészítette ki Varga Zsuzsanna. Angyali babák A csuhébabák titka egy-egy figura apró részletig történő kidolgozásában rejlik, a törődötten előrehajoló, kenyeret dagasztó asszonyé, az imádkozó copfos kislányé, á gyermekének mesekönyvet olvasóé, a neveletlen kis lurkót elpáholó anyáé. Van valami derű a tiloló, gerebenező fiatal lányok ábrándos, lágy mozdulataiban. „Ahogy végignézünk a babákon, felidézve egy-egy akkoriban mindennapos tevékenységet, szinte látjuk az egykori dolgos embereket, amint a kezükben lévő és a múzeum tárlatán valóságosan is bemutatott segédeszközökkel serényen végzik a dolgukat. Külön-külön fejezetekre bontottuk a kiállítás anyagát, ahol a családról gondoskodó anya látható, vagy ahol utalunk a jeles ünnepekre, a házasságkötés hagyományára, a kiszehajtásra, a hit gyakorlására, a regruták bevonulására. Vannak angyalok és boszorkányok is a kiállításon” - mondta Varga Zsuzsanna. Első hazai bemutató A csaknem ötvenéves babákat még sosem mutatták be Érsekújvárban, egyszer láthatta őket a pozsonyi közönség. Azóta dobozokban őrizték a valóságos néprajzi kincseket. „A tiloló asszonyokat bemutatva szemléltetjük, milyen volt a nyersanyag, hogyan sodorták a kendert, vagy a lent fonallá. A kukoricamorzsoló bácsi bemutatásával érzékeltetjük, hogy a kukorica minden darabját rendkívüli leleménnyel felhasználták. Táskákat, kosárkákat fontak belőle. Ami érdekes, hogy kevés férfibábunk van, nehezebben is állnak meg a lábukon! A női csuhéalakok alapját a sűrű rakott szoknya adja meg. Az itthoni munka nagy részét nők végezték, talán ezért dominálnak a kiállításon” - tette hozzá Varga Zsuzsanna. A terem közepében lévő vitrinben gondtalanul sétálgató, kalapos elegáns kisasszonyokat fedezünk fel, akik parasztlánykától vesznek virágot. Valamennyi csuhébaba ruhája ízléses, részletesen kidolgozott, még a napernyők is. A 2022. január végéig látható kiállítást ma még bárki megtekintheti, hétfőtől hivatalosan már csak a beoltott lakosokat fogadják. szülőktől, nagyszülőktől. „A bemu-Acsuhébabákat, a faragott szobrokat január végéig láthatja a közönség (A szerző felvétele) Utcai panókon a zsidó hitközség története VATAŐClN PÉTER CTIuLkMiJ Újabb helytörténeti kiállítás nyílt Komárom városközpontjában, ahol ezúttal a város zsidóságának múltjába nyerhetnek betekintést a járókelők a hitközség alapításának 230 éves jubileuma alkalmából. Az utcai tárlat a Tiszti Pavilon főhomlokzata előtt található. Az öt magyar és szlovák nyelvű panó - amelyeket szakmailag Galo Vilmos történész állított össze - a zsidóság helyi szakrális épületeiről, jeles személyiségeiről és általános történetéről nyújt az érdeklődőknek egy gyors, kávészünetnyi összefoglalót. A kiállításhoz készült szórólap.is, amelyet a város több pontján is be lehet szerezni. A szabadtéri megnyitón Varga Tamás, Komárom alpolgármestere a város izraelita felekezetű polgárainak múltbeli megbecsültségére utalva úgy fogalmazott, szeretné garantálni, hogy ez a tiszteletadás továbbra is tart a komáromi városvezetés és a város oldaláról. A Komáromi Zsidó Hitközség részéről Novák Tamás megemlítette, hogy a jelenlegi és a korábbi önkormányzat is tett azért, hogy Komárom, mint szabadelvű város múltját szóban és külsőségekben is megjelenítse - erre szolgál a zsidó hitközség 230 éves jubileuma is. Utalt arra, hogy a helyi zsidó közösség jövője kérdéses. „Egyben azonban biztos vagyok, hogy a hitközség rendezett temetőt, felújított Menházat, Schnitzer Armin Mikromúzeumot és a várost gazdagító táblákkal valamilyen üzenetet hagy az utókorra” - tette hozzá. A megnyitót követően a Tiszti Pavilonban Dráfi Mátyás adott rövid műsort, a vendégek a zsidó konyha ételeiből kaptak ízelítőt. Galo Vilmos összeállítása (Kép: vp) DrZIObbl
